- A kormányzat új iparstratégiát dolgozott ki, mert diverzifikálni kell a magyar gazdaság szerkezetét.
- Muszáj volt az autóipar mellett öt új kiemelten fejlesztendő ágazatot kijelölni: az élelmiszeripar, az egészség- és gyógyszeripar, az innovatív alapanyaggyártás, az IT, valamint a kreatív ipar.
- Felismerték azt is, hogy az importkitettségünkön is lépésről lépésre változtatnunk kell, hogy a jövőben javítsunk a versenyképességünkön.
- Most már úgy látják, az élőmunka-igényes ágazatokról a tudás- és technológiai intenzív ágazatok fejlesztésébe kell az erőforrásainkat átirányítani.
- A következőkben szakértőkkel vizsgáljuk meg, hogy milyen esélyekkel változtathatunk a magyar gazdaságon. Hogyan lehet versenyképesebb a hazai ipar? Mekkora bővülésre számíthatunk, ha sikerül a szerkezetváltás. Mutatjuk!
Hol hibázott a gazdaságpolitika? Merre látja a kiutat a kormányzat?
A stratégiáért felelős kormányzat szerint még nem késő változtatni, mert amíg Magyarországon 4,7 millió ember dolgozik, és körülbelül 200 milliárd dollárnyi GDP-t állítunk elő, addig Csehországban 5,2 millióan dolgoznak, és több mint 300 milliárd dollárnyi GDP-t termelnek. A Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkárával, Csepeti Ádámmal készítettünk interjút, amelyet itt olvashat.A Makronóm Intézet közelmúltban publikált elemzésében például azonosította azokat a technológiai kitörési pontokat, amelyeket hazánknak érdemes lehet kiaknáznia.
A kutatás eredményei is megerősítik, hogy rendkívül nagy potenciállal rendelkezik az új versenyképességi stratégiában is megjelenő, az egészségiparhoz kapcsolódó biotechnológia és egészségügyi technológia, ezekre együttesen fókuszálva akár évente 1,3 százalékkal magasabb GDP is elérhető 2030-ra
– fogalmazott az Economxnak Purczeld Eszter vezető elemző.
Kiemelendőnek nevezte még az erős hagyományokra és nemzeti bajnok cégekre épülő élelmiszergazdaságot is, amihez kapcsolódik az agrártechnológia és élelmiszer-technológia,
amelyek közel 0,2 százalékkal járulhatnak hozzá évente a GDP-hez 2030-ra.
A kutatásban azonosított kitörési pontok TOP14-es listájába kerültek még
az önvezető járművekhez kapcsolódó technológiák,
ami a hazai járműipari ökoszisztéma egyik további izgalmas fókuszpontja lehet - mutatott rá a Makronóm vezető elemzője.
A versenyképességi stratégiában is kiemelten szereplő IKT szektorhoz kapcsolódik a legtöbb azonosított technológiai kitörési pont az intézet szerint:
- big data,
- mesterséges intelligencia, vagy éppen a
- felhőalapú számítástechnika.
Látható tehát, hogy a versenyképességi stratégia főbb fókuszában pont azok a technológiai területek állnak, amelyek jelentős növekedési potenciált hordoznak magukban, így pedig érdemben hozzájárulhatnak a magyar gazdaság további fejlődéséhez
– magyarázta Purczeld Eszter.
Hogyan lehet versenyképesebb Magyarország?
A versenyképességi stratégia a gazdaság számos szegmensét lefedi úgy az ipar, mint a szolgáltató szektor területén. A stratégia célja, hogy hazánk az egyik legversenyképesebb országgá váljon 2030-ra, amelynek fontos része a kiemelt ágazatok megerősítése és fejlesztése. A kiemelt ágazatok közé a járműipar, az egészségipar, az élelmiszeripar, az alapanyagipar, az IKT-szektor, illetve a kreatívipar tartozik a stratégia alapján. Ezek azok az ágazatok, amelyeknek nemzetgazdasági, ellátásbiztonsági jelentősége meghatározó, jelentős növekedési és energiahatékonysági potenciállal bírnak, valamint erős hagyományokra épülnek és meghatározó foglalkoztatók.A diverzifikálással kapcsolatos felvetésünkre az elemző kifejtette, hogy annak feltétele
- egy olyan, erős magyar vállalati réteg, amelynek tagjai készek technológiaváltó beruházásokat megvalósítani a kiemelt ágazatokban,
- továbbá fontos feltétel a képzett munkaerő rendelkezésre állása is.
