Változatlanul megfeszített tempóban zajlik a házhoz rendelt csomagok kézbesítése az országban, sőt, az őszi, iskolai szezon közeledtével egyre több megrendelést teljesítenek a futárcégek.
Több nagy szolgáltatónál alvállalkozók is közreműködnek a kiszállításban, ahol azonban a sofőrök bérezése jogszerűtlen foglalkoztatási körülményeket sejtet – jelezte az Economxnak az Egyenlő.hu modern szakszervezet.
Nemrég megírtuk: a munkaerőhiány a kiskereskedelmi értékesítésből újra növekvő arányban részesülő online megrendelések kézbesíti körét is sújtja, emiatt a nyári szabadságolások alatt fennakadások voltak a házhoz szállításban. A szakszervezetnél több munkavállaló bejelentette, hogy elterjedt gyakorlat szerint a címre rendelt csomagok egy részét nem tudják kivinni, hanem utóbb a vásárlóknak kell elmenni a küldeményekért valamely alternatív átvételi pontra.
A lapunknak nyilatkozó három nagy futárcég – az MPL, a GLS és a DPD – közlése szerint a szolgáltatásaikban nincsenek fennakadások a nyáron. A növekvő megrendelések miatt ugyanakkor folyamatosan keresik a kézbesítőket, akiknek igyekeznek versenyképes bérezést biztosítani.
A futárok átlagfizetéseiről csak az Egyenlő.hu adott képet, amely most azt közölte, hogy csomagszámtól függően – borravaló nélkül – havonta minimum hatszázezer forintot is hazavihetnek a sofőrök, feltéve, ha folyamatosan dolgoznak.
Jellemző ugyanis, hogy a minimálbéren bejelentett munkavállalók a nettó alapfizetésük mellé – a teljesítményük alapján – úgynevezett borítékos pénzt kapnak.
Nem egyformák a feltételek
Az ismert kiszállító vállalatok autóival érkező futárok egy része nem a cég közvetlen alkalmazásában áll, hanem az általuk megbízott alvállalkozónál van bejelentve – ez a kézbesítéskor általában nem derül ki.
– mondta az Economxnak Bubenkó Csaba.
Jelezte: érdekképviseletük lépéseket fontolgat, mert az érintett alkalmazottak elmondása szerint a kiszállítási problémákat a rájuk nehezedő nyomás okozza, ami számukra lényegében megélhetési kérdés.
Borítékos pénz az alvállalkozóknál
Mint vázolta, jellemző, hogy ezek a futárok minimálbéren vannak bejelentve az alvállalkozónál, és mivel ez nem szakképzettséghez kötött munkakör, nekik havonta nagyjából 180 ezer forint nettó fizetést utal a munkáltató.
Emellett viszont bevált gyakorlat a mindenki által ismert „borítékos pénz”, amelyet azért fogadnak el a dolgozók, mert egyrészt nincs más választásuk, másrészt a kiegészítés kell ahhoz, hogy meg tudjanak élni a fizetésből.
A borítékos pénz ez esetben azt jelenti, hogy minden, sikeresen kézbesített csomag után teljesítménydíjat számolnak a futárnak, ami – körzettől függően – átlagosan darabonként 150-200 forint lehet. Így a naponta körülbelül százötven, címre vitt küldeményből összejöhet több tízezer forintnyi teljesítménypénz, amiből 21 munkanappal havonta százezer forintokkal egészülhet ki az alapbér.
A fizetésnek ezt a részét viszont zsebbe kapja az alkalmazott, vagyis nem hivatalosan, hanem borítékban, készpénzben – fogalmazott Bubenkó Csaba.
Ha nem dolgozik, nem tud megélni
A többezer fős munkavállalói kör érintett része amiatt is van szorult helyzetben, mert ezzel a kiegészítéssel csak akkor számolhat, ha sikeresen teljesíti a kiszállításokat, jellemzően a hétköznapi 8 órás munkaidőben, de a karácsony előtti csúcsszezonban előfordul, hogy hétvégén is.
Ha viszont szabadságra megy, vagy beteg, akkor kiesik a borítékos rendszerből, hiszen azokon a napokon nincs teljesítménye, ezért a megélhetésére elkölthető jövedelem is kisebb lesz az adott hónapban.
Az elnök szerint valójában emiatt hajtják a csomagok kézbesítését, és ezért fordul elő, hogy amennyiben túl sok áru gyűlik össze az elosztó raktárban, egy részét nem is próbálják a megrendelő címén átadni, hanem inkább az átvételi pontokon vagy csomagautomatákban teszik le.
Ez az elszámolás szempontjából is hatékony, mert minden kézbesített csomag után jár a teljesítménypénz – jegyezte meg.
Jutányos a feketepénz, bár nagy a fluktuáció
Az Egyenlő.hu modern szakszervezet szerint ez a rendszer márpedig nem szabályos, mivel a munkáltató alvállalkozás csak a kötelező legkisebb bér után fizeti be az adókat, járulékokat, míg a dolgozó ki van szolgáltatva a folyamatos nyomásnak, máskülönben felkopik az álla.
Az ilyen rendszer visszaélésre ad lehetőséget a munkaadónak, mert ha például felmond a dolgozó, az esetek többségében a cég úgy tekint a borítékos pénzre, mintha nem is létezett volna, utóbb hiába fordulna munkaügyi bírósághoz az alkalmazott.
Bubenkó Csaba szerint emiatt is jellemző a magas fluktuáció ezen a területen, mert sokan nem bírják a tempót, ráadásul így hullámzó a jövedelmük.
Az ilyen kézbesítők fizetésének kétharmada feketepénz, ami a cégnek jutányos megoldás. Ha viszont valamelyikük beteg lesz, akkor csak a tisztán utalt bér, azaz a megkeresett jövedelem körülbelül egyharmada után kap táppénzt, illetve, ennyi számít bele a nyugdíjba is – mutatott rá.
Kikelt magából a vásárló
Holott a kézbesítés során naponta rengeteg emberrel kerülnek közvetlen kapcsolatba, ezért különösen figyelniük kell az egészségükre. Főként, hogy a járványos időkben már nem egyszer előfordult, egy-egy tüsszentés miatt kikelt magából a vásárló, miért nincs a futáron arcmaszk – idézett fel egy jellemző helyzetet.
Emellett, amíg ezek a munkavállalók szabadságon vannak, azokon a napokon lényegében nem keresnek egy fillért se, csak amennyi a minimálbérrel jár.
A munkaerőhiányos területen ezzel is arra ösztönzik az érintetteket, hogy mérlegeljenek, megéri-e pihenni, vagy inkább dolgoznak, hogy legyen elegendő bevételük – fűzte hozzá a szakszervezeti vezető.