Magyarországon február végén 1,831 millió működő vállalkozást tartottak nyilván. A gazdasági válság és az adópolitikai változások (a kisvállalkozók tételes adójának, a katának tavalyi szigorítása) megtette hatását: az elmúlt 10 évben nem fordult elő, hogy a működő vállalkozások számában csökkenést mutasson ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Idén februárban ugyanakkor ezt is megéltük:

egy évvel korábban még 33 341 vállalkozással többet tartott nyilván a statisztika, tehát 1,8 százalékkal csökkent a cégek száma.

A legkomolyabb visszaesés Pest vármegyében volt, ott egy év alatt 3,75 százalékkal, több mint 9200 bejegyzett vállalkozással csökkent a létszám. Vagyis a teljes tavalyi megszüntetési hullám több mint negyede Budapest környéki agglomerációs vállalkozást érintett. A tavalyi esésből egyedül Jász-Nagykun Szolnok vármegye maradt ki: a statisztika szerint ott idén februárban 22 céggel több is működött, mint 2021 második hónapjában. 

Ötéves időtávban ugyanakkor pluszban járunk: 2019 februárjában még csak 1,764 millió vállalkozás működött, a növekedés ahhoz képest közel 67 ezres, 3,8 százalékos. Mindazonáltal figyelmeztető, hogy a hátunk mögött hagyott 12 hónapban a korábbi növekedés harmada ment a levesbe. 

Fél évtizedes összevetésben még az elmúlt évi tetemes csökkenéssel is Pest vármegye vezet, közel 24 ezer vállalkozással, 11,3 százalékkal több, 235,8 ezer cég működik jelenleg a Budapestet körülölelő vármegyében. Az elmúlt öt év során csak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Zala vármegyében csökkent a működő vállalkozások száma. Budapesten a statisztikai átlagnak megfelelő volt a vállalkozások számának változása éves és fél évtizedes időtartamban, ennek következében a fővárosban működő közel 421 ezer vállalkozás stabilan az országban bejegyzett cégek 23 százalékát teszi ki.

Egyre kevesebb a vállalkozás

Az idei visszaesés 90 százalékát az önálló (döntően egyéni) vállalkozók számlájára írhatjuk. A bejegyzett egyéni vállalkozók száma 2013 óta szintén folyamatosan növekedett, számuknak mostani 30 ezret meghaladó csökkenése ugyanakkor országos szinten nem okozott mély nyomokat – két éve, 2021 februárjában még kevesebb önálló vállalkozó működött, mint a most februári 1,307 millió.

Pest vármegyében ugyanakkor az ipart visszaadó 8842 önálló vállalkozónak köszönhetően 5,5 százalékkal, 152,6 ezerre csökkent az ilyen formában gazdálkodók száma. A fővárosban 4762 önálló vállalkozóval kevesebb keresi kenyerét, mint 2021 februárjában. Érdekes adat, hogy az adott területre bejegyzett vállalkozások között az önálló vállalkozók Békés vármegyében érték el a legmagasabb, 87 százalékos részarányt.

A társas vállalkozások már megszokták

Más a helyzet a társas vállalkozások terén. Itt a 2013 óta tartó tartós csökkenést követően 2021-ben és 2022-ben láthattunk kedvező jeleket, ez alatt a két év alatt közel 13 ezerrel 527 ezerre nőtt a működő társas vállalkozások száma. Ugyanakkor ez a szám meg sem közelíti a tíz évvel ezelőtti szinteket, amikor még közel 610 ezer társas vállalkozás működött Magyarországon. Az elmúlt 12 hónapot ugyanakkor a bt-k, kft-k és részvénytársaságok megúszták szerény csökkenéssel, mindössze 3111 vállalkozással mutat kevesebbet a statisztika, mint egy évvel ezelőtt, ami 0,6 százalékos visszaesés.

A társas vállalkozások 39,6 százalékának Budapest a székhelye. A fővárosban 1,4 százalékos visszaesést mértek a statisztikusok – az elmúlt egy évben 2992 céggel 207,3 ezerre csökkent a fővárosban működő társas vállalkozások száma. Eközben Nógrádban a társas vállalkozásoknak mindössze 0,9 százaléka van bejegyezve, 4711 cég működik ott.

Még mindig van, akiben dúl a vállalkozói szellem

Szomorúbb lett volna a vállalkozási statisztika, ha még ezekben a vészterhes időkben sem döntöttek volna sokan úgy, hogy vállalkozásba fognak. A KSH adatai szerint

2022-ben 133 679 vállalkozás alapult, amely bár 4,1 százalékos visszalépés a 2022-es 139,3 ezerhez képest, mégis az elmúlt nyolc év harmadik legmagasabb adatának számít.

A statisztikák szerint tavaly a társas vállalkozásokra járt rá a rúd, az újonnan alakult 29,4 ezer cég 13 százalékkal kisebb érték, mint 2021-ben. Ehhez képest érdekes, hogy az egyéni vállalkozói igazolványt tavaly kiváltók száma 1,2 százalékkal meg is haladta a 2021-es év adatait. 

Az idei év ugyanakkor nem indult fényesen: az Opten adatai szerint a Covid-járvány első hónapját leszámítva

öt éve nem alakult olyan kevés – 1710 – cég, mint januárban, s a februári 2268 új alapítás is ötéves mélypontot jelez, ha a korábbi évek hasonló hónapjának adataival hasonlítjuk össze.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét leszámítva a cégmegszüntetések száma mindenhol meghaladta az új cégek alapítását.

