KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködést indított az MNB, a Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI, illetve az ORFK, melyhez hétfőn az Igazságügyi Minisztérium is csatlakozott. A jegybanki közlemény szerint 

a digitális pénzügyi bűnözők elleni közös aktív fellépés elengedhetetlen, hogy a fogyasztók az érzelmi manipulálására és a megtévesztésére alapuló csalási mintázatokat felismerjék.

A KiberPajzs együttműködés alapító és csatlakozó szervezetei a lakossági ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése, a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében fogtak össze.

A digitalizációs folyamatok rohamos felgyorsulásával párhuzamosan a bűnözők is egyre inkább a kibertér felé terelik a pénzügyi vetületű bűncselekményeket, ami jelentős kockázatokat hordoz – jelentette ki Patai Mihály, az MNB alelnöke, aki szerint az együttműködés egyik célja a fogyasztók pénzügyi tudatosságának erősítése. 

Az elektronikus pénzforgalom Magyarországon továbbra is kiemelkedően biztonságos, hazánk nemzetközi összehasonlításban is nagyon előkelő helyen szerepel

– fogalmazott a jegybank alelnöke. Patai Mihály adott pár kézzelfogható tippet is:

  • ne adjuk meg a banki azonosítóinkat és jelszavainkat senkinek; 
  • mindig körültekintően olvassuk el, illetve ellenőrizzük az sms-ek és e-mail-ek tartalmát, mielőtt az abban szereplő hivatkozásokra vagy csatolmányokra kattintunk; 
  • ne dőljünk be a kecsegtető ajánlatoknak (magas hozamot ígérő befektetési tippek, szerencsejáték vagy épp távoli rokontól való öröklés);
  • mindig gyanakodjunk, ha olyan levelet kapunk, ahol jelszót kérnek.

„Mindig legyünk gyanakvóak” – hangsúlyozta az MNB alelnöke.

A pandémia felgyorsította a digitális átállást, gyorsan reagáltak a bűnözők is

A Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente szerint minden nap egy magyar család válik a pénzügyi csalók áldozatává, és veszíti el néhány pillanat alatt szinte minden megtakarítását. Ő is hangsúlyozta, hogy a banki csalásmegelőzési rendszerek csak akkor tudnak védelmet nyújtani, „ha az ügyfél is körültekintő és kellően óvatos”. A KiberPajzs együttműködésről elmondta: a cél az, hogy „felvértezzük a magyar állampolgárokat arra, hogy a pénzügyi kérdésekben szokatlan helyzetben és váratlan időpontban is hideg fejjel tudjanak reagálni”. 

A saját adatait mindenkinek saját magának kell megvédenie

– jelentette ki a Bankszövetség főtitkára.

Az Igazságügyi Minisztérium képviseletében Répássy Róbert vett részt az eseményen. A miniszterhelyettes beszédében kiemelte, hogy az online térben fenyegető veszélyek elhárítására megoldásokat kell találni, ebben pedig nagy felelősség hárul a minisztériumra, mert szakterületeik két szálon is kapcsolódnak a kiberbiztonsághoz: 

  • a fogyasztóvédelmi politika fókuszában az állandó tudatos jelenlét és a jogsértések észlelése esetén a határozott fellépés áll; 
  • a tárca fenntartásában működő Áldozatsegítő Központokhoz pedig akkor fordulnak az állampolgárok, ha a baj már bekövetkezett. 

Szerinte a KiberPajzs projekt legfontosabb hívószavai a bizalom, a védelem, a biztonság és gyanakvás.

Negatív hatásai is vannak a a digitalizáció felgyorsulásának

A digitalizációs folyamatok felgyorsulása amellett, hogy számos pozitív hatást hoz az elektronikus pénzforgalom fejlődése és térhódítása terén is, sajnos egy negatív vetülettel is rendelkezik. Ez pedig elsősorban annak az eredménye, hogy a fogyasztók többnyire nincsenek teljeskörűen felkészülve, illetve felkészítve a digitalizáció hozta korszakváltásra kiberbiztonsági szempontból – fogalmazott Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért, pénzforgalomért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója.

Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója, Répássy Róbert, az igazságügyi tárca miniszterhelyettese, Patai Mihály, az MNB alelnöke és Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára
Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója, Répássy Róbert, az igazságügyi tárca miniszterhelyettese, Patai Mihály, az MNB alelnöke és Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára
Kép: MNB

Az elektronikus pénzforgalomban látható adatok alapján itthon elenyésző a visszaélések forgalomhoz mért aránya: a kártyás tranzakcióknál például 0,01 százalék körüli az összes tranzakcióhoz képest, míg az átutalásoknál még ennél is kevesebb.

A digitalizáció felgyorsult az elmúlt években: az elmúlt tíz évben volt egy organikus fejlődés, a majd a koronavírus-járvány hatására az is, aki addig nem akart, „kényszerből” megjelent az online térben – mondta Bartha Lajos, hozzátéve, hogy nem keresztbe kell feküdni a digitalizációnak, hanem meg kell találni azokat az eszközöket, amelyekkel fel lehet venni a küzdelmet a csalók ellen.

Nem csak a pénzügyi tudatosság fejlesztése révén lehet javítani a folyamatokat – az MNB másban is tud segíteni Bartha Lajos előadása szerint: 

  • valós idejű és kockázat alapú tranzakciószűrés – visszaélések megelőzésével kapcsolatos ajánlások a bankok számára;
  • valamint a hálózati hatások feltérképezése (Központi Visszaélésszűrő Rendszer): a bűnszervezetek korai felismerése és felszámolása érdekében 1-10-es skálán pontozzák az adott tranzakciót, így mérve fel, hogy az mennyire biztonságos vagy épp gyanús. 

A jelenleg beazonosítható legfőbb visszaélési mintázatok közül külön kiemelte a bankok nevében elkövetett telefonos csalásokat, az adathalász üzeneteket, valamint a fiktív kecsegtető ajánlatokat – erről bővebben a KiberPajzs honlapján olvashat.