Lázasan ég a munka a német kormány keze alatt: a jövő héttől életbe lépő, teljes határzárás kapcsán már körvonalazódnak az ellenőrzésekkel és a menekültek tervezett kitoloncolásával kapcsolatos eljárások részletei.
A belpolitikában és a társadalomban is komoly feszültséget okozó, eddigi migránspolitika gyors átalakítása miatt azonban már a diplomáciai konfliktusok is érnek a szomszédos országokkal, sőt, a schengeni övezet dominószerű összeomlása következhet.
Legújabban Ausztria bejelentette: eszük ágában sincs befogadni azokat a menekülteket, akiket Németország mostantól elutasít.
Zárulnak az ajtók, nincs tovább merkeli vendégszeretet
Mint megírtuk, Németország szeptember 16-tól hat hónapon át ideiglenes ellenőrzést rendelt el valamennyi nemzeti szárazföldi határán – ezzel a schengeni övezetre leginkább jellemző mozgásszabadságot minden irányból korlátozzák.
A belföldön bujkáló terroristák közelmúltbeli támadásai miatt emellett határozott döntést hoztak, és kidolgoztak egy olyan modellt, amely a menedékkérők korábbinál több, gyorsabb elutasítását teszi lehetővé azelőtt, hogy a bevándorló az ország területére léphetne.
Emlékezetes, a németek felé azután indult meg az ellenőrizetlen migránsáradat, hogy az akkori kancellár, Angela Merkel 2015-ben a nyitott határok jegyében vendégszeretetéről tett tanúbizonyságot, és arra bíztatta az Európa felé megindult muszlimokat, hogy a kedvező szociális ellátások miatt jöjjenek Németországba.
Azóta viszont az egyik legnagyobb terhelést okozza nyugati partnerünknél a nagy számban illegálisan érkezett menekültek jelenléte, úgy gazdasági, ahogy főként biztonsági szempontból.
Ausztria befeszült, nem kérnek a kitoloncoltakból
A szigorúbb határellenőrzés tehát már sürgetett döntés a lakosság felől, ám a szövetségi kormány „önző” lépésétől kiborultak a szomszédok.
Noha a német-osztrák határon a 2015-ös menekültmozgás óta működik az ellenőrzés, a hétfői bejelentés után Ausztria kormánya közölte: szó sem lehet további változásokról, nem fogadnak be elutasított menekülteket Németországból.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak úgy fogalmazott: erre nincs mozgástér, ezért már utasította is a rendőrséget, hogy ne hajtsanak végre semmilyen intézkedést, amit a német fél kezdeményez.
Karner az európai jogra hivatkozik, amely szerint a menedékjogot kérő menekülteket alapvetően nem szabad informálisan visszafordítani a határon, legfeljebb akkor, ha abba az érintett másik állam beleegyezik.
Korábban megírtuk: a németek keleti szomszédai, illetve Belgium az EU gazdasága miatt is komolyan aggódni kezdtek, mert szerintük a német határellenőrzések alaposan felborítják a schengeni övezet zavartalan üzleti együttműködését.
Befelé koncentrálnak, nem a többi tagállamra
Az új kitoloncolási modellt bejelentő Nancy Faeser német szövetségi belügyminiszter ugyan elismerte, hogy még nem egyeztetett a környező országokkal, előbb az EU illetékeseivel beszél, de szerinte nincs ok a szomszédok aggodalmára, az intézkedés megfelel az uniós jognak.
Arra a kérdésre, hogy a határok erőteljes lezárása nem vezet-e dominóeffektushoz más államokban is, úgy válaszolt: „Nem félek ettől" – idézi a Berliner Zeitung.
Hozzátette, legfontosabb a belső biztonság megóvása az iszlamista terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés fenyegetéseivel szemben.
Közvetlenül a német szárazföldi határokon jelenleg csak bizonyos esetekben utasítanak el valakit: ha beutazási tilalom hatálya alatt áll, vagy ha nem kér menedékjogot, ez azonban a jövőben alaposan megváltozik.
Teljhatalmat kapnak a rendőrök
A tervek szerint a menekültügyi hivatal (BAMF) hétfőtől gyorsabban működteti az úgynevezett dublini eljárást. Ez határozza meg, hogy melyik ország felelős eljárni a menekültek befogadásában – általában az az állam, amelynek területén először vetik meg a lábukat európai földön.
A szigorított határellenőrzéskor a Szövetségi Rendőrségnek először ki kell majd hallgatnia és a közös európai adatbázisban ellenőriznie az érkezőket, amelyről jelentést küldenek a hivatalnak. Eközben az egyenruhások azt is kiderítik, hogy éppen van-e szabad fogva tartási hely az őrizetbe vételhez, annak érdekében, hogy a menekültek a kérelmük elbírálásáig ne tudjanak elbujdokolni.
Németországban a migrációs útvonalak mentén jelenleg nyolcszáz ilyen fogva tartási hely van, de a jövőben ez kevés lehet, ezért bővítenék a hálózatot, alternatív megoldásként pedig határozott tartózkodási követelményekkel engednék csak be az érintetteket – foglalja össze a Tagesschau.
Azonban amint bebizonyosodik, hogy az oltalomkérő elhelyezéséért a dublini egyezmény alapján egy másik állam a felelős, a német bíróság elutasítja a kérelmet, és az ellenőrzött fogdából máris megkezdődhet a kitoloncolás.
Ebben pedig már nem a határőrségnek, hanem a rendőröknek lesz a legnagyobb szerepe, akik el is szállítják a hívatlan vendégeket a határon túlra.
Brüsszel már így is kiakadt a magyar buszoztatáson
Az EU-ra egyre nagyobb nyomás nehezedik a menekültkérdésben.
Hétfőn Nicole de Moor belga menekültügyi és migrációs államtitkár már megüzente Magyarországnak, hogy elfogadhatatlan az a terv, amelyet még augusztusban jelentett be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter.
Eszerint hazánk hajlandó egyirányú jegyet kínálni, és Röszkéről Brüsszelig buszoztatni a Szerbia felől belépni szándékozó illegális migránsokat, amennyiben nem sikerül az EU-val megállapodni.
Erre reagálva a belga államtitkár felháborodottan közölte: ez durva megsértése lenne az európai és nemzetközi megállapodásoknak, az ilyen jellegű merészség káros és kontraproduktív.