„A hiedelmekkel ellentétben az egyes kastélyok örökbefogadása szigorú feltételekhez kötött” – magyarázta Lázár János építési és közlekedési miniszter a közösségi oldalán. Kifejtette, hogy

ebben a próbaévben 9 épület kaphat új esélyt, örökbefogadásukra október 31-ig várjuk a befektetők pályázatait.

Kapcsolódó

A tárcavezető hangsúlyozta: nemzeti örökségünk műemlékeit olyan gondos, tőkeerős gazdákra bízzuk, akik képesek üzemeltetni, működtetni és a látogatók számára elérhetővé tenni azokat az év 300 napján. Kitért arra is, hogy az ingatlanokat 10 év alatt kell felújítaniuk, ami épületenként 10 milliárdos nagyságrendű befektetést jelent.

Ha egyes nagyvállalatok, felelős szervezetek, önkormányzatok vagy egyházak örökbefogadnak egy-egy ilyen műemléket, azzal nemcsak a nemzeti örökségünket őrizzük, de még közpénzt is megtakarítunk. A kastélyok örökbefogadását lehetővé tévő törvény erről szól

– zárta szavait a miniszter. Tegyük hozzá, a kastélytörvény heves indulatokat váltott ki az ellenzéki oldalon, így például az LMP az Alkotmánybírósághoz fordult a törvény miatt, a DK EP-képviselője, Molnár Csaba feljelentése nyomán pedig a párt tájékoztatása szerint vizsgálatot is indít az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Az MSZP eddig nem ment el, de közleményében a szocialista párt arról írt, hogy Lázár János kiskirályként építi a birtokát.

Kastélytörvény: hosszú távon gondolkodnak

A kastélytörvénnyel a kabinet célja az volt, hogy magántőkét vonjon be a kastélyok hosszú távú és fenntartható működtetésébe – közölte a korábbi kritikákra reagálva Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építési államtitkára. Felidézte, hogy az elmúlt évtizedekben a mai Magyarország területén működő 1500 kastély, kúria nagy része eltűnt, ami megmaradt, azoknak is tovább romlott az állapota. Emlékeztetett, hogy az elmúlt 13 évben a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, állami és uniós pénzből több mint egy tucat kastély újult meg, ugyanakkor ezekre még további forrásokat kell fordítani és üzemeltetés is folyamatos pénzügyi terhet jelent a költségvetésnek - hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Az Economx nyári összeállításából kiderült, hogy

  • több mint 150 eladó kastély van ma Magyarországon, a legtöbb Pest vármegyében és Bács-Kiskunban.
  • Az árak tekintetében az akkori kimutatás szerint hatalmas volt a szórás: gyűjtésünk alapján 17,5 millió forint az alja, 12 milliárd a teteje.
  • Igaz, már akkor is hangsúlyoztuk: mielőtt valaki befektetési céllal nagy fába vágná a fejszéjét, érdemes alaposabban szétnézni a piacon.

Jelzésértékű, mi több szimbolikus jelentőséggel bír, hogy legutóbb a Békés vármegyei Geszten, a Tisza-kastélyban tartottak kihelyezett kormányülést, majd kormányinfót. Ugyanitt a június végi sajtóbejáráson Lázár János arról tájékoztatott, hogy a 20 milliárd forint összértékű beruházásnak a kastélyegyüttes felújítása mellett része egy 29 szobás szálloda és étterem létrehozása, valamint településfejlesztése is, ahol egyebek mellett út- és templomfelújítás valósult meg, valamint iskola és óvoda is épült.

Három utat jelöltek ki a hasznosításra

Tavaly decemberben Lázár miniszter úgy összegzett, hogy a keszthelyi Fenékpuszta majorság mintegy 3 milliárd forintos felújításával lezárult a Nemzeti Kastély- és Várprogram. A tárcavezető már akkor arról beszélt, hogy három részre bontanák a történelmi épületegyüttesek hasznosítását. Akkor úgy fogalmazott, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-re bíznák az épületegyüttesek egy részét, amelyek későbbi hasznosítása az MNV Zrt. feladata lenne. Az épületek egy másik részét az állam szeretné továbbra is működtetni a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. vezetésével, szervezésével.

Ebbe a kategóriába tartozik a keszthelyi Festetics-kastély és a Fenékpuszta majorság, a nagycenki Széchenyi-, a geszti Tisza- és a fertődi Esterházy-kastély. Mint mondta, ezek az épületegyüttesek a nemzeti örökség és a magyar történelem szempontjából kiemelt jelentőségűek: a történelmi szerepük vagy az építészeti minőségük miatt. A harmadik résznél a kormány kastély-örökbefogadási programot indít azzal, hogy

nagy magyar vállalatoknak, az OTP-nek, a Molnak, a Richternek és más nemzetközi háttérrel is rendelkező vállalatoknak felajánlják, hogy néhány megmentésre érdemes kastélyt fogadjanak örökbe

 – erről értekezett közösségi oldalán is most Lázár. De azt már korábban világossá tette: egyrészről az örökbefogadónak gondoskodnia kell arról, hogy minden magyar ember hozzáférjen ezekhez az épületekhez, másrészt az örökbefogadó felelőssége, hogy "nevelgesse ezeket az épületeket, vagyis az eredményéből és a profitból jelentős összegek elköltésére" biztosít a kormány lehetőséget.