A diverzifikáció azért is kiemelten fontos, mert így a külső sokkoknak is ellenállóbbá tehető a magyar gazdaság – tette hozzá. Igaz ez a külpiacaink tekintetében is,
a keleti és déli nyitás politikája, hazánk Kelet és Nyugat közötti híd szerepe is a diverzifikációt erősíti.
Ahogyan a stratégia is kiemeli, a beruházások jelentik a kulcsot a további növekedéshez, a magasabb termelékenységhez és hozzáadott értékhez. A célok eléréséhez szükséges, hogy a beruházások GDP-arányos értéke közelítse a 30 százalékot, lehetőleg high-tech beruházások révén – magyarázta az elemző.
A termelékenység növelését kiemelten fontosnak tartják a Makronómnál is. Ehhez
szükség van a digitalizációs és automatizációs folyamatok támogatására és felgyorsítására a hazai vállalkozásoknál, kiemelten a kkv-knál.
A stratégiában lefektetett cél, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása 15 százalékos növekményt jelentsen a hazai GDP-ben, meghaladva ezzel a globális (14 százalékos), illetve a régióra előre jelzett (11,5 százalékos) fejlődést. Emellett, a stratégiában helyet kaptak olyan ágazatok is, amelyek klasszikusan a magas hozzáadott értéket előállító ágazatok közé tartoznak, ilyen például az IKT-szektor és a kreatív ipar is
– hangsúlyozta Purczeld Eszter.
Jelenleg egy technológia átállás zajlik a világgazdaságban, a zöldátálláson felül például a vállalatok most kezdik csak felismerni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, így a szakértő szerint a piaci szereplőknek segítséget, iránymutatást jelent, hogy a kormányzat kijelölte az irányt a stratégiában.
Ugyan sokezer milliárd forintnyi fejlesztési forrás áramlott a mezőgazdaságba és az élelmiszeriparba az Unióhoz való csatlakozásunk óta, azonban a mérleg nyelve eddig inkább a mezőgazdaság felé billent. A magyar mezőgazdaság hatékonysági mutatói alapvetően rendben vannak, az EU átlagát jellemzően megközelítjük, bizonyos alágazatokban pedig meghatározók vagyunk
– fogalmazott portálunknak az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője.
Héjja Csaba viszont arra is figyelmeztetett, hogy
az élelmiszeriparunkban a négy-öt zászlóshajón kívül nincsenek igazán hatékony vállalataink.
Ugyanakkor úgy látja, most van lehetősége az élelmiszeriparnak, ugyanis a következő években a fejleszéspolitika fókuszába ez kerül.
Magyarország agro-ökológiai alapjai lehetőséget adnak arra, hogy legalább 15-16 millió ember élelmezését ellássuk. Tehát az önellátáson felül bőven tudunk expotra termelni, azonban ennek az exportnak a fókuszában a magas minőségű, magas hozzáadott értékű termékeknek kell állnia
– hangsúlyozta az MBH Bank stratégiai elemzője.
Bár az élelmiszeriparra élőmunka igényes ágazatként tekinthetünk, hiszen vannak folyamatok, melyek nem gépesíthetők – feltéve, ha magas minőséget akarunk gyártani –, viszont Héjja Csaba szerint az élelmiszeripar nem csak a mezőgazdasági alapanyagok feldolgozása. Ide tartozik még például a csomagolás, a logisztika is, és ugyanúgy automatizálhatók, robotizálhatók ezek a folyamatok, mint minden más ipari ágazat esetében.
Hovatovább, a technológia fejlődésével egyre több munkafolyamatból eltűnhet az élőmunka szükségessége, a minőség megőrzése helyett. Viszont ennek feltétele, hogy homogén, jó minőségű alapanyaggal lássa el a mezőgazdaság az magyar élelmiszeripart
- mondta, hozzátéve, hogy mivel termékpályákban érdemes gondolkodni, nehezen értelmezhető az élelmiszeripar fejlesztése a mezőgazdaság „bevonása” nélkül.
Horti Flóra az Economxnak azt emelte ki, hogy
a gyógyszergyártási ágazat kiemelt fontosságú a magyar gazdaságban.
Az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője ezt azzal magyarázta, hogy
- a szektor közel 32 ezer főt alkalmaz,
- a termelés folyó értéken meghaladja az 1200 milliárd forintot,
- miközben az exportértékesítés aránya 87 százalékot ér el.
- Emellett a fejlesztésekre fordított hazai források 20 százalékát a gyógyszeripar kapja.
