Az ipari robotok globális piacán tavaly a második legnagyobb üzembe helyezési volument regisztrálták a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) éves jelentése szerint, miután több mint 541 ezer robotot telepítettek világszerte. Bár ez 2 százalékos csökkenést jelent a 2022-es csúcshoz képest, azért továbbra is félmillió feletti darabszámról beszélünk. Az IFR kimutatta, hogy az autóipar visszanyerte vezető szerepét, és az elmúlt évben a robottelepítések 25 százalékát képviselte, míg az elektronikai ipar jelentős visszaesést tapasztalt.

A fenntarthatóság és az energiahatékonyság kulcsszerepet játszik a robotikai fejlesztésekben, az ipari robotok pedig elengedhetetlenek a zöld technológiák, így például a napelemek gyártásában. Technológiai szempontból a robotikai fejlődés kulcsterülete a mesterséges intelligencia és a gépi látás, amelyek lehetővé téve a robotoknak, hogy még hatékonyabban és pontosabban végezzék feladataikat. Az IFR kitekintése szerint a robotikai piac várhatóan 2027-re ismét dinamikus bővülést mutat majd, különösen az autóipar, az elektronikai ipar és a zöld technológiák területén.

Kapcsolódó

Autóipar mindenek felett

Az IFR adataira reagálva Mezei Tamás, a FANUC Hungary ügyvezetője elmondta: „az ázsiai piac rendben van, az elvárt szint közelében mozog az értékesítési volumen, miközben Amerikában kisebb, Európában nagyobb megtorpanás tapasztalható”. Állítását erősíti, hogy a világszerte üzembe helyezett ipari robotok 51 százaléka Kínában talált gazdára, míg a top 5 piacon – ahová tartozik Dél-Korea és Japán is – a telepítések 78 százaléka koncentrálódik. A nagy múltú japán robotgyártó hazai leányvállalatának vezetője felidézte: az 1990-es években az autóipar volt a robotika bölcsője, akkor még szinte csak a legnagyobb márkák engedhették meg maguknak, hogy robotokkal hegesszenek, fessenek, ragasszanak, szereljenek vagy éppen mozgassák az anyagokat.

Azóta a mindennapjaink része lett, hiszen ma már igen elterjedt, hogy robot porszívózik vagy nyírja le a füvet, de az ipari felhasználásnál maradva előretörtek más feldolgozóipari alágak, mint az elektronikai vagy az élelmiszeripar, de napjainkban a csomagolástechnika vagy a raktárlogisztika is nehezen képzelhető el robotok nélkül. Ahogy szélesedett a spektrum a felhasználási oldalon, úgy karcsúsodott az autóiparnak járó tortaszelet kiegyensúlyozott szektorális teljesítménnyel is a korábbi 40-50 százalékos piaci részről 25-30 százalékra csúszva. Ám Mezei Tamás figyelmeztet: a további beruházások terén nagy a bizonytalanság az autóipar átalakulása miatt, hiszen továbbra sem egyértelmű az irány a környezetvédelmi és technológiai szempontok útvesztőjében.

Növekedési kihívások

Arról azonban szó sincs, hogy az autóipar mindenhatóságán áll vagy bukik az ipari automatizálás jelene, jövője. A FANUC Hungary ügyvezetője emlékeztetett, hogy

  • az exponenciális növekedés a 2000-es évek közepétől egészen 2022-ig tartott, majd jött az immár másfél-két éve látható megtorpanás.
  • Az organikus növekedést számos külső tényező hátráltatja: az elmúlt éveket meghatározó energiaválság, infláció, ellátásilánc-zavarok után a geopolitikai feszültségek és konfliktusok okoznak bonyodalmakat.
  • Ugyanígy az európai parlamenti vagy az amerikai elnökválasztás is befolyással bír a gazdasági döntéshozókra.
Kép: FANUC

