Miközben az infláció gyakorlatilag már mindenhol tetőzött és már lefelé tart, a megfékezésére hivatott jegybanki kamatszintek esetében még nem mindenhol került erre sor, sőt, a legnagyobbak még a kamatemelés lehetőségét is nyitva tartották. A kamatszintet immár három hónapja csökkentő csökkentő Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelezte, hogy a továbbiak szempontjából meghatározó a két legnagyobb jegybank, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikája.

Trendfordító döntés

Közülük a Fed ma este tart kamatdöntő ülést, és noha az amerikai infláció igen alacsonyra, 3 százalékra csökkent, a piac mégis széles körben kamatemelést vár, ezzel egyidejűleg viszont a kamatemelési ciklus lezárását. Az emelés ugyan nem tűnik szükségesnek, de elképzelhető, hogy ezzel még egyszer jelezni akarják az infláció elleni elkötelezettséget, ugyanakkor magasabb szintről hamarabb is kezdődhet majd meg a kamat csökkentése.

Az üzenet a lényeg

Az amerikai kamatszint jelenleg 5,25 százalék, miközben az általános inflációs adat mellett már a maginfláció is alacsonyabb ennél 4,8 százalékkal értékkel, és ez is csökkenő trendet mutat. Ezek alapján nem igazán indokolt a további emelés, így az sem lenne meglepő, ha a várakozások ellenére mégsem kerülne ma sor erre. Ez döntő hatással lenne a piacokra, hisz az lenne az üzenete, hogy végre a Fed sem fél már az inflációtól, de ami még lényegesebb, hogy jelezzék: a továbbiakban már csak rendkívüli esetben kerülhet sor kamatemelésre, ha továbbra is kedvezők az adatok, már a kamatcsökkentési ciklus kezdetére lehet koncentrálni.

Hazai hatás

A folyamat nagy hatással van a hazai kamatszintre is, mivel az MNB mindig figyelembe veszi a nagy jegybankok kamatszintjének alakulását. Miután a jegybank most már stabil forintárfolyamra törekszik, vélhetően az alapkamat tartósan meg fogja haladni mind a Fed, mind az EKB szintjét, és ez befolyásolja, hogy milyen ütemben és meddig csökkenhet a hazai kamatszint.

Szeptember után döntő lesz a nagyok szintje

Virág Barnabás, az MNB alelnöke a keddi kamatdöntő ülés után jelezte, hogy a jelenleg 13 százalékos alapkamat csökkentését alaposan meg fogják fontolni, és az inflációs adatokon túlmenően már a Fed és az EKB lépései is befolyásolhatják a döntést. Az szinte biztosra vehető, hogy a jelenleg 15 százalékos effektív jegybanki kamatszint szeptemberben összezárul a jegybanki alapkamattal, utóbbi ezzel vissza is veszi meghatározó szerepét.

A 13 százalék azonban még mindig magas a gazdasági növekedés valamint az államadósság után fizetendő kamatszint miatt, ráadásul továbbra is a legmagasabb az EU-ban, így csökkentése lényeges könnyebbség lenne, ehhez viszont az infláció gyors csökkenésén túl arra is szükség lehet, hogy addigra a nagy jegybankok is lezárják a kamatemelési ciklust. Erre a Fed esetében jó esély van, és vélhetően az EKB is közel van ehhez, mivel az infláció mellett az esetleges recessziós veszélyre is tekintettel kell lennie.