Közeleg a húsvét, a fogyasztók pedig elindultak a piacokra, vásárcsarnokokba, hipermarketekbe, hogy megnézzék, mennyibe kerül a sonka, amelyet majd az ünnepi asztalra tesznek.

Az Economxnek nyilatkozó Magyar Húsiparosok Szövetsége szerint a vásárlók a szezonban sokféle termék közül választhatnak, ám a legnépszerűbbek a darabolt sonkafélék hagyományosan érlelve, vagy gyorspácolva.

Kapcsolódó

„Idén a gyorspácolt kategóriában 2300 forintnál kezdődik a kilogrammonkénti ár, a hagyományosan érlelt sonkák esetében ez az ár 3500 forint/kg-ról indul”

– közölte a Hússzövetség sajtóosztálya.

A társaság azt is megosztotta velünk, hogy a GfK adatai alapján 2023-ban a húsvéti időszakban összesen 6862 tonna sonkát és füstölt hústerméket fogyasztottunk, ez pedig az éves összvolumen 41 százaléka.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint egyébként 2023-ban a vágósertés kilogrammonkénti felvásárlási ára 705 forint volt, 21 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Kép: Economx

A felvásárolt vágósertések száma (3,5 millió) 3,5 százalékkal lett kevesebb a megelőző évinél, a vágósertések átlagos tömege pedig 116 kilogramm volt.

Nem kell félni a hazai sertéshústól

A Magyar Hússzövetség sajtótájékoztatóján Nemes Imre úgy fogalmazott: „A magyar sertéshús biztonságos, fenntartások nélkül fogyasztható, nincsen gond a hazai termékekkel”. A Nébih elnöke hozzátette, hogy körülbelül 25 ezer bevizsgált termékminta áll rendelkezésükre, így az eredmények igen meggyőzőek.

A beszámolóból az is kiderült, hogy az antibiotikumok használatában javulnunk kell, mert jelenleg az 5. helyen állunk az Európai Unióban, ezen pedig az uniós irányelvek mentén mindenképp korrigálnunk szükséges. Nemes Imre ennek ellenére azért hangsúlyozta, hogy, hogy a helyzet javuló tendenciát mutat, ugyanis a vágóhidakra már nem kerülhet be olyan alapanyag, amelynél nem telt le az élelmezés-egészségügyi várakozási idő.

Bár vannak olyan országok, ahol a magyar értékekhez képest két és félszeresen áll az antibiotikum-mutató, a Nébih elnöke szerint az import során nincs szükség külön ellenőrzésre, mert ezen országok élelmiszer ellenőrzés rendszerei megbízhatóak.

A húsvásárlásnál a bizalom a legfontosabb

A húsvéti trendeket illetően Éder Tamás úgy fogalmazott, idén is arra számítanak, hogy növekvő kereslet lesz a hagyományosan készült sonkákra és a gyorspácolt termékekre. A Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke aláhúzta, hogy a hús egy „bizalmi termék”, az emberek általában olyan helyen vásárolnak, ahol még nem csalódtak. Ennek kapcsán az elnök felhívta a figyelmet, hogy

messziről kerüljük el azokat a termékeket, amelyek csomagolásán nincs rajta a gyártó,

hiszen ez egy alapvető és létfontosságú információ a vásárlóknak.

A Pick felmérése alapján azonban még így is problémába ütköznek a magyarok, ugyanis a lakosság majdnem felének, 48 százalékának komoly kihívást jelent a megfelelő húsvéti sonka beszerzése.

Az élelmiszeri vállalat csütörtöki közleménye szerint a válaszadók 

  • 68 százaléka számolt be arról, hogy a gondos előkészületek dacára korábban túl zsíros (30 százalék), 
  • nem megfelelő ízű és fűszerezésű (28 százalék), 
  • száraz és rágós (23 százalék), 
  • vagy éppen túl sós (19 százalék) sonka került az asztalra, 
  • netán a sok munka dacára a sonka nyers maradt (10 százalék).

Ezzel kapcsolatban Éder Tamás megjegyezte, hogy az a gyorsérlelt főtt sonka, amit 2500 forintos kilóáron veszünk, egyáltalán nem ugyanaz a minőség, mint a 3500 forint/kg-s hagyományos érlelésű sonka. „Sem élvezeti értékben, sem tápanyagtartalom szempontjából nem nyújtja a két termék ugyanazt” – tette hozzá.

A Pick arról is beszámolt, hogy kockázat csökkentése érdekében vásárláskor fontos szempont 

  •  a válaszadók 31 százaléka szerint, hogy a sonka magyar gyártótól származzon, 
  • 28 százalék csakis a megszokott, bevált márkát keresi, 
  • 29 százalék kimondottan az olyan hagyományos sonkákat keresi, amelyek hagyományos pácolású, bükkfán füstölt termékek.

A felmérésben részt vevők csekély, mindössze 11 százaléka mondta azt, hogy az ár a legfontosabb szempont a döntés meghozatalakor.

A sertéspiac számokban

Éder Tamás arról számolt be, hogy az egy évvel korábbihoz időszakhoz képest 2022-ben 46 százalékkal emelkedett a sertésimport, 2023 júliusáig (tehát a hatósági árspaka kivezetéséig – a szerk.) további 20 százalékos volt a növekedés.

Ezen felül nem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy az európai piacon folyamatosan nőtt az élő sertés ára. A tavalyi év derekán 2,5 eurós szintet tapasztaltak a német jegyzésben, tehát

mindössze 1 esztendő alatt megduplázódott az alapanyagár.

Ehhez képest 2021-2022 év vége között körülbelül 40-50 százalékos drágulást láthattunk a piaci áras termékeknél, majd egy év múlva ez megállt. 

A Hússzövetség adatai szerint a hazai vágóhidakon 4 millió 490 ezer sertést vágtak le 2023-ban, ez 42 ezerrel, tehát 0,9 százalékkal kevesebb, mint az ezt megelőző esztendőben. 

A KSH adatsorából az látszik, hogy Magyarország importja 70,2 tonna, exportja pedig 32,3 tonna volt, tehát a behozatal több mint kétszerese a kivitelnek. Az export terén leginkább Romániával, Ausztriával és Albániával állunk kapcsolatban, míg az import áru a legtöbb esetben Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett.