Rendet tenne a Fővárosi Önkormányzat a Duna-parton, ezt szolgálja a Duna-parti építési szabályzatok (DÉSZ) általános felülvizsgálata, amelynek véleményezési szakaszát a múlt héten zárta le Fővárosi Közgyűlés. A módosított rendeletet április végén tárgyalja a testület. Ha elfogadják, akkor 2025 januárjától életbe lép a fővárosi Duna-part kikötőit alaposan átrendező szabályozás, amely a kihirdetését követően 30 nap múlva hatályba is lép – írja a Népszava.

Kapcsolódó

A XIII. kerületi önkormányzathoz egyre több lakossági panasz érkezik, elsősorban a „bulihajók” miatt, amelyeknek köszönhetően hetente 10-15 ezer, olcsó alkoholtól fűtött buliturista vonul át a tízezrek által lakott Újlipótvároson – közölte a XIII. kerület. A probléma kettős: a rossz állapotú hajók környezeti- és zajszennyezést okoznak, a korlátlan italfogyasztás által kiváltott „deviáns közterületi magatartás” nagyon sok környéken élőt zavar.

A Margit híd és az Árpád híd közötti szakaszon jelenleg 54 raszteren 24 kikötő található, kikötőnként akár 3-4 hajóval. Ráadásul a hatályos lehetővé teszi tároló-, karbantartó és szemétszállító hajók kikötését is. A DÉSZ tervezett módosításával ez csökkenne 9 kikötőre, kikötőnként maximum 2 hajóval.

Ezek közül három úszóművön szállodahajók is kiköthetnének, amire ugyan most is van lehetőség, de a rendezvényhajók miatt nem férnek oda. A XIII. kerület kérésére a Szent István park előtti 450 méteres szakaszon például egyáltalán nem létesíthető kikötő.

Karácsony Gergely a múlt hónap végén úgy fogalmazott, „rendet teszünk a Duna-parton. Budapest főpolgármestere megígérte, hogy a Duna-parti Építési Szabályzat felülvizsgálata után száműznek bizonyos hajókat a fővárosból. Itt olvashatják a részleteket >>>

A kerületi képviselő-testület már tavaly júniusban a kikötők számát a jelenlegi 24-ről 15-re csökkentette. A főváros valójában már egy évvel korábban – még 2022-ben – döntött a DÉSZ és így a parthasználat és a kikötési lehetőségek felülvizsgálatáról.

A Személyhajósok Szövetsége már a múlt heti közgyűlés előtt már kijelentette, a rendelet módosításával veszélybe kerülhetnek az újlipótvárosi kikötőket használó kisebb magyar cégek és szerintük az itt lakók se nyernek az ügyön, mert a szállodahajók áramellátását biztosító folyton járó generátorok, illetve a vendégeket szállító buszok állandó jövés-menése sokkal zajosabb és zavaróbb lesz, mint a kisebb rendezvényhajók körüli nyüzsgés.

Attól tartottak, hogy a teljes hajózási ágazat ellehetetlenül és a város széli kikötőkbe kiszorított cégek többlet költségei miatt a szolgáltatások ára annyira megemelkedik, hogy a fővárosiak többsége számára elérhetetlenné válnak ezek a városnéző, sétahajós programok.

Megnő a balesetveszély is.

A szövetség szerint a Duna újlipótvárosi szakaszán nem tudnak megfordulni a hosszabb szállodahajók, ezért egészen a Rákóczi hídig kell elmenniük, ami másfélszeres utat jelent,ez pedig szintén nagyobb környezeti terhelést jelent a folyónak és a környéken élőknek is. 

Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Magyar Hajózási Országos Szövetség (MAHOSZ) is, amely azt is sérelmezte, hogy az előzetes megbeszéléseken ilyen „nagy mértékű kikötői átrendezésről nem volt szó”. A MAHOSZ szerint a módosítás miatt a Budapesten kikötő személyhajók 90 százalékának el kell hagynia a mostani kikötőjét az Árpád híd és a Szabadság híd között. Jelezték,

Budapesten jelenleg egy kikötő sem alkalmas arra, hogy elég villamosenergiával lásson el egy szállodahajót, amit így aggregátorral biztosítanak.

 

Az új rendelettel Budapesten 456 közforgalmi, 430 rendezvényhajó és 42 szállodahajó kikötői osztály számára teszik majd lehetővé a parthasználatot. A kikötők számát pontosan nem határozzák meg, de a tervezet szerint nem cél a csökkentés a teljes partszakaszon.

A BKV 11 kikötőt üzemeltet a Dráva utca és a Margit híd között, amelyek száma a rendeletmódosítással 5-re csökkenne, a cég nