Az IKT (infokommunikációs technológiák) szektor jelentős mértékben járul hozzá a GDP-hez (5,4 százalék 2021-ben), kiemelt foglalkoztató (közel 172 ezer munkavállaló), illetve a digitalizáció és technológiai diszrupció (azaz teremtő rombolás) révén más ágazatok teljesítményére is pozitív hatással bír – közli a kormány a versenyképességi stratégiájáról szóló jelentésben.

A 2030-ra vizionált állapotokat illetően 4 fő megállapítást tesznek, ennek alapján az egyik, hogy a kitűzött céldátumra Magyarország élen jár az IKT gyártás hozzáadott értéke tekintetében az Európai Unión belül. Ezen felül azt várják, hogy a vállalatok által megvalósított beruházások több mint 50 százalékát az Ipar 4.0 megoldások teszik ki, illetve a hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezések hulladékának közel 100 százalékban történő újrafeldolgozásához a technológia adott lesz. Végül pedig – de nem utolsó sorban – célként jelölik meg, hogy a telekommunikációs infrastruktúra világszínvonalon biztosítja a modern ipar háttérinfrastruktúráját.

Az alágazatokat 3 fő csoportra bontják:

  • számítástechnikai és telekommunikációs eszközök gyártása
  • IT szolgáltatások (beleértve startupok)
  • telekommunikációs szolgáltatások

Az egész világ a digitalizációra koncentrál

Nézzük meg közelebbről, hogy milyen európai, illetve globális tényezők határozzák meg ezt a szektort.

A stratégiai jelentés szerint az IKT szektor a világ GDP-jének 7,7 százalékát tette ki 2022-ben, és Ázsia a legmeghatározóbb régió, az árbevétel 33 százalékát állította elő 2022-ben. Vezető pozícióját a további 10,2 százalékos éves átlagos növekedési ütem erősítheti meg 2022 és 2027 között.

A kormány versenyképességi prognózisa szerint 2022 és 2027 között a legnagyobb növekedés az IT szolgáltatások piacán várható, mérsékeltebb bővülésre lehet számítani a számítástechnikai eszközök gyártása és a telekommunikáció alágazatokban. Mindez annak fényében érdekes leginkább, hogy a technológia korunk világának legfőbb geopolitikai színtere. Ráadásul az USA és Kína közötti technológiai harc folytatódik: az Egyesült Államok korlátozza Kína hozzáférését a kulcsfontosságú technológiákhoz, Kína pedig egyre jobban az önállóságra törekszik.

Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy

a technológiai szabályozások körül fokozódnak a feszültségek az USA, az Európai Unió és Kína között, elég ha csak az adatvédelemre, a mesterséges intelligenciára és kiberbiztonságra gondolunk. Utóbbi kapcsán egyre több szó esik a kiberhadviselésről, amikor digitális technológián keresztül támadják meg a létfontosságú kormányzati és vállalati rendszereket.

Szintén fontos pont a szektorban, hogy a vezető technológiai vállalatok egyre nagyobb mértékben kívánják birtokolni a piacot. Ilyenek például a felvásárlások a szolgáltatások bővítéséhez, vagy saját optikai kábelek létesítése az óceán alatt.

Kritikus pont volt a pandémia, hiszen a covid-világjárvány alaposan átrendezte a munkaerőpiacot: előtérbe került az otthoni/hibrid munkavégzés, emiatt megnőtt a kereslet az IKT szektor összes terméke és szolgáltatása iránt.

Kép: Getty Images / Sina Schuldt

A covid-hatás felturbózta a folyamatokat

Szintén a pandémia hatására – különösen az IT-szolgáltatások területén – megnehezedett a munkaerő megtartása az alacsonyabb bérszintű országokban, hiszen a jó szakembereket azonnal elcsábították a tehetősebb vállalatok. Később viszont lecsengett ez a hullám, és vállalatoknál tapasztalható költségmegszorítások, illetve a megugró infláció miatt nehezen tudtak elhelyezkedni azok a szakemberek, akik éppen váltottak volna.

