Karácsony előtt jelent meg a legfrissebb, jövedelmi állapotokat felmérő társadalomkutatás Németországban, amely aggasztó képet fest: Európa legnagyobb gazdaságában idén meredeken nőtt a szegények száma, míg a középosztály egyre inkább félti a jólétét.
A dortmundi Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet (WSI) felmérése rámutat: folyamatosan nő a szakadék a gazdag és a kispénzű társadalmi csoportok között – a háztartások bevételi különbségei minden korábbinál nagyobbak.
A németeknél majdnem minden ötödik ember a szegénységi küszöb alatt él.
Összehasonlításképpen: a KSH szerint Magyarországon az összes társadalmi csoportban tavaly 14,7 százalék volt a relatív jövedelmi szegénységi arány, az előző évi 13,1 százalék után.
Félmillióból gazdálkodnak a szegények
Míg egyesek anyagilag olyan jól boldogulnak, hogy bankszámlaegyenlegük alapján a pénzintézetek is gazdagnak tartják őket, egyre többeknek minden eurócent kiadást meg kell fontolniuk – derül ki az új kutatásból.
Németországban az emberek csaknem 18 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, vagyis a mediánjövedelem kevesebb mint 60 százaléka áll rendelkezésükre. Ez pedig háztartásonként átlagosan havi 1346 euró körüli (nagyjából 558 ezer forint) bevételt jelent.
A hivatalosan is szegénynek számító embereknek 43 százaléka nem rendelkezik pénzügyi tartalékkal vészhelyzetekre, míg közel 14 százalékuk például nem tudja meghívni a barátait egy vacsorára.
Továbbá, a szűkösen élők 17 százaléka le kell mondjon olyan szabadidős tevékenységekről, mint a mozi vagy a sportesemények, ami pedig a konkrét anyagi nélkülözésen túl az életminőség romlásáról is szól.
A tehetősek egyre gazdagabbak
Ezzel szemben a társadalom szűk felső rétegében tovább nőttek a jövedelmek az elmúlt válságos években.
A megélhetési különbségek látványos növekedését az úgynevezett Gini-együttható mutatja, amely egyetlen számban fejezi ki a jövedelmi különbségeket, ami az újraegyesítés óta idén a legmagasabb szinten van a németeknél.
Vagyis, a szegénységben élők a középosztályhoz képest még szegényebbek lettek: a mindennapokra fordítható pénzük csekély tíz százalékkal nőtt 2010 és 2021 között, míg a középosztály mintegy 20 százalékkal tudta növelni reáljövedelmét – magyarázza a Ruhr24.
Többezer dollármilliomos fő nyugati partnerünknél
A vagyon fogalma változó, ám a bankoknak világos kritériumai vannak a tehetős polgárok meghatározására, ami azért számít, mert a gazdag ügyfelek bizonyos előnyöket élveznek. A Frankfurter Allgemeine Zeitung új jelentése szerint a bankok három kategóriába sorolják ügyfeleiket Németországban. A „tehetősek” vagy „jómódúak” a pénzintézeti besorolás szerint azok, akik 100 ezer és egymillió euró közötti likvid vagyonnal rendelkeznek, míg a „magas nettó értékű magánszemélyek” vagyona eléri a milliós határt. A legfelső, „ultragazdag” csoportba pedig azokat sorolják, akik 30 millió eurós vagy azt meghaladó vagyonnal rendelkeznek a számláikon. A Boston Consulting becslései szerint legnagyobb nyugati partnerünknél csaknem 550 ezer dollármilliomos él, míg a szupergazdagok száma körülbelül 3300, akiknek több mint 100 millió dollár fölött prosperálnak.A pénztelenség érdektelenséggel jár
A jövedelmek változásai a tanulmány szerint más következményekkel is jár, ami intő jel lehet a politikusoknak.
A bizonytalanság egyre nő az alsó középosztályban, vagyis az átlag 80-100 százaléka közötti jövedelemmel rendelkezők körében – a társadalom legnagyobb táborát jelentő emberek legalább fele tart attól, hogy a jövőben nem tudja fenntartani az életszínvonalát.
A kiábrándultság pedig elfordítja őket a politikától. A hatalmas egyenlőtlenségek pedig így veszélyt jelentenek a demokráciára – állapítják meg a társadalomkutatók.
A szegénységben élők csaknem 20 százaléka ugyanis azt mondja, hogy nem akar többé részt venni a parlamenti választásokon, mert nincs értelme, és magas, ötven százalék fölötti azoknak az aránya, akik szerint az anyagi lehetőségek alapján a demokrácia nem működik.
Saját kérésére buktatják meg a német kancellárt
Olaf Scholz bizalmi szavazással nyithatja meg az utat az előrehozott választás előtt, amelyet februárban tarthatnak az EU legnagyobb tagállamában.A részletekről ITT írtunk bővebben.