A Claims.co.uk összeállított egy jelentést, amely kiemeli, hogy szerinte melyek a legstresszesebb munkák az Egyesült Királyságban. A jelentéshez az ország kormányától származó Health and Safety Executive (HSE) adatait használta fel. Az adatok a depresszió, a stressz és a szorongás önbevallási arányáról gyűjtöttek információkat, amelyekért a válaszadó elsősorban jelenlegi vagy legutóbbi munkahelyét látta felelősnek – írta összeállításában a Euronews.

Kiderült, hogy az Egyesült Királyságban

  • a rendőrök a legfeszültebbek,
  • a szociális munkások és a jóléti és lakhatási szakemberek pedig szintén jelentős stressznek érezték magukat,
  • majdnem 50 emberből egy azt mondta, hogy munkája negatív hatással volt mentális egészségére.

Olyan tényezők, mint a hosszú munkaidő, a nagy felelősség és a nyilvánosság előtti szerepek jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy az alkalmazottak mentális egészségét negatívan befolyásolják.

A változáshoz a rendszeres szünetek ösztönzése, a mentálhigiénés források felkínálása és a nyílt kommunikáció segítheti az alkalmazottakat.

A rugalmas munkabeosztás (ahol lehetséges) és a jóléti programokhoz való hozzáférés szintén olyan lépések, amelyek jelentős hatással lehetnek a munkával kapcsolatos vagy a mentális egészségügyi problémák csökkentésére. 

Számos esetben a munkahelyi stressz nagy része abból adódik, hogy a munka és a magánélet közötti határok egyre inkább elmosódnak, részben a távmunka térnyerése miatt.  

A teljes kikapcsolás nem választás egyes emberek számára. Ez különösen igaz a kisvállalkozásokra, amelyek nem állnak le minden este 17 órakor vagy a nyaralás kezdetén


– mondta Todd Davison, a Purbeck Personal Guarantee Insurance igazgatója.

A Lepaya-tanulmány szerint:

  • a holland alkalmazottak 56 százaléka stresszesnek vallotta magát, - itt a hollandiai alkalmazottak az egészségügyre, az oktatásra és a közszolgáltatásokra szavaztak, mint a legtöbb stresszt okozó ágazatra, valamint a vendéglátó, információs és kommunikációs munkákra.
  • a belgiumi alkalmazottak 67 százaléka stresszes,
  • a brit alkalmazottak mintegy 70 százaléka, - az Egyesült Királyságban a rendőri, szociális, jóléti és lakhatási munkák mellett az ápolói munkákat is a legmagasabb stresszt okozó munkák közé sorolták. Az oktatásban végzett munka is ebbe a szektorba esett, ami az alap-, közép- és felsőoktatásban érintett tanárokat érintette.

A dolgozók magukat is hibáztatják.

A Lepaya által megkérdezett holland munkavállalók 29 százaléka szerint főként maguk felelősek a nagy mennyiségű munkahelyi stressz megoldásáért vagy megelőzéséért. Ezt a véleményt a belga munkavállalók 47 százaléka, valamint az Egyesült Királyságban dolgozók 49 százaléka és a németek 51 százaléka visszhangozta.

A holland munkavállalók 57 százaléka azonban azt is elárulta, hogy több támogatást szeretne kapni munkaadójától a munkahelyi stressz kezelésében, és a német munkavállalók 57 százaléka is így érez. Ezzel a belga dolgozók 67 százaléka és a britek  65 százaléka is egyetértett ezzel.

A HSE vezérigazgatója, Sarah Albon úgy nyilatkozott: a munkahelyi stressz megelőzése vagy kezelése jelentős előnyökkel járhat a munkavállalók számára, javíthatja munkatapasztalatukat és általános egészségi állapotukat, valamint a munkaadóknak, beleértve a termelékenység növekedését, a hiányzások és a fluktuáció csökkentését.

Nem kell infarktust kapnunk a stressztől, ami a munkánkkal jár

Itt az ősz, növekszik a munkaterhelés. Kiderült, kiknek kell különösen figyelniük magukra. Erről itt olvashat többet >>>

Az Instant Offices tanulmánya szerint London szerezte meg Európa legkiégettebb városának első helyét.

Ez rávilágított, hogy a brit munkavállalók 91 százaléka nagy vagy szélsőséges stresszel küzdött az elmúlt évben. Az Egyesült Királyságban dolgozó alkalmazottak mintegy 20 százalékának szintén szabadságot kellett kivennie a stressz mentális egészségügyi hatásai miatt. 

Londonban havonta 2240 Google-keresés volt a kiégéssel kapcsolatos témákban. Más európai városok, például Amszterdam és Berlin sem voltak messze, havi 520, illetve 420 Google-kereséssel ezekre a témákra.

Terhelés, kifizetetlenség, biztonság, elbocsátás – a félelem vezet a kiégéshez.

A kiégés jelei között szerepelt a koncentrációs nehézség, a célok szem elől tévesztése, a munkája iránti büszkeség csökkenése és a motiváció elvesztése, a fáradtság, a frusztráció, a megmagyarázhatatlan fejfájás, valamint az étvágy és az alvási szokások megváltozása.

Kiégéshez vezethet a nagy munkaterhelés, valamint a nem fizetett feladatok számának növekedése, a rendszeresen túl sok kifizetetlen túlóra, valamint a munkahelyi elszigeteltség érzése.

A munkahely biztonságával és az elbocsátással kapcsolatos aggodalmak is sok stresszt okoztak, egyes esetekben a kollégák megfélemlítése is jelentősen növelte a stresszszintet.