A gyakorlatban már Magyarországon is általánossá vált az otthoni munkavégzés és a hibrid munkarend, vagyis a részben a munkahelyi, részben a munkahelyen kívüli munkavégzés. A Covid-19 járványt követően pedig a törvény is igazodott a megváltozott körülményekhez.

Az érdekképviseletek a Napi.hu kérdésére arra emlékeztettek, hogy a távmunkavégzésre vonatkozó, a valósághoz a korábbinál jobban igazodó szabályozás először a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet idejére lépett életbe, azonban 2022-től a rendelkezések beépültek a munka törvénykönyvébe.

A szabályozás egyszerű: a munkavégzés helyét a munkavállaló és a munkáltató megállapodása dönti el.

Nem csak a munkavállalói, de a munkáltatói oldal is támogatta a jelenlegi rugalmas szabályozást.

Törvényes az otthoni munkavégzés

A munkajogászok körében régóta vita tárgya, hogy az otthoni munkavégzés és a távmunkavégzés elválasztandó-e egymástól, vagy sem.

A többség – beleértve a munkáltatókat is – azzal ért egyet, hogy a távmunkavégzés gyakorlatilag minden olyan helyzetet lefed, amikor a munkavégzés a munkáltató telephelyén kívül történik, beleértve az otthonunkat.

A munka törvénykönyve rugalmas szabályozása az érdekképviseletek egybehangzó véleménye szerint kimondottan jó Magyarországon. Sok országban éppen a túlszabályozottság szab gátat a rugalmasabb feltételeknek.

Kinek van lehetősége a home office-ra?

A törvény rugalmasságát az adja, hogy főszabály szerint a távmunka lehetősége és annak részletei a munkavállaló és a munkáltató közötti egyezségen múlik. A gyakorlatban tehát a munkáltatóval kell egyezkedni, ha felmerül ilyen szándék, a feltételeket pedig a munkaszerződésben kell rögzíteni.

Nincs arra vonatkozó formai megkötés, hogy a törvényes távmunkavégzés érdekében pontosan mit kell beleírni a munkaszerződésbe. Abban az esetben nincs lehetőség otthoni munkavégzésre, ha a munkaszerződésben a munkavégzés helyénél a munkáltató telephelye van megjelölve, vagy egyéb olyan helyszín, ami kizárja, hogy máshol dolgozhasson az alkalmazott.

Akár a kocsma vagy a játszótér is lehet az iroda

A hazai törvény azt sem írja elő, hogy a munkáltató székhelyén kívül hol végezhető távmunka, vagy erre hol nincs lehetőség. Leegyszerűsítve, ha a munkáltató lehetővé teszi a távoli munkavégzést, de nem részletezi, akkor akár a játszótéren, vagy a kocsmában is dolgozhatunk.

Fontos ugyanakkor, hogy a munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalót a munkavédelmi előírásokról és arról, hogyan válassza ki a munkavállaló akár az otthonán belül is azt a teret, amely ezeknek az előírásoknak megfelel. Mivel a munkáltató kötelessége a biztonságos, az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakítása, ezért távmunka esetén is szükség van a munkavédelmi oktatásra.

A szabályozás különbséget tesz az IT-eszközön keresztül végzett távmunka és a más eszközökkel végzett távmunka között. Utóbbihoz sorolható például az otthon végezhető egyszerű összeszerelő munka, vagy a varrás. Ebben az esetben a munkáltató ellenőrizheti a helyszínt.

Be kell szállnia a rezsiköltségekbe a munkáltatónak?

Noha a munkáltatónak van lehetősége adómentesen rezsiátalányt adnia a munkavállalónak, a tévhitekkel ellentétben ez nem kötelessége akkor sem, ha átmenetileg otthoni munkavégzést rendel el.

A munkáltató és a munkavállaló a munkaeszközök használatáról is közösen dönthet. Alapesetben a munkáltatónak kötelessége a munkavégzéshez szükséges eszközöket elérhetővé tennie.

Arra ugyanakkor nem kötelezi semmi a foglalkoztatót, hogy az otthoni munkavégzéshez eszközöket adjon, ha ezek a székhelyen elérhetők.

Arról is meg lehet állapodni, hogy a munkavállaló a saját eszközét, például a laptopját használja, de ebben az esetben is van lehetősége a munkáltatónak az ellenőrzésre, az adatbiztonságot garantáló keretek között. Ha a munkáltató ad IT-eszközt, akkor pedig előírhatja, hogy az eszköz csak a munkavégzés céljára használható.

Ki kezdeményezheti a távmunkát?

A munkavállaló és a munkáltató is kezdeményezheti a távoli munkavégzést. A munkavállaló kérését a munkáltató elutasíthatja, ugyanakkor bizonyos feltételek mellett engedélyeznie kell. Az idei évtől a munkavállalónak – ha több mint hat hónapja dolgozik a munkáltatónál – lehetősége van gyermeke nyolcéves koráig, hogy kezdeményezze

  • munkavégzési helyének módosítását;
  • munkarendjének módosítását;
  • távmunkavégzésben való foglalkoztatását;
  • valamint a részmunkaidőben való foglalkoztatását.

A munkavállaló kérelmére a munkáltató tizenöt napon belül írásban kell, hogy nyilatkozzon. A kérelem elutasítását indokolnia kell, jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.

A munkáltató elrendelhet egyoldalúan távmunkavégzést, ám csak korlátozott ideig. Ebben az esetben kötelező rendelkezésre bocsátania a munkavégzéshez szükséges eszközöket.

Hivatalosan nem is létezik, de a munkavállalók imádják, ha így dolgozhatnak

A hibrid munkarend az elmúlt két évben legalább olyan általánossá vált, mint a klasszikus általános munkarend. Általános szabályok híján a jól működő rugalmas rendszereket helyi szinten alakítja a munkáltató és a munkavállaló. Fontos a kölcsönösség, a bizalom, az infrastruktúra megléte, a hatékony munkaszervezés, de a szubjektív szempontok sem elhanyagolhatók. Idetartozik a csapatszellem, a munka és magánélet egyensúlya, vagy az interakciók fenntartása. Bővebben >>>