Nem unatkoznak mostanában a német szövetségi ügyészségen, amely hétfőn közölte, hogy négy embert tartóztattak le gyanús titkosszolgálati ügynöki tevékenység miatt. 

A feltételezések szerint a gyanúsítottak Kína javára kémkedtek Németországban: állítólag katonai célokra használható, innovatív technológiákról szerzett információkat szolgáltattak a kínaiaknak, a német hajómotorok legmodernebb gépalkatrészeiről. Ennek érdekében olyan kutatási projektekben vehettek részt, amelyek hasznosak lehetnek Kína tengeri hatalmának bővítéséhez. 

Az ügyészek szerint ezeket a projekteket a kínai állami hatóságok finanszírozták, az egyik vádlott pedig egy speciális lézert is vásárolt Németországból, amelyet engedély nélkül exportált a Távol-Keletre. 

Az ázsiai nagyhatalom berlini nagykövetsége közleményben utasította vissza a kémkedés vádját, felszólítva Németországot, hogy hagyjon fel Kína imázsának politikai manipulálásával és a rágalmazással – idézte a Deutsche Welle.

Ukrajna miatt vannak célkeresztben

Egy hete szintén kémeket fogtak: akkor két német-orosz állampolgárt tartóztattak le Bajorországban, akik a gyanú szerint az orosz titkosszolgálatok megbízásából németországi katonai helyszíneket és vasútvonalakat vettek célba, egyikük pedig arra készült, hogy robbantásokkal szabotálja a szövetségi állam infrastruktúráját. Ehhez információkat gyűjtött a lehetséges támadási célpontokról, illetve fényképeket és videókat készített olyan katonai szállítmányokról, amelyek Ukrajna felé tartottak.

A Der Spiegel szerint a támadással veszélyeztetett létesítmények közé tartozott a bajorországi Grafenwöhr katonai támaszpont is, ahol az ukrán katonákat képezik ki az amerikai Abrams tankok használatára.

Az akciók célja különösen az volt, hogy aláássák az orosz agressziós háború ellen Ukrajnának nyújtott katonai támogatást – közölte a szövetségi főügyész. A fő gyanúsítottat egy oroszbarát terrorszervezetben való tagsággal is vádolják, mivel állítólag korábban csatlakozott a kelet-ukrajnai Donyecki Népköztársaság fegyveres egységéhez.

A berlini orosz nagykövetség az X-en közölte: a német hatóságok semmilyen bizonyítékot nem mutattak be a fogvatartottak terveinek bizonyítására, vagy arra, hogy orosz kémek lennének.

Nincs meglepődve a titkosszolgálat

Olaf Scholz kancellár szerint a letartóztatások rávilágítottak arra, hogy az orosz kémkedés elleni küzdelem továbbra is kiemelt figyelmet kell kapjon, míg a fejlemények nem okoztak meglepetést a német belföldi hírszerző szolgálat vezetőjének.

Thomas Haldenwang a sajtóban rámutatott: Kína a globális ambíciói szerint 2049-re a világ első számú politikai, katonai és gazdasági hatalma akar lenni. 

Ennek érdekében várhatóan világszerte tovább fokozza a kémtevékenységét, főként a kínai akadémikusok és a németországi egyetemek kínai hallgatói által, akik "kötelesek információt adni az államnak". Emellett szerinte óvatosan kell kezelni a gazdasági együttműködéseket is, mert nem véletlen, hogy minden vegyes vállalatnál és közvetlen befektetésnél a menedzserek Kínából érkeznek, akik az üzleti titkokat kiszivárogtathatják.

A német titkosszolgálat szerint Oroszország indítékai mások, mint Kínáé, de az oroszok kémkedése is nőni fog, mivel „hatalmas erővel vívja az ukrajnai háborút” és ezért „összetett európai műveletek végrehajtására" is hajlandók.

Évtizedes múltja van a kémkedésnek

A szakértők szerint Ukrajna támogatójaként Németország a külföldi titkosszolgálatok kiemelt célpontja, de nem csak a háború kezdete óta.

Az elmúlt két évben ugyanakkor megugrott az államellenes cselekedetek száma: már az ukrajnai attak kezdete után, 2022-ben 40 gyanúsított ügynököt kellett kiutasítani a berlini orosz nagykövetségről, Moszkva viszont azóta is toborozza a Németországban élő oroszokat. 

A Deutche Welle összefoglalója felidézi: 2023 decemberében állt bíróság elé a Bundeswehr egyik korábbi tisztje, aki a német kémelhárítás módszereiről szivárogtathatott ki iratokat, pénzért. Ha bebizonyosodik a tette, hazaáruláért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélhetik. Hasonló vádak miatt számoltatnak el egy másik katonai vezetőt is, aki a NATO-kritikus, szélsőjobboldali populista Alternatíva Németországnak (AfD) párt iránti szimpátiája miatt lett gyanús. 

Az oroszbarát kémtevékenység évtizedes múltra tekint vissza a németeknél, ahol az egykori NDK területén, illetve a második világháború után több száz beépített ügynököt buktattak le a hatóságok – volt, amelyik a 70-es években elnöki tanácsadóként magával rántotta az akkor regnáló kancellárt és kormányát is. 

Egy másik, elhíresült ügyben az 1980-as évektől két orosz ügynök középosztálybeli életet élt házaspárként Németországban, mérnöknek és háziasszonynak adták ki magukat. Ám valójában a NATO és az Európai Unió után kémkedtek, először a Szovjetunió, majd az orosz titkosszolgálat számára. Megrendeléseiket akkoriban még nem digitálisan, hanem titkosított, rövidhullámú rádióüzenetekkel kapták, de 2011-ben lebuktak, később pedig deportálták őket Oroszországba.