Az új technológiák azonban rohamosan fejlődve alakítják át a mindennapjainkat és a gazdaságot, ebben az évtizedben magas piaci növekedés és széles körű vállalati alkalmazásuk várható, különös tekintettel a mesterséges intelligenciára és az IoT-re.

Ennek kapcsán azt jósolják, hogy jön a diszruptív technológiák térnyerése. A három legnagyobb jelentőségű technológiai trend 

  • a felhő (2022-es piacméret: 546 milliárd dollár), 
  • az IoT (400 milliárd dollár) 
  • és az MI (87 milliárd dollár).

Több ágazat is epedve várja az okos-megoldásokat

2022-ben a magas jövedelmű országok lakosságának 92,4 százaléka rendelkezett internet hozzáféréssel, ez az arány a közepes jövedelmű országokban 56,1-79,1 százalék, míg az alacsony jövedelmű országokban 26,4 százalékvolt.

Ugyanebben az évben 6,6 milliárd volt a globális okostelefon-felhasználói bázis mérete, ami 2028-ig várhatóan 19,1 százalékkal nő.

Kapcsolódó

Az „okosságokat” illetően kiemelik, hogy az okos városok kialakításához megbízható hálózati infrastruktúra szükséges, hiszen a fejlődésüket az IKT szektor technológiai vívmányai alapozzák meg (például 5G hálózatok kiépítése, IoT eszközök alkalmazása a közlekedésben).

Szintén növekvő igény mutatkozik a szektor technológiai fejlesztései iránt az egészségügyben, amelyek csökkenthetik az ellátás túlterheltségét, így például a hordozható eszközökkel idősek állapotának nyomon követése, vagy a telemedicina keretében nyújtott szolgáltatások.

Zabálja a szektor az energiát

A versenyképességi stratégiai jelentés szerint a szektorhoz tartozott a világ energiafelhasználásának 7 százaléka 2022-ben, ez az arány pedig az IT szolgáltatások és a hálózati infrastruktúra bővülése miatt 13 százalékra nőhet 2030-ig.

További érdekesség, hogy 2022-ben az IKT ágazat volt felelős a globális üvegházhatású gázkibocsátás 3-5 százalékáért.

A fentebb említett pandémia-hatás nem csak a munkaerőpiacra hatott komolyan, hanem főként ez okozta a félvezetőket illető hiányt, ami akadályozza a digitális átálláshoz szükséges eszközök gyártását.

2020-ban a globálisan készített chipek csupán 10 százaléka került az Európai Unió területén legyártásra így importfüggés alakult ki,

melyre reakcióként született meg a Chips Act, amely a félvezetőhiány leküzdése érdekében a hazai termelés fellendítését hivatott támogatni.

Ezen felül új, környezetbarát technológiák kerülnek bevezetésre a klímaváltozás kezeléséhez, a környezeti terhelés mérsékléséhez hozzájárul az energetikai hálózatokhoz kapcsolódó okos
eszközök, mérők és megoldások alkalmazása.

Hazai célok és javaslatok

A magyar kormány összesen 8 pontban határozza meg a célokat:

  1. A helyzeti előnnyel rendelkező és az ellátásbiztonsági szempontból kiemelkedő jelentőségű beszállítói láncok célzott fejlesztése.
  2. Modern technológiák összehangolt stratégiájának kialakítása a nemzeti platformok tudásbázisán, a modern technológiák hatékony alkalmazása érdekében
  3. A startup ökoszisztéma fejlesztése, finanszírozása
  4. IKT felsőoktatás fejlesztése, modernizálása és innováció vezérelt együttműködések piaci szereplőkkel
  5. Mérnöki pálya vonzerejének növelése ösztönző programok és képzések brand építése által
  6. Üzleti, sales, marketing és digitális kompetenciák fejlesztése,
    valamint vállalkozói és menedzsment kompetenciák középiskolai és felsőoktatási szinten egyaránt fejlesztése
  7. Telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésének előmozdítása
  8. A dedikált 5G frekvencia-tartományok ipari célú allokálásának átgondolása

Ezekkel a trükkökkel turbózná fel a kormány az élelmiszeripart

A versenyképességi stratégia szerint kulcsfontosságú lesz az ágazatban a robotika és az automatizálás. Bővebben→