A kedden megjelent cikkben Raisz Anikó kiemelte: ez

a lakosság számára a mindennapokban nem jelent érdemi változást,

hiszen a kormány megőrzi a rezsicsökkentett szemétszállítási díjakat, a szolgáltatás minősége pedig reményeik szerint javulni fog. A környezetszennyező termékek gyártóinak azonban jobban hozzá kell járulniuk termékeik (például elemek, csomagolóanyagok) hulladékkezelésének díjához, vagyis érvényesülni fog a szennyező fizet elve.

Kiemelte: az állam azért döntött a koncesszió mellett, mert egy takarékosabb, hatékonyabb, eredményesebb rendszert akart kialakítani. A koncessziós pályázat nyertese, a Mol kiterjedt magyarországi és nemzetközi tapasztalattal rendelkező nagyvállalat, képes lesz országos szinten megszervezni a szemétszállítást, és hozni a célszámokat. Utóbbi azért fontos – jelezte –, mert európai uniós tagként a hulladékgazdálkodás területén is komoly célértékeket kell elérni. Példaként említette, hogy

a települési hulladék újrafeldolgozási arányát a jelenlegi 32 százalék csaknem duplájára kell emelni 2025-ig.

Az államtitkár elmondta, Magyarország szempontjából nem azért fontos átállni a körforgásos gazdaságra, mert ez az európai divat, hanem mert ezzel „tudjuk a nemzeti szuverenitásunkat biztosító gazdasági önrendelkezésünket megőrizni”. A körforgásos gazdaság egy szemlélet, amely azt mondja, hogy amit megtermeltünk és elhasználtunk, arra nem hulladékként kell tekinteni, hanem másodnyersanyagként. A kormány célja, hogy Magyarország minél gyorsabban átállhasson a körforgásos gazdaságra, amelyben egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra – szögezte le Raisz Anikó.

Mindezek mellett a kormány célul tűzte ki az illegálisan lerakott hulladékok felszámolását, amit a klíma- és természetvédelmi akciótervben hirdettek meg három évvel ezelőtt, és már eddig is jelentős eredményeket sikerült elérniük – emlékeztetett. Példaként említette a Tisztítsuk meg az országot! programot, amelyben közel félmillió tonna illegálisan lerakott szemetet számoltak fel. Ez hatalmas mennyiség, ugyanis az éves magyarországi hulladéktermelés 20 millió tonna.

A július 1-jén induló koncessziós rendszertől azt is remélik, sikerül elérni, hogy mindenkinek megéri majd rendezett keretek között megválnia a szeméttől, és nem az erdő szélére rakni – jelezte az államtitkár.

Akkugyárak: kimaradunk vagy csatlakozunk?

Az akkumulátorgyárak telepítésére vonatkozó kérdésre Raisz Anikó kifejtette, az EU a zöld átállás érdekében az elektromobilitás fejlesztésének az útjára lépett, és az elektromos autók gyártása rengeteg akkumulátort igényel.

Ez az európai szintű iparpolitikai döntés a tagállamokat is válaszút elé állította: kimaradnak vagy csatlakoznak. A józan érvek azt diktálják, hogy egy ilyen folyamatból nem szabad kimaradni, de a környezetvédelmi szempontokból sem szabad engedni. Magyarországon a környezetvédelmi engedélyezési eljárás több fázisú és nagyon szigorú, a hatóságok akár a működés során is beavatkozhatnak. Az épülő debreceni akkugyár esetében is a legszigorúbb eljárás zajlott le – hangsúlyozta az államtitkár.