Érdekes felismerés Mezei Tamás szerint, hogy bár a koronavírus-járvány berobbanása idején megállt minden, de csak pár hónapra. A 2022-től tapasztalt lejtmenetben viszont csak remélni lehet, hogy ez már a gödör alja, hiszen általános visszaesés tapasztalható az ipari automatizálás iránti keresletben. „A trendszerű csökkenés tavaly is szemmel látható volt, idén viszont már húsba vágó” – húzta alá, megjegyezve, hogy ilyenkor kényszerű okokból több idejük van fejlesztésre, tervezésre, képzésekre, tréningekre, a belső folyamatokat hatékonyabbá tenni. Előretekintve 2025-től stabilizálódást, 2026-2027-től újbóli konjunktúraciklust, vele együtt markáns fejlődést várnak.

Nagyberuházások átütő ereje

Sokatmondó mutató a 10 ezer gyártósori munkásra vetített robotok száma, ami Dél-Koreában a legmagasabb: 1012. Ez a szám annyira kiemelkedő, hogy Kína (470), Németország (429) és Japán (419) tisztes távolból követi a sorban. Mezei Tamás rámutatott: Magyarországon 133 ipari robot jut 10 ezer főre, szemben a 162-es nemzetközi átlaggal. A régióban e tekintetben a csehek, a szlovákok előttünk, a lengyelek, a románok és a bolgárok mögöttünk járnak, de látványos változásokat hozhat, ha elindul a debreceni BMW- vagy a szegedi BYD-gyár, amelyek robotizációban a beszállítóikat is húzzák magukkal.

Az ilyen kaliberű hazai beruházások még látványosabb nyomot hagynak a nemzeti üzemeltetési állományon: Magyarországon tavaly 13 ezer (egészen pontosan 13 0005) robot működött, közülük majd minden másodikat a FANUC Hungary szállított. Az IFR statisztikája szerint egy évvel korábban 12 309 ipari robot üzemelt itthon, de például 2018-ban még csak 8481 volt összesen. A szakember szerint a nagy kérdés az, mi lesz a BMW- és BYD-méretű gigamegrendeléseken túl, hiszen nemcsak a kkv-szektor tagjai, hanem az eddig stabilnak, tőkeerősnek hitt nagyvállalatok egy része is cash-flow problémával küzd.

Kép: FANUC

A robot nem ellenség

Tudják, látják, hogy megérné automatizálni az adott folyamatot, de nem ruháznak be, mert bizonytalanságot éreznek az iparágukban, a vevői körükben, a kivárás körbeér. Pedig jellemzően 6-18 hónapos megtérüléssel lehet számolni egy robotcella esetében. Ez azon múlik, hogy hány fizikai dolgozó munkáját látja el a robot, mekkora selejtarány-csökkenést érünk el vele, de mivel a megbízhatóság gyorsasággal is párosul, a beruházó a termelékenység-növekedés előnyeire is építhet. Meghatározó mérlegelési szempont lehet a robotok élettartama is, ami viszont megfelelő karbantartással nem években, hanem évtizedekben mérhető.

Cégméret szerinti bontásban Mezei Tamás elismeri, tíz éve esze ágában sem lett volna becsengetni egy kkv-hoz, hogy automatizáljon, ahol „csak” egy kisebb műhely van 6-8 dolgozóval, 3-4 CNC esztergával. Csakhogy ma már annyira nem találnak munkaerőt ők sem, hogy lassan pályázati támogatás nélkül is megéri beruházni könnyen betanítható, átállítható kollaboratív robotokba, amelyek ráadásul nem igényelnek különösebben mély műszaki ismereteket. Ám a szakember szerint

általános tévhit még ma is, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját. Ezzel szemben a valóság az, hogy ahol robotizálnak, ott magas hozzáadott értékű munkát végeznek, magasabb jövedelmű embereket alkalmaznak.

Például egy nagy autóipari beruházás körül lehet, hogy helye van 2500 robotnak, de velük együtt 10-15 ezer hús-vér ember munkájára is szükség van.