Cégalapítás – komoly költség

Egy új cég alapítása bár a korábbi évekhez képest adminisztrációjában könnyebb, de igencsak költséges megoldás – közölte a Napi.hu-val Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Szerinte épp ezért minden induló vállalkozásnak érdemes számba vennie azokat a költségeit, amelyek az indulástól kezdve nyomják majd a gazdálkodását. Ezek a vállalkozás működtetéséhez szükséges költségek, amelyeket a kifizetett béreken, adókon, járulékokon túl érdemes számba venni.

Ezek közé a kiadások közé érdemes sorolni a bérleti díjakat, a rezsiköltségeket, a bolt, iroda működtetésének költségeit, a könyvelés díját, a telekommunikációs és banki költségeket – ezek a költségek a teljes kiadás 20-50 százalékát is elérhetik, korántsem mindegy tehát, hogy hol, milyen szolgáltatást veszünk igénybe.

Ami a banki költségeket illeti, Gergely Péter szerint az induló vállalkozásoknak a bankok zöme komoly kedvezményt kínál, amit azért érdemes igénybe venni, hiszen a banki költségek egy induló vállalkozás esetében is 100-200 ezer forintos éves kiadást jelenthetnek. Az importálást vagy exportálást végző vállalkozásoknak ezenkívül egy devizaszámlára és kedvező árfolyamra is szükségük van. Hiszen egy, az elmúlt időszakhoz hasonló árfolyamingadozás jelentősen kihat a vállalkozás eredményességére is.

A BiztosDöntés.hu összegyűjtötte a Napi.hu-nak, hogy milyen kedvezményekkel számolhatnak az induló cégek Magyarországon:

  • Az Erste Bank Telekommal közös akciójában a cégbejegyzéstől 6 hónapig tette elérhetővé a Jólinduló számlacsomagot, amely díjmentes számlavezetést és az első évben díjmentes bankkártyát, valamint csak illetékterhet jelentő ingyenes utalást kínál. A konstrukció másik felét a Telekom nyújtja. A szolgáltató 6 hónapon keresztül díjmentes mobilinternetet és hasonló időtartamra Üzleti Net 1000/1000 csomagot kínál a belépő szintű Üzleti Net 250/70 havi díjáért. A két kedvezmény együttes összege nagyjából 300 ezer forint. 
  • A Gránit Bank a legfeljebb 1 éve bejegyzett vállalkozások számára szintén speciális Startup számlacsomagot kínál: a számlavezetés ingyenes és havonta az első 5 darab belföldi elektronikus forint utalásért csak a pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni. A folyószámához kapcsolható, kedvező kamatozású „Látra-szóló Hozamszámla” vezetése ingyenes.
  • Az UniCredit Bank FixPont számlacsomagja havi 199 forintos számlavezetési díjért mindössze 0,085 százalékos átutalási díjat kínál az új cégeknek. A számlához járó első bankkártya éves kibocsátói díját itt is elengedi a bank. 
  • A CIB Bank az év végéig havi 333 forintért a CIB Partner Start Vállalkozói Számlacsomagot kínálja. Az induló vállalkozások legbiztosabb utalásai, a NAV-felé történő teljesítések után a bank ráadásul csak a pénzügyi tranzakciós illetéket terheli ki. A számlához járó bankkártya első éves díja is ingyenes, s még számlakészítő szoftvert is kap az új számlát nyitó ügyfél.
  • A K&H Bank TE & a K&H start extra számlacsomag szintén 1 éves ingyenes számlavezetést, ingyenes bankkártyát (sőt, mobilba digitalizált bankkártya esetén akár 20 ezer forintos jóváírást) kínál. Emellett az induló vállalkozások számára fontos szolgáltatóknál akár 100 ezer forint összértékű partnerkedvezményt is igénybe vehetnek az érintett cégek. 
  • A MagNet Bank Merkúr díjcsomagja kifejezetten az egyéni vállalkozókat célozza, videóbankos számlanyitással és díjmentes autokassza szolgáltatással. A díjcsomagot igénybe vevők havi 100-100 ezer forint összeghatárig - de maximum havi 2 alkalommal – ingyen utalhatnak pénzt számlájukról. 
  • Az MKB Bank most 50 ezer forint visszatérítést ad a lezárt üzleti évvel még nem rendelkező, vagy éves nettó legfeljebb 300 millió forinttal rendelkező új mikrovállalati ügyfeleinek.
  • Az OTP Bank online igénylés esetén ad havidíj-mentes számlavezetést és ingyenes bankkártyát egy évig a kevesebb, mint egy éve alapított induló vállalkozásoknak – a szolgáltatás havi egyszeri OTP Bank automatás ingyenes készpénzfelvétellel és havi 2 elektronikus átutalással egészül ki. A második évtől a csomag havi díja 650 forint.
  • A Raiffeisen Bank egy évig ingyen vezeti az új cégek számláit, sőt 6 hónapon át az átutalásokért is csak a pénzügyi tranzakciós illetéket kell megfizetni. Aki az Aktív 1 Számlát választja, annak az akció lejárta után is korlátlan ideig ingyenes a számlavezetés, ha havonta legalább három utalást teljesít. Az első évben itt sem kell a bankkártya éves díját befizetni. Június 30-ig biztosan ingyen lehet pénzt befizetni a számlára Raiffeisen ATM-en keresztül, még a pénzfelvételnél csak az illetéket terheli ki a bank.

 

Ezt a békát nehéz lesz lenyelni: tíz bank emeli a számlaköltségeit

Idén május 1-ig tíz bank emeli meg számlaköltségeit az inflációra hivatkozva. Az egyoldalú díjemelések csak a jogszabályok szerint történhetek, ezek betartását az MNB ellenőrzi. Most különösen érdemes lehet áttekinteni a számlaterheket.