A túlzott áremelkedés miatt a horvát vállalkozók egyesülete (UGP) az élelmiszerek áfájának egységes csökkentését sürgeti – közölte a szervezet arra reagálva, hogy a fogyasztóvédelmi egyesületek bojkottot hirdettek a magas árak miatt.
Ellenzéki és kormánypárt is csatlakozott a fogyasztóvédelmi egyesületek azon felhívásához, hogy
a horvát állampolgárok pénteken semmit ne vásároljanak a boltokban, de a kávézókban, éttermekben és benzinkutakon sem, hogy felhívját a figyelmet az indokolatlan áremelkedésekre és kereskedők kapzsiságára.
Az érdekvédelmi csoport szerint ugyanis a kereskedők generálják leginkább az inflációt.
A horvát statisztikai hivatal adatai szerint éves szinten a legnagyobb mértékben a szállodák és éttermek drágultak, 9,6 százalékkal, ezt a szolgáltatások követték 6,7 százalékkal. Az élelmiszer- és italárak 4,8 százalékkal emelkedtek.
A vállalkozók egyesülete úgy véli, a drágulások elsődleges oka a magas általános forgalmi dó (áfa).
Horvátországban három áfakulcs van érvényben:
- 5 százalékos adó vonatkozik néhány alapvető élelmiszerre, mint a kenyér, a tej, a tojás, friss hús, a gyümölcs és a zöldség,
- 13 százalékos áfa alá esik az olaj, a vaj, a margarin és a bébiételek,
- minden más élelmiszert pedig 25 százalékos adó terhel.
Az UGP úgy értékelte: Horvátország súlyos rendszerszintű problémákkal néz szembe, amelyek megnehezítik polgárok életét.
Itt az élelmiszerárak magas áfáját említették, amely a legmagasabbak közé tartozik az EU-ban, és jelentősen növeli az állampolgárok költségeit. Továbbá munkaerőhiányra és az alacsony termelésre hívták fel a figyelmet.
Horvátország az élelmiszerszükségletének csupán 67 százalékát állítja elő, ami függővé teszi a drága behozataltól. Kulcsfontosságú reformok nélkül ezek a rendszerszintű problémák továbbra is fojtogatni fogják a polgárokat és a gazdaságot – írták.
A horvát vállalkozók egyesülete a megoldást az élelmiszerek áfájának egységes 5 százalékra való csökkentésében látja, továbbá a közszféra megreformálásában, a mezőgazdaság támogatásában, a vállalkozók költségeinek csökkentésében és az árak átláthatóságának biztosításában.
Rámutattak: bár a kiskereskedelmi láncokat sok bírálat éri a magas árak miatt, de ők csak az ellátási láncban felmerülő költségeket hárítják tovább, amelyek a nem hatékony gazdaságpolitikai döntések és a rendszerszintű problémák közvetlen következményei.
Az üzletek árbevételének gyors növekedése nem feltétlenül tükrözi a magasabb profitot, mivel a kiadások arányosan nőttek, így a nettó árrések nagyjából változatlanok maradtak – hangsúlyozták.