A törvénymódosítás az év utolsó Magyar Közlönyében jelent meg, és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 122. § (4a) bekezdését érinti.

Januártól a következő módosítás lép életbe:

 

A munkáltató a 118. § (1) és (2) bekezdése szerinti pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

 

A törvény módosított része korábban úgy szólt, hogy „a munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki”.

Magyarán nem volt meghatározva, hogy a munkavállalónak mikor kell bejelentenie szabadságigényét.

A törvénymódosítás nem változtat azon, hogy

 

  • egy gyermek után továbbra is kettő,
  • két gyermek után négy,
  • több gyermek után hét nap pótszabadság jár majd.
  • A pótszabadság fogyatékos gyermekenként továbbra is két nappal nőne.

 

A törvénymódosítást Nacsa Lőrinc, Simicskó István és Hollik István azzal indokolta, hogy a gyermekek után járó pótszabadságot a munkáltató a munkavállaló által megjelölt időpontban köteles kiadni – számolt be róla az Index.

Továbbra is érvényes azonban az a szabály, amely szerint a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, a működését közvetlenül, súlyosan érintő ok esetén a pótszabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, a megkezdett pótszabadságot pedig megszakíthatja.

 

 

 

Januártól jön az igazi pokol a kórházakban

Nem jósol vidám jövőt 2024-re a Magyar Kórházszövetség alelnöke az egészségügyben. Ficzere Andrea úgy fogalmazott lapunknak, a bérnővérek egy része kiesik a betegellátásból és az elkövetkezendő hetekben nem lép be annyi munkavállaló az intézményekbe, hogy minden osztály biztonságosan üzemeltethető legyen. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke pedig úgy véli, csak egy jóval magasabb bérrel lehetne a szakdolgozókat visszacsábítani.Bővebben --->