Az Európai Unió készen áll arra, hogy már a jövő héten jóváhagyja a 6,3 milliárd euró értékű újjáépítési forrás első csomagjának felszabadítását, ezzel is jelentős bizalmat szavazva az új lengyel kormánynak.

Ez persze csak az első kifizetés lesz, és töredéke annak a csaknem 60 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásnak és kölcsönnek, amelyeket jogállamisági aggodalmak miatt zároltak – írja bennfentes információkra hivatkozva a Bloomberg.  

Kapcsolódó

Nem titkolt cél ezzel a lengyelországi kapcsolatok helyreállítása, ami egybevág Donald Tusk új kormányának hasonló ígéreteivel és törekvésével.  

Amennyiben az Európai Bizottság jóváhagyja a támogatást, a tényleges folyósítás előtt szükség lesz az uniós tagállamok jóváhagyására is. 

A döntés egyúttal megelőlegezheti további 76 milliárd eurónyi kohéziós alap felszabadítását is, és lehetővé teheti Lengyelország számára, ami végső soron hozzájárulhat az ország gazdasági fellendüléséhez.

„Sok még a tennivaló”

Brüsszel ugyanis jelentős reformokat vár még Lengyelországtól, amelyre épp az előző kormány kötelezte el magát. A pozitív uniós döntés tehát komoly impulzus lenne a Donald Tusk vezette kormány számára, amely az októberi választásokat a többi között azzal az ígérettel nyerte meg, hogy javítani kívánja a viszonyt az európai szövetségesekkel, és véget vet a demokratikus deficitnek „nyolc év populista uralom után” – írja a lap. 

Megtörtént a kormányváltás, lezárhatják a jogállamisági eljárást

Üdvözli a lengyel kormány eltökéltségét az Európai Bizottság arra vonatkozóan, hogy lezárja a jogállamisági eljárást a tagországgal szemben – jelentette ki kedden Brüsszelben Vera Jourová demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos. >>>

Ketyeg az óra

Kamil Sobolewski, a lengyel munkaadók szövetségének közgazdásza legutóbbi elemzésében úgy számolt, hogy Lengyelország eddig mindössze 1,5 százalékot használt fel a megítélt uniós újjáépítési forrásokból, ami édeskevés, a lengyel gazdaságból viszont ugyanúgy hiányzik, mint például a magyarból. 

A jogállamisági aggályok, és vele együtt az igazságszolgáltatási rendszer változásainak visszacsinálása alapvető feltétele a további források lehívásának.

Ám kormányváltás ide vagy oda, nem bizonyul egyszerű menetnek, pláne az előző kabinet hűséges szövetségesének, Andrzej Duda elnöknek a támogatása nélkül, neki ugyanis továbbra is vétójoga van és nem is fél használni. Arról nem beszélve, hogy Duda saját kezűleg írta alá a vitatott igazságügyi reformok többségét.

Vannak még aggályok

Mindezek ellenére nagyon úgy fest, hogy Lengyelország jóval hamarabb a megítélt kohéziós és helyreállítási források közelébe jut, mint a magyar kormány, amellyel szemben szintén több jogállamisági eljárás van folyamatban. Magyarország esetében egyelőre az is csak pillanatnyi fellélegzésnek bizonyult, hogy tavaly decemberben felszabadítottak 10,2 milliárd euró felzárkóztatási támogatást, mondván, az igazságszolgáltatás reformjáról szóló új törvény elfogadásával Magyarország teljesítette a kohéziós alapok lehívásának feltételeit.

A döntést már akkor bírálta több EP-képviselő is, szerintük a nemzeti hatóságok egyáltalán nem hajtották végre maradéktalanul az elvárt reformot. Az Európai Bizottság és annak némi magyarázkodásra kényszerülő elnöke, Ursula von der Leyen azzal érvelt: „ezt kértük, Magyarország pedig teljesítette”. A szexuális kisebbséget érintő jogokkal, az akadémiai szabadsággal és a menedékjoggal kapcsolatos aggályok viszont továbbra is állnak, 22 milliárd euró pedig változatlanul befagyasztva marad addig, amíg a magyar kormány nem teljesíti az összes szükséges feltételt.

Repedések a páncélzaton

Közben az Európai Számvevőszék akár kritikusnak is értelmezhető jelentésében arra jutott, hogy a pénzeszközök befagyasztása önmagában nem elegendő a jogállamiság megsértése elleni megfelelő védekezéshez. 

Repedések vannak a páncélzaton, pedig a jogállamiság hézagmentes védelmet érdemel

– figyelmeztetnek. 

Habár a jogsértéseket szankcionáló brüsszeli eszköztár kibővült és eredményesen alkalmazható, továbbra is komoly hiányosságok jellemzik a rendszert – foglalta össze a friss jelentést a Népszava. Ezek közé tartozik, hogy az EU-s intézmények gyakran

csak „kipipálandó” feladatnak tekintik a közösségi támogatások folyósításának feltételéül szabott intézkedéseket,

és nem ellenőrzik, hogy azok valóban hozzájárulnak-e a korrupció visszaszorításához.

Példaként a magyar Integritás Hatóságot említik, amelynek létrehozása önmagában még nem biztosítja, hogy hatásos lesz a csalások és a szabálytalanságok feltárása és szankcionálása.

Ráadásul fennáll a kockázat, hogy a nemzeti hatóságok visszavonják a korábbi döntéseiket, mihelyst Brüsszelből megérkezik a pénz. Az ESZ ezért javasolja, hogy az Európai Bizottság szorosan kövesse nyomon a vele egyeztetett intézkedések végrehajtását. – „A pénzeszközök felfüggesztéséről sokkal nehezebb dönteni, mint a feloldásukról" – mondta ezzel kapcsolatban Annemie Turtelboom, az ESZ belga tagja, a jelentést készítő testület elnöke.

Az uniós számlákat ellenőrző intézmény egyben azt is kifogásolja, hogy a jelenlegi szabályok teret engednek a döntések politikai befolyásolásának. A felfüggesztett uniós támogatások felszabadítását jogi és technikai elemzéseknek kell megalapozniuk, politikai megfontolások nem játszhatnak szerepet a folyamatban – szögezték le.

Az Európai Számvevőszék nem mondja ki nyíltan, de jelentésében érzékelteti, hogy ilyesmi történhetett tavaly decemberben, amikor Magyarország nem sokkal azelőtt jutott hozzá 10,2 milliárd eurónyi addig zárolt felzárkóztatási pénzhez, hogy feladta vétóját az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdésével szemben.

A jogállamisági normák magyarországi megsértése, a korrupció nem csak a kohéziós források szabályszerű felhasználását veszélyezteti, hanem például a mezőgazdasági támogatásokét is, ám ezekre nem vonatkoznak a közös költségvetés védelmét szolgáló feltételek – állapítják meg a számvevők. Az európai intézmény ajánlásaiban arra is kitér, hogy az Európai Bizottság valamennyi tagállamban vizsgálja meg, hogy az unió pénzügyi érdekei megfelelően érvényesülnek-e.