A nyugdíj összege attól is függ, hogy mikor vonulunk nyugdíjba. A jogszabály szerint a teljes öregségi nyugdíjra az jogosult, aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, öregségi résznyugdíj esetén tizenöt évvel.
Ugyanakkor ettől eltérően, a nők negyven év jogosultsági idővel a kedvezményes nyugellátás is igénybe vehető, ha a negyven év jogosultsági idő megvan. A jogosultsági idő betöltésével a jogosultak döntési helyzetben vannak – írja az Infostart.
2018 óta a biztosítási jogviszony fenntartása és megszüntetése mellett is igényelhető az öregségi nyugdíj.
Azonban ha körülmények nem indokolják a mihamarabbi nyugdíjba vonulást, érdemes várni vele.
Ha 1958-ban születtünk, és 2023-ban vonulnánk nyugdíjba, akkor az idei szabályok szerint számítják ki azt, és részesülünk a jövő évi emelésben és a tizenharmadik havi nyugdíjban. A nyugdíj mindig az adott év úgynevezett valorizációs szorzószámai szerint számítják ki.
Mi az a valorizációs szorzó?
A valorizációs folyamat szerint az előző naptári év előtti átlagkeresetet az egyes években történt változásait figyelembe véve a nyugdíjazás előtti év kereseti szintjéhez igazítják. A szorzóval az adott év nettó keresetét szorozzák meg, így igazodik az adott ledolgozott évek kereseteit a nyugdíjba vonulás előtti évet megelőző évhez – írja a Nyugdíj másképpen.Ha viszont a körülmények engedik és a foglalkoztatás is megengedett, akkor nem szükséges rögtön nyugdíjba vonulni: annak összegét ugyanis kedvezően befolyásolja, ha tovább dolgozunk.
Az öregségi nyugdíj ugyanis 30 nap további szolgálati idő után annak 0,5 százalékával növekedik.
Azonban ha a korhatár elérésétől kérjük a nyugdíj megállapítását, akkor visszamenőlegesen is igen kedvező lesz a nyugdíj melletti munka nettó munkabére, mivel abból már csak a személyi jövedelemadót kell kifizetni.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!