Egy új magyar kutatás szerint nem csupán a közeli barátok, rokonok segíthetnek a jobb mentális egészség megőrzésében, hanem a távolabbi ismerősök is. A depresszió ellen szedett gyógyszerek mennyisége ugyanis kevesebb azoknál, akik sokféle ismerőssel állnak kapcsolatban, ez derül ki a HUN-REN KRTK KTI (Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete), a Corvinus Egyetem, az Umea Egyetem és Yale Egyetem együttműködésében mintegy 270 ezer egyén közösségi médiából származó kapcsolati hálózatát és  antidepresszáns fogyasztási adatait elemző kutatásból.

A tanulmány Science Advances folyóiratban is megjelent. Az elemzés a világon elsőként tette lehetővé komplex társadalmi hálózatok és a mentális egészség közötti összefüggések tanulmányozását. Az eredmények akár új terápiás alkalmazások felé is utat nyithatnak. Mint írják a karácsony és az újévet követő periódus sokak számára  - a szakirodalomban holiday blues néven emlegetik - az ünnepek utáni  depresszió időszaka. 

Az ünnepekre való készülődés stresszel járhat, ami kihat az ünnepek utáni lelkiállapotra. Ugyanakkor az egyedül élők számára sem könnyű az ünnepi időszak, és a mentális betegséggel rendelkezők különösen ki vannak téve a szezonhatásnak.

Kapcsolódó

A pszichológusok szerint a társas kapcsolatok segítenek fenntartani a mentális egyensúlyt és csökkentik a szorongást valamint a depressziót. Ezért mentális zavarok esetén a társas segítségnyújtást évtizedek óta eszközként alkalmazzák a fejlett országokban. 

Az iWiW adatait használták

A korábbi kutatásokban jellemzően csak a legszorosabb kapcsolatokat vették figyelembe, és a közeli ismerősök mentális egészségben betöltött szerepét hangsúlyozták. 

Eddig kevésbé jelentek meg az úgynevezett gyenge (vagyis a ritkán látogatott ismerősökhöz fűződő) kapcsolatok szerepét vizsgáló kutatások, annak ellenére sem, hogy ezek rendkívül fontosak például gazdasági lehetőségeknél vagy az új ötletekhez való hozzáférés szempontjából.

Az új kutatásban, a magyarországi antidepresszáns fogyasztás 2011 és 2015 közötti adatait kötötték össze az iWiW kapcsolathálózat adataival.

Mi az az iWiW?

Az iWiW volt a magyar közösségi oldalak egyike, ami szerepelt a világ legelső közösségi hálózatai között. A szolgáltatás 2002. április 14-én kezdte meg működését WiW néven, 2005 és 2010 között a leglátogatottabb magyar weboldal volt. A iWiW 2014 nyarán szűnt meg.

A kutatás egyébként 277 344 kisvárosi egyén kapcsolathálózatának és antidepresszáns fogyasztási adatait tartalmazza.

„Megleptek minket az első eredmények, mert azt találtuk, hogy az úgynevezett kohézív (erősen kapcsolódó tagokkal rendelkező) hálózatokkal bíró egyének, azaz a sok erős, de kevés gyenge kapcsolattal bírók nagyobb arányban szednek antidepresszánsokat, ami ellent mondott korábbi kutatásoknak” – fogalmazott Lengyel Balázs, a kutatásból készült tanulmány levelező szerzője, a HUN-KRTK KTI csoportvezetője és a Corvinus Egyetem kutatóprofesszora. Aztán rájöttünk, hogy nem elég pusztán a hálózatok szerkezetét vizsgálnunk, hanem azok földrajzi jellemzője segíthet jobban elkülöníteni az erős és gyenge kapcsolatokat.

A kutatók ezután az egyének hálózataiban számszerűsítették a helyi kohéziót (local cohesion - LC), amely azt a tendenciát tükrözi, hogy az egyén városában lakó barátai ismerik-e egymást. 

A távolabbi kapcsolatok is segítenek

Emellett kiszámoltak egy térbeli diverzitás mutatót is, ami azt ragadja meg, hogy az egyén kapcsolódik-e sok másik városban lakó közösséghez.

„Azt találtuk, hogy kisebb valószínűséggel szednek antidepresszánst, akik vagy kohézív hálózatokkal rendelkeznek a lakóhelyük településén belül, vagy sokféle távoli közösséghez tudnak kapcsolódni” – mondta Tóth Gergő, a HUN-REN KRTK KTI és az Umea Egyetem tudományos munkatársa. 

A kutatás fontos eredménye, hogy az antidepresszánsok adagja a következő években jobban csökkent azoknál a betegeknél, akik diverz, változatos közösségekkel tudnak kapcsolódni. Ez utóbbi összefüggés az antidepresszánsok helyi elérhetőségének figyelembevétele után is fennáll, és a fiatal egyének esetében erősebb, mint az időseknél.

„Adataink nem teszik lehetővé, hogy ok-okozati összefüggésre következtessünk. A stressz, a depressziós tünetek és a szorongás közismerten akadályozzák a társas kapcsolatok kialakítását.” – tette hozzá a további kutatások szükségességével kapcsolatban Bíró Anikó, a HUN-REN KRTK KTI csoportvezetője.

A kutatók ugyanakkor azt gondolják, hogy az elemzett adatok nagy kiterjedése korábban nem dokumentált összefüggést jelez a társadalmi kapcsolatok térbeli sokfélesége és a mentális egészség között.

Ezért szükség van a korábbi elméletek kiterjesztésére, és olyan kísérletekre, amelyek a gyakorlati alkalmazásokhoz szükséges, diverz hálózatok és mentális egészség közötti ok-okozati mechanizmusok feltárására alkalmasak, hiszen nem csak a közeli, hanem a távoli kapcsolatok is segíthetnek lelki egészségünk megőrzésében és mentális betegségeink leküzdésében.