2026 őszéig meg kell hozni a döntést arról, hogy legyen-e budapesti olimpia vagy sem, ám egyelőre azt sem tudjuk, melyik évről tárgyalunk, leghamarabb 2036-ban, legkésőbb 2044-ben lehetne itt a világ legnagyobb sportrendezvénye – mondta mai sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely.

A főpolgármester azért állt a nyilvánosság elé, mert a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság tegnap felkérte Budapest Főváros Önkormányzatát, hogy vegyen részt egy leendő budapesti olimpia megrendezésére irányuló közös gondolkodásban.

Kapcsolódó

Karácsony Gergely a felkérést a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti.

A városvezető nyomatékosította, hogy a közgyűlés nem arról dönt, hogy akar-e olimpiát vagy sem, hanem arról, hogy akar-e tárgyalni a Magyar Olimpiai Bizottsággal arról, hogy megvizsgálják-e ennek lehetőségét. „Nyitott a bizottság és ezt nyitottsággal kell viszonozni” –fogalmazott a főpolgármester. 

Karácsony Gergely azt szeretné, ha egy olyan olimpia jöhetne létre, amely nem a sportról szól elsősorban, hanem arról, hogy a város a sportrendezvényen keresztül megmutatja magát a világnak, és fejlődik az olimpia kapcsán, mint ahogy Párizs és Barcelona is újjáépült.

Budapestnek meg kell vizsgálnia a lehetőséget, hogy mit jelentene a város fejlődésének egy olimpia.

A főpolgármester kijelentette, érdemben, elkötelezettség nélkül meg kell vizsgálni a helyzetet, de a felhívásra nem lehet nemet mondani. Azt javasolja, hogy a főpolgármester és a frakcióvezetők üljenek egy asztalhoz a bizottság munkatársaival, és nyissanak párbeszédet arról, hogy mit tudnak elképzelni.

Ha közös megegyezésre jutnak és igent mondanak, akkor le kell ülni a harmadik féllel, ez pedig a kormány, mert az ő garanciavállalása szükséges ehhez, része ennek a folyamatnak

– tette hozzá.

Karácsony Gergely megismételte, csak akkor van miről tárgyalni, ha az alapelvekben meg tudnak egyezni, ezek pedig:

  • nem lesz több sportberuházás, mert Budapest sportinfrastruktúrája már alkalmas arra, hogy olimpiai játékokat szervezzen;
  • történelmi léptékű fejlesztést hoz az infrastruktúrában;
  • a zöld infrastruktúrában;
  • és a lakhatásban.

Az olimpia alkalom arra, hogy fejlesszük a várost, és a nem sportcélú, de az olimpia megrendezéséhez szükséges létesítmények, mint az olimpiai falu, később segítik a kialakult lakhatási válság felszámolását, abból kollégiumi és bérlakások lesznek – mondta a főpolgármester.

Nincs értelme tárgyalni, ha nem lehet változtatni a főváros és az állam feszült viszonyán.

Karácsony Gergely nem bízik a kormányban, mert az atlétikai vb-ért cserébe sem teljesítette teljeskörűen a vállalt kötelezettségeit. De, ha mégis, és minden adott lesz, akkor érdemes belevágni a folyamatba és ha már látni, hogy mi áll a fejlesztési listán, akkor kell kikérni a budapestiek véleményét – tette hozzá. „Akiknek ez sikerült óriási győztesek voltak, mint Barcelona vagy Párizs, és ez a lehetőség Budapest előtt is ott van.”

Vitézy Dávid tegnap Facebook-bejegyzésében az ígérte, frakciójával részt vesznek ebben a közös gondolkodásban, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) új kiválasztási rendjében ez még semmilyen elköteleződést nem jelent. Az olimpiai bizottság által kezdeményezett folyamat során egyértelművé válhat, hogy milyen feltételekkel rendezhetne olimpiát Budapest, milyen garanciákat vállal a kormány ennek kapcsán a főváros fejlesztésére, és kiderülhet, hogy a NOB szerint Budapest egyáltalán alkalmas-e a rendezésre, fogalmazott.