Az Equilor az elmúlt évek turbulenciái után arra számít, hogy a piacok lassan visszatérnek a korábban megszokott kiegyensúlyozottabb szintekre, a gazdasági válságok véget érnek. Ami döntő változás az elmúlt évtizedhez: a jegybanki pénzszóráshoz nem lesz visszatérés, ugyanakkor az ellátási láncok rövidítése tartós trend lehet.

Reálkamatok

A reálkamatok általában tartósan fennmaradhatnak a közelmúlt inflációs robbanása után, miután túl gyors kamatcsökkentésnél megtörhet az infláció eső trendje. A jegybankoknak így óvatosaknak kell lenniük: az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank lassan befejezi a kamatemelést, hisz az infláció már csökken, a kamatvágási ciklusok viszont távolabbra kerülhetnek, mint korábban gondolni lehetett. 

Hazai folyamatok

Itthon érthető, hogy zajlik a kamatcsökkentés, hisz mind az infláció, mind a jegybanki kamatszint más országokhoz képest extrém magasra ugrott, utóbbiban a forint árfolyamának védelme is szerepet játszott. A folyó fizetési mérleg fokozatos egyensúlyba kerülése azonban fundamentálisan is stabilizálja az árfolyamot, az infláció is erősen csökken és jórészt már a bázishatások mutatkoznak benne.

A költségvetési hiány, amelyet 4,5 százalékra becsülnek, még esetleges idei beavatkozást, kiigazítást igényelhet, jövőre ugyanakkor a beinduló gazdasági növekedés növelheti a bevételeket. Az uniós források beérkezése lényeges lenne, amennyiben ebben nem történik előrelépés, a Fitch decemberben leminősítheti a magyar adósbesorolást.

Az Economx kérdésére, hogy mennyire számíthatunk az uniós forrásokra, Árokszállási Zoltán vezető elemző elmondta, hogy az összes feltétel teljesítése, így az összes forrás beérkezése nem reális, ugyanakkor részleges eredmények lehetnek: véleménye szerint a lehetséges legmagasabb összeg valamivel kevesebb mint felére számíthatunk. 

Forint

Itthon a forint piacát övezi komoly érdeklődés: a forintra negatívan ható tényező a recesszió és a költségvetési hiány, emellett az EU-val és az USA-val meglévő konfliktusok esetleges mélyülése, valamint a lehetséges kedvezőtlen hitelminősítői döntések. Az erősödés irányába mutat a viszonylag magas kamatszint különösen az euróhoz képest, emellett bármilyen pozitív elmozdulás az EU-pénzek ügyében. Technikailag az euróhoz képesti 400-as szint áttörése lenne igen kedvezőtlen helyzet (és persze a 370-es szint erős irányba való áttörése a kedvező). 

Amerika, Európa

Ami a nemzetközi makrogazdasági helyzetet illeti: az eurózóna gazdaságai között eltérő pályák alakultak ki mind a növekedésben, mind az inflációban. Az EKB még feltehetően egy kamatemelést végrehajt, utána hosszabb ideig stabil lehet az eurózóna alapkamata. Az Egyesült Államokban erősebb az infláció csökkenése, ugyanakkor recesszió nem várható, legfeljebb a növekedés lassulása. További hozamemelkedést nehéz elképzelni, a 10 éves amerikai államkötvény 4 százalékos hozama már magasnak mondható.

Ami a piacokat illeti: az idei évben újra emelkedő trendet láthattunk a tavalyi erős zuhanás után, és ezt megint a nagy technológiai cégek vezették, természetesen most a mesterséges intelligenciával kapcsolatos várakozások is erősen hatottak. A kisebb cégek lemaradása szokatlan mértékű, az Equilor szerint nem zárható ki kisebb felzárkózás az esetükben. Az európai piacon a német autógyártók helyzete bizonytalanabb a kínai piacvesztés és az elektromos autózásra való átállás éles versenye miatt, de ennek hosszabb távú hatásait még nehéz felmérni, mivel a német gyártók a korábbiakban gyorsan reagáltak a változásokra.

Japán és Kína

A világban egy különlegesség Japán: ott megmaradt a negatív kamat, de érdemi infláció nincs. Apró változásokra ugyan utal a japán jegybank, az egyetlen kérdés, hogy a jen törvényszerű gyengülése a kamatkülönbözetek miatt mennyire zavarja a jegybankot, és milyen intézkedéseket tesz ellene. 

Kína esetében az inflációt tekintve hasonló a helyzet, sőt, deflációs jelenségek mutatkoznak, ugyanakkor ezt erős visszaesés váltja ki a belső fogyasztásban és az exportban egyaránt. Az ingatlanlufi kipukkadt, ez visszafogja a vásárlóerőt, az exportot pedig a termelés piacokhoz közelebb viszik (Mexikó, Kelet-Európa), illetve a geopolitikai feszültség miatt sok gyártó és importőr csökkenti a kínai függést.