KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködést indított az MNB, a Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI, illetve az ORFK, melyhez hétfőn az Igazságügyi Minisztérium is csatlakozott. A jegybanki közlemény szerint
a digitális pénzügyi bűnözők elleni közös aktív fellépés elengedhetetlen, hogy a fogyasztók az érzelmi manipulálására és a megtévesztésére alapuló csalási mintázatokat felismerjék.
A KiberPajzs együttműködés alapító és csatlakozó szervezetei a lakossági ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése, a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében fogtak össze.
A digitalizációs folyamatok rohamos felgyorsulásával párhuzamosan a bűnözők is egyre inkább a kibertér felé terelik a pénzügyi vetületű bűncselekményeket, ami jelentős kockázatokat hordoz – jelentette ki Patai Mihály, az MNB alelnöke, aki szerint az együttműködés egyik célja a fogyasztók pénzügyi tudatosságának erősítése.
Az elektronikus pénzforgalom Magyarországon továbbra is kiemelkedően biztonságos, hazánk nemzetközi összehasonlításban is nagyon előkelő helyen szerepel
– fogalmazott a jegybank alelnöke. Patai Mihály adott pár kézzelfogható tippet is:
- ne adjuk meg a banki azonosítóinkat és jelszavainkat senkinek;
- mindig körültekintően olvassuk el, illetve ellenőrizzük az sms-ek és e-mail-ek tartalmát, mielőtt az abban szereplő hivatkozásokra vagy csatolmányokra kattintunk;
- ne dőljünk be a kecsegtető ajánlatoknak (magas hozamot ígérő befektetési tippek, szerencsejáték vagy épp távoli rokontól való öröklés);
- mindig gyanakodjunk, ha olyan levelet kapunk, ahol jelszót kérnek.
„Mindig legyünk gyanakvóak” – hangsúlyozta az MNB alelnöke.
A pandémia felgyorsította a digitális átállást, gyorsan reagáltak a bűnözők is
A Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente szerint minden nap egy magyar család válik a pénzügyi csalók áldozatává, és veszíti el néhány pillanat alatt szinte minden megtakarítását. Ő is hangsúlyozta, hogy a banki csalásmegelőzési rendszerek csak akkor tudnak védelmet nyújtani, „ha az ügyfél is körültekintő és kellően óvatos”. A KiberPajzs együttműködésről elmondta: a cél az, hogy „felvértezzük a magyar állampolgárokat arra, hogy a pénzügyi kérdésekben szokatlan helyzetben és váratlan időpontban is hideg fejjel tudjanak reagálni”.
A saját adatait mindenkinek saját magának kell megvédenie
– jelentette ki a Bankszövetség főtitkára.
Az Igazságügyi Minisztérium képviseletében Répássy Róbert vett részt az eseményen. A miniszterhelyettes beszédében kiemelte, hogy az online térben fenyegető veszélyek elhárítására megoldásokat kell találni, ebben pedig nagy felelősség hárul a minisztériumra, mert szakterületeik két szálon is kapcsolódnak a kiberbiztonsághoz:
- a fogyasztóvédelmi politika fókuszában az állandó tudatos jelenlét és a jogsértések észlelése esetén a határozott fellépés áll;
- a tárca fenntartásában működő Áldozatsegítő Központokhoz pedig akkor fordulnak az állampolgárok, ha a baj már bekövetkezett.
Szerinte a KiberPajzs projekt legfontosabb hívószavai a bizalom, a védelem, a biztonság és gyanakvás.
Negatív hatásai is vannak a a digitalizáció felgyorsulásának
A digitalizációs folyamatok felgyorsulása amellett, hogy számos pozitív hatást hoz az elektronikus pénzforgalom fejlődése és térhódítása terén is, sajnos egy negatív vetülettel is rendelkezik. Ez pedig elsősorban annak az eredménye, hogy a fogyasztók többnyire nincsenek teljeskörűen felkészülve, illetve felkészítve a digitalizáció hozta korszakváltásra kiberbiztonsági szempontból – fogalmazott Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért, pénzforgalomért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója.
Az elektronikus pénzforgalomban látható adatok alapján itthon elenyésző a visszaélések forgalomhoz mért aránya: a kártyás tranzakcióknál például 0,01 százalék körüli az összes tranzakcióhoz képest, míg az átutalásoknál még ennél is kevesebb.
A digitalizáció felgyorsult az elmúlt években: az elmúlt tíz évben volt egy organikus fejlődés, a majd a koronavírus-járvány hatására az is, aki addig nem akart, „kényszerből” megjelent az online térben – mondta Bartha Lajos, hozzátéve, hogy nem keresztbe kell feküdni a digitalizációnak, hanem meg kell találni azokat az eszközöket, amelyekkel fel lehet venni a küzdelmet a csalók ellen.
Nem csak a pénzügyi tudatosság fejlesztése révén lehet javítani a folyamatokat – az MNB másban is tud segíteni Bartha Lajos előadása szerint:
- valós idejű és kockázat alapú tranzakciószűrés – visszaélések megelőzésével kapcsolatos ajánlások a bankok számára;
- valamint a hálózati hatások feltérképezése (Központi Visszaélésszűrő Rendszer): a bűnszervezetek korai felismerése és felszámolása érdekében 1-10-es skálán pontozzák az adott tranzakciót, így mérve fel, hogy az mennyire biztonságos vagy épp gyanús.
A jelenleg beazonosítható legfőbb visszaélési mintázatok közül külön kiemelte a bankok nevében elkövetett telefonos csalásokat, az adathalász üzeneteket, valamint a fiktív kecsegtető ajánlatokat – erről bővebben a KiberPajzs honlapján olvashat.