Az Európai Unió nevében Charles Michel, az EU Tanácsának elnöke fejezte ki a közösség „őszinte részvétét” azt követően, hogy hétfő hajnalban hivatalossá vált: Ebrahim Raiszi iráni elnök és Hossein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter, valamint delegációjuk és személyzetük többi tagja előző nap helikopterbalesetben életét vesztette.

Charles Michel az X platformon közölte: „Gondolatunk a családjukkal jár.”

Kapcsolódó

Putyin, Hszi Csin-ping: pótolhatatlan, jó barát

Vlagyimir Putyin orosz elnök kiemelkedő politikusnak és „Oroszország igaz barátjának” nevezte Raiszit.

Halála pótolhatatlan veszteség – közölte a Hamenei ajatollah iráni szellemi vezetőnek írt levelében, amelyet a Kreml honlapján tettek közzé.

Az orosz vezető szerint Raiszi „felbecsülhetetlen személyes hozzájárulást tett” a két ország közötti jószomszédi kapcsolatok fejlesztéséhez. 

Hszi Csin-ping kínai elnök a pekingi külügyminisztérium közlése szerint Raiszi tragikus halálát nagy veszteségnek minősítette az iráni nép számára.

Az elnök rámutatott: a kínaiak egy jó barátot veszítettek el – tolmácsolta Wang Wenbin külügyminisztériumi szóvivő.

Szövetségesek: nemzeti gyászt rendeltek el

Az arab világból is számos részvétnyilvánítás látott napvilágot hétfőn.

Tamim bin Hamad al-Thani katari emír őszinte részvétét fejezte ki az X-en az Iráni Iszlám Köztársaság kormánya és népe felé, és hasonlóan nyilatkozott Bassár el-Aszad szíriai vezető, aki Iránnal szövetséges. 

Az iraki kormány is megszólalt és Libanon ideiglenes miniszterelnöke, Najib Mikati háromnapos nemzeti gyászt rendelt el az NNA állami hírügynökség szerint.

Egyiptomban is gyászolják Raiszi elnököt és a baleset többi áldozatát – áll a kormányszóvivői közleményben. 

Jordánia királya, II. Abdullah király szolidaritását és legmélyebb részvétét fejezte ki az Iráni Iszlám Köztársaság testvéreinek, vezetésének, kormányának és népének – foglalta össze a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).

Pakisztánban is gyásznapot hirdetett Shebaz Sharif miniszterelnök és félárbócra eresztették a nemzeti zászlót a tisztelet és a szolidaritás jeléül. A kormányfő szerint az iráni nép „a megszokott bátorsággal fogja legyőzni a tragédiát”.

Hamász: fáradhatatlan volt az izraeli agresszióval szemben

A térségben Irán által támogatott milíciák is megszólaltak Ebrahim Raiszi halálhírére. 

A libanoni Hezbollah közölte: Raiszi nagy támogatója és ügyeik kitartó szószólója volt, különösen Jeruzsálemben és Palesztinában.

A jemeni hutik szerint az elnök halála nemcsak Iránnak, hanem az egész iszlám nemzetnek, Palesztinának és Gázának is veszteség. 

A Hamász radikális iszlám palesztin szervezet fontos támogatójukként méltatta Raiszit. 

Közlésük szerint értékes segítséget nyújtott a palesztin népnek, és fáradhatatlanul szolidaritást fejezett ki az Izrael elleni gázai háborúban. Emellett azon vezetők közé tartozott, akik jelentős politikai és diplomáciai erőfeszítéseket tettek a palesztin nép elleni izraeli agresszió megállítására.

Izrael: „Nem mi voltunk”

Mint ismert, Iránt világszerte Izrael ősellenségének és a Hamász egyik legfontosabb támogatójának tartják – a palesztin terrorszervezet tavaly október 7-én az Izrael elleni támadásával kiváltotta a ma is tartó háborút a Gázai övezetben. 

Az iráni elnök halálhírére egy izraeli kormánytisztviselő is megszólalt, aki azt mondta: Izraelnek semmi köze Raiszi halálához.

„Nem mi voltunk” – fogalmazott a kormánytisztviselő, aki a német napilap szerint nem kívánta magát megnevezni.

Azerbajdzsán vezetője látta utoljára

Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök megdöbbenésének adott hangot, és kiváló államférfiként említette Raiszit, aki „egész életében odaadással és elkötelezettséggel szolgálta hazáját”. Az iráni elnök és külügyminisztere, valamint a kísérőik akkor vesztették életüket, amikor az azerbajdzsáni elnökkel folytatott találkozójukról tartottak visszafelé, vagyis Ilham Alijev volt az utolsó államférfi, aki életben látta Raiszit: közösen avattak gátat a szomszédos országban. A kíséret ezután összesen három helikopterrel indult vissza Iránba, de az elnöki gép nem érkezett meg a célállomásra. Felmerültek találgatások, hogy a balesetet rossz időjárás, a helikopter műszaki hibája vagy akár szabotázs okozta. Az iráni légierő nagyon elavultnak számít, modernizálása a szigorú nemzetközi szankciók mellett alig halad előre, a pótalkatrészek beszerzése pedig nehézkes, emiatt újra és újra előfordulnak súlyos balesetek. Sok repülőgép és helikopter az 1979-es iszlám forradalom előtti időkből származik, amikor az ország szoros kapcsolatokat ápolt az Egyesült Államokkal – írja a FAZ, amely szerint a baleset valószínűleg politikai válságba sodorja az Iszlám Köztársaságot. Mint írják, már fellángoltak az indulatok: míg a kormány támogatói gyászolják az államférfiakat, számos iráni a közösségi médiában fejezte ki örömét a helikopterbaleset miatt. Raiszi kormányát évek óta kritizálják ultrakonzervatív értékei, a polgári jogok elnyomása és a súlyos iráni gazdasági válság miatt.