Úgy akarnak végrehajtást indítani horvát ügyvédek, hogy nincs a kezükben végrehajtható okirat. A levél szerint, ha az autó tulajdonosa nem utalja át az összeget 8 napon belül az összeget, szabálysértési eljárás indulhat. A Totalcar egyik olvasója nem fizetett, eljárás nem indult, de helyette jött egy magasabb összeget követelő, újabb levél azzal a fenyegetéssel, hogy most már hatósághoz fordulnak, ha nem jön a pénz.

A szabályos eljárás az, hogy a parkolóőr vagy a hatóság embere a szélvédőre teszi a pótdíjat-bírságot, hogy az autós észrevegye, a sofőr befizeti a büntetési összeget és lezárult az ügy. A horvát nyaralásokról szóló beszámolók közül azonban mindegyik megemlíti, hogy  autójuk szélvédőjén nem találtak semmiféle papírt vagy csekket.

Volt olvasó, akinek a horvát ügyvédi iroda sima, nem hivatalos levelet küldött, miszerint parkolójegy nélkül várakozott fizetős övezetben, és ez 176 eurót von maga után. Ebből 16 euró a pótdíj, a maradék 160 az ügyvédnek jár a fáradozásaiért. Az ügyvédi felszólítás tartozás behajtásáról szól, a parkolási pótdíjak nemzetközi behajtását viszont meg kell előznie egy jogszerű és tisztességes bírósági eljárásnak ahhoz, hogy a lejárt követelés végrehajtható legyen.

És ezzel felmerülnek a kérdések:

  • Mi köze a szerbiai Belgrád parkolási társaságának a horvátországi Pulában bejegyzett ügyvédhez?
  • Hol a fénykép az autó szélvédőjére helyezett pótdíjfelszólításról, a tábláról, vagy az autó környezetéről?
  • Hogyan lehet a parkolójegynek „száma", ha amiatt kellene fizetnie, hogy nem vett parkolójegyet?
  • A bizonyítékként csatolt fotókon pedig csak az autó frontja és az első rendszáma látható, éjszakai fényviszonyok közepette. Ezekkel senki sem nyer pert a bíróságon.
  • Ha valaki valóban szabálysértést követett el, akkor miért egy ügyvédtől kapott levelet?

A parkolási pótdíjak (magánjogi követelés) sem hajthatók végre ilyen egyszerűen, akkor egy hivatalos szabálysértés (hatósági eljárás!) esetén biztosan nem egy ügyvédi irodával kellene levelezni, hanem az illetékes szabálysértési hatóság kereste volna meg. A levél tanúsága szerint az önkormányzati rendészet készítette a szabálysértésről a „jelentést", amelyet továbbított az ügyvédi irodának. 

Ilyen esetekben a hatóság hivatalos módon (ún. szabálysértési jogsegély), a magyar szabálysértési hatóságokon keresztül venné fel a kapcsolatot a külföldi autóssal, 160 eurós eljárási díjat pedig biztosan nem számolna fel.

Az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélete, leszögezi:

az ilyen követelések csak akkor léphetnek a végrehajtási szakaszba, ha megelőzi őket egy hivatalos (bírósági vagy szabálysértési) eljárás, a fordított sorrend nem járjon. 

Az EU Bíróságának ítélete azt rögzíti, hogy amíg nem folyt le hivatalos (bírósági vagy szabálysértési) eljárás, addig végrehajtásról szó sem lehet. A bíróság azzal foglalkozott ugyanis, hogy a horvát közjegyzők előtti fizetési meghagyásos eljárás ilyen hivatalos eljárás-e. A válasz pedig nemleges. 

Mivel Horvátország EU tag, a közlekedési szabálysértések szankcionálása is nagyban hasonlít a hazai és a többi tagállamban megszokott rendszerhez. Ha valóban a horvát önkormányzat közlekedésrendészei észlelték a szabálysértést, van hatékony módszerük az autós felelősségre vonására, ahogyan a bírság nemzetközi végrehajtására is. Ez akkor már nem egy parkolási pótdíj, hanem egy szabálysértés.

Az ilyen ügyvédi felszólítások nem végrehajtható iratok, nincs jogi kötelező erejük.

Elképzelhető, hogy nehezen behajtható vagy éppen be nem hajtható követeléseket próbálnak érvényesíteni ezekkel a levelekkel, amiket diszkont áron vettek át az eredeti jogosulttól, aki éppen azért adta el azokat, mert nem lát reális esélyt a behajtásukra.

A kulcs pedig továbbra is az önkéntes teljesítés. Aki fizet, az később már nem reklamálhat.

Ameddig nincs jogerős hatósági (bíróság vagy szabálysértési hatóság) döntés az ügyben, addig nincs mit végrehajtani.