A koronavírus-járványt követően átértékelődött az irodák szerepe: a home office térnyerésével rengeteg cég vágta vissza az irodákra fordított költségeket – például kisebbe költöztek –, bár mára elindult egyfajta visszarendeződés néhány ágazatban, illetve egyes cégek inkább a négynapos munkahetet próbálgatják.

Hatékonyabb-e az otthonról végzett munka? – ezt a kérdéskört már több felmérés is boncolgatta.

Korábban inkább olyan eredmények születtek, hogy működik a dolog, azonban egy friss felmérés ennek az ellenkezőjét hozta ki eredményül: két neves amerikai egyetem, az MIT és a UCLA (Massachusetts, illetve Los Angeles) közös tanulmánya szerint a teljes munkaidőben otthonról dolgozó, véletlenszerűen kiválasztott munkavállalók majdnem ötödével (18 százalékkal) kevésbé produktívak, mint azok a dolgozók, akik irodákban végzik a napi munkájukat.

Ugyanakkor a Bloomberg cikke is felhívja rá a figyelmet, hogy a felmérésbe csak új munkavállalókat vontak be, és csak indiai munkahelyeket vizsgáltak – tehát ebből kiindulva még nem feltétlenül kell temetni a távmunkát.

Magyarországon is voltak hasonló felmérések: az egyik ilyen szerint a legalább részben otthonról dolgozó kollégák 77 százaléka vált hatékonyabbá, közel harmaduk pedig több feladatot végzett el egységnyi idő alatt, mint az irodában. Egy másik szerint a munkavállalók legalább felének létfontosságú a rugalmas munkaidő, valamint a home office lehetősége – állásinterjúkon ez már szinte teljesen „beépült” az álláskeresők elvárásai közé.

Oké, de mi lesz így az üresen álló irodákkal?

Az Egyesült Államokban is felmerült a fenti kérdés, és ott országszerte az üresen álló irodák lakásokká alakításától remélnek megoldást a válságra – derült ki az Insider cikkéből. 

A városok elfogadták, hogy valószínűleg nem fogsz bemenni egy irodába dolgozni, ezért most abban reménykednek, hogy egy irodában fogsz élni

– írja a portál, amely építészekre hivatkozva hozzátéve, hogy az átalakításokra egyre nagyobb a kereslet, és sok kényelmi funkciót kell beépíteni. Például New York polgármestere 20 ezer új lakást hozna létre a régi irodaházakból, ami egyszerre két problémára is megoldás lenne:

 

  • valamit csinálni kell az üres irodaházakkal;
  • enyhíteni kell a lakhatási válságot is.

 

Hogy milyen lenne az élet egy ilyen átalakított irodában, az a cikk szerint városfüggő: New Yorkban például ez több luxus, kényelmi szolgáltatásokkal felszerelt lakást jelenthetne – „felfrissítve” a régi épületeket, enyhítve az egyre növekvő lakáskeresletet; San Franciscóban pedig – mely már rég elérte a saját határait is a lakásszámot illetően – megfizethetőbb lehetne a lakhatás.

John Cetra építész ezt kényelmi háborúnak nevezte az Insider kérdésére. Egyik cége például a manhattani pénzügyi negyedben egy 30 emeletes irodaház átalakítását vezeti, amelyben korábban a Goldman Sachs működött: csak ebben az egy korábbi irodaházban 571 lakást alakítanak ki – Manhattanben nyilván megadják a módját, és olyan kényelmi funkciókkal látják el a korábbi irodaházat, mint például egy tetőtéri medence.

Drága lesz, de így is segít

Egy irodaház átalakítását nem úgy kell elképzelni, hogy „akkor ide húzunk két falat, ott lesz a mosdó” és így tovább, ezért az így kialakított lakások sem feltétlenül lesznek olcsóbbak egy újépítésű ingatlannál, sőt! Mivel az átalakítások nagyon drágák lehetnek, az eddigi tapasztalatok szerint a korábbi irodaházak szinte soha nem tartalmaznak olyan lakásokat, melyeket az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók meg tudnának vásárolni, azaz 

ezek a lakások jellemzően csak a leggazdagabbak számára megfizethetők.

„Mivel az irodabérleti díjak sok városban meglehetősen magasak, ezért át kell alakítani egy olyan alternatív felhasználásra, amely hasonlóan magas szintű pénzforgalmat biztosít” – mondta a portálnak Arpit Gupta, a NYU Stern School of Business docense. Az átalakított egységek esetében szerinte a piaci bérleti díjak felső határának van értelme – bár kutatásai szerint a zöld támogatások segíthetnek kitölteni az átalakítási költségek és a megfizethető bérleti díjak közötti szakadékot.

Ezek az átalakított épületek valószínűleg piaci árú, luxuslakásoknak adnak majd otthont, várhatóan még így is növelik majd a lakhatás megfizethetőségét. Ugyanis a piaci árú lakások kínálatának növelése önmagában felszívja a kereslet egy jelentős részét, ezzel is lassítva a lakhatási költségek emelkedését.