Egy mesterséges intelligencia által generált hamis jelentkező majdnem eljutott egy állásinterjú negyedik köréig egy lengyel cégnél – derült ki a The Register cikkéből, amelyben a Vidoc Security Lab alapítója mesélte el a történetet.
A hamis személyazonosság mögött rejlő cél egy informatikai pozíció megszerzése, majd a zsarolás volt.
Bár az ügy extrém, a probléma egyre általánosabb – véli Katkics Attila HR-szakértő, aki szerint ma már nem csak a videóinterjúkat, de az önéletrajzokat is kritikusan kell kezelni.
„A jelentkezők ma már rutinosan használják a mesterséges intelligenciát: néhány másodperc alatt készülnek látványos önéletrajzok, sablonos, de jól hangzó motivációs levelek, sőt, egyes AI-alkalmazások még interjúkérdésekre is képesek válaszokat generálni. Ezekkel önmagában nem is lenne baj, de ha valaki etikátlanul, vagy a képességeit elfedve használja azokat, abból könnyen átverés lehet” – mondja Katkics Attila.
A deepfake esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik. A szakértő szerint ma már a HR-esek dolga nemcsak az, hogy megtalálják a legjobb jelentkezőt, hanem hogy kiszűrjék azokat, akik mások munkáiból építik fel a saját képüket – vagy épp nem is ők jelennek meg az interjún.
„Pár éve még az volt a legnagyobb hazugság, amikor valaki azt állította, hogy profi szinten kezeli az Excelt, de azt sem tudta, milyen színű az ikonja. Ma már ott tartunk, hogy valaki egy teljesen más ember képmását manipulálja élő videóban. Ez új szintje a trükközésnek” – teszi hozzá a szakértő.
Mikor etikus az AI használata az álláskeresésben?
A mesterséges intelligencia ma már szinte minden álláskereső eszköztárában ott van – de nem mindegy, hogyan használjuk. Katkics Attila HR-szakértő szerint világos határt kell húzni az etikus, támogató jellegű felhasználás és a tudatos megtévesztés között.
„Teljesen elfogadott, sőt, hasznos lehet, ha valaki AI-t hív segítségül például az önéletrajza szerkesztéséhez, a tapasztalatok rendszerezéséhez vagy egy motivációs levél stilisztikai javításához” – magyarázza a szakértő.
Ugyanez igaz az interjúfelkészülésre is: ha egy álláskereső chatbotot használ próbainterjúhoz, vagy AI-generált kérdésekre válaszol gyakorlásként, az önfejlesztésnek számít. A probléma ott kezdődik, ha valaki a válaszokat szó szerint bemagolja anélkül, hogy értené, mit mond – vagy ha maga a válasz sem tőle származik.
„Ha egy jelentkező motivációs levele olyan sablonos, hogy bármelyik másik pályázó nevével is működne, az már gyanús lehet. De még nagyobb gond, ha valaki például egy idegen önéletrajzra épít, vagy videóinterjún más személy képét használja – ez már egyértelmű megtévesztés”
– figyelmeztet Katkics Attila.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Legolvasottabb

Nem fogja elhinni, hogy kiknek adta Ferenc pápa az utolsó vagyonát

Újabb szigor jön az egészségügyben

Ijesztő dolgot találtak a Covid-oltásokban, a szomszédban már nem kérnek belőle

Kamatugrás: közel 8 százalékra vált az egyik legnépszerűbb állampapír

Nem maradt választásunk: elbuktuk az eurószázmilliókat

Orbitális bombaszörnyet találtak a Városligetben

Erdő Péter megvalósíthatja a több száz éves magyar álmot, mutatjuk a legfrissebb számokat

Sírba viszik a titkokat, Faraday-kalitka lesz a Sixtus-kápolnában

Új olajútvonalak a térség biztonságáért – a Mol stratégiája a geopolitikai viharok közepette