Ugyanakkor a gyógyszeripart világszerte sújtják az ellátásbiztonságból fakadó nehézségek. Az egyik legnagyobb kockázatot az ellátás jelenti, mivel megnőttek az átfutási idők, a beszállítók köre szűkült, illetve minőségi problémák is felléptek, illetve csökkent a rendszer rugalmassága. Az ágazatot támogatva a kormány vállalta, hogy jövőre kivezetheti az extraprofitadókat, de ősszel lesz erről hivatalos döntés - emlékeztetett az elemzője.
Kitért arra a kormányzati célra is, miszerint hazánk váljon önellátóvá a nélkülözhetetlen egészségügyi eszközökből azáltal, hogy
15 százalékról 30 százalékra emelkedik a magyar termékek aránya a hazai egészségügyben.
Becslések szerint 2021 és 2027 között a globális gyógyszeripar évente átlagosan 5,2 százalékkal, míg az orvostechnikai ipar 5,1 százalékkal fog növekedhet, így jelentős potenciál van a szektorban – húzta alá Horti Flóra. Nő az igény a mind személyre szabottabb és preventív adat alapú orvoslás felé, és egyre szélesebb körű a mesterséges intelligencia felhasználása az ágazatban, illetve az elöregedő társadalom is folyamatos igényt támaszt mindkét szektorra. Ennek eléréséhez elengedhetetlen a K+F tevékenységeket fejleszteni, melyben hazánk szerencsés adottságokkal rendelkezik a nemzetközileg is elismert orvos- és kutatói szakemberállománya miatt - hangsúlyozta a MBH Elemzési Centrum munkatársa, azzal indokolva, hogy az egészség- és gyógyszeriparban jelentős innovációs beruházások történnek Magyarországon, és a 340 milliárd forintos teljes keretösszegű Neumann János Program segíthet a 2030-as célok elérésében.
Az általános gazdasági visszaesés, amely 2022 óta tapasztalható volt, hatással volt az IT-szektorra is
– lépett egyet Horti Flóra. A csökkenő gazdasági teljesítmény csökkentette a vállalatok beruházási kedvét és ez a munkaerő igényre is hatással volt, amelyről az utóbbi időben egyre többet lehet hallani nem csak Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is. Az aktuális trendek azt mutatják, az általánosságban gyenge formában lévő IT-szektort az AI és a gépi tanulás, a kiberbiztonság, illetve a fintech területek húzhatják fel, így az ágazat prosperálóbb területe az IT-szolgáltatások lesznek. Fontos hangsúlyozni, hogy ahogyan az alapanyaggyártás, úgy az IT-ágazat is hozzájárul más iparágak teljesítményéhez.
Az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője kitért a kreatív iparra is, amely tartalmazza a divat –, és textilipart, bútorgyártás és formatervezést, lakberendezést, digitális felülettervezést, offline és online játéktervezést, valamint a brand design ágazatokat, illetve a szépség-, és szépségápolási ipart.
Az EU hozzáadott értékének körülbelül 3,95 százalékát adja, és körülbelül 8 millió embert foglalkoztat, nagyjából 1,2 millió cégben, melyeknek több mint 99,9 százaléka kis- és középvállalkozás.
Itthon a szektor jelentőségét jelzi, hogy az iparágak közül az egyik legnagyobb növekedési ütemmel rendelkezik, és több mint százezer főt foglalkoztatnak az ide tartozó területeken. A nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 2-3 százalékát teszi ki a szektor
– közölte az elemző.
Mivel a szektor szorosan kapcsolódik más hazai iparágakhoz – például a technológiai innovációra, a vendéglátásra és idegenforgalomra van hatással –, illetve alacsony az importigénye, így magasabb a hozzáadott értékben betöltött súlya az ágazatnak, mint ami a termelésben betöltött súlyából következne. Ebből Horti Flóra szerint az következik, hogy számos más ágazaton átívelő hatása miatt a hozzáadott érték termelésben a szektor előtt jelentős növekedési/fejlődési lehetőségek vannak.
A feljebb hivatkozott interjúban Csepeti Ádám is kifogásolta, hogy Hollandiában, Finnországban, Ausztriában a kreatív ipar szerepe a GDP-ben nagyjából háromszor-négyszer akkora, mint Magyarországon. Az Economxnak arról beszélt, hogy a fejlett országok gazdasági szerkezetének fontos jellemzője, hogy milyen nagy méretű a kreatív ipar. Miért ne próbáljuk meg ezeket az ágazatokat hazánkban is felépíteni? – tette fel a kérdést a politikust.
Valószínűsíthetően a választ is a kormányzaton belül kell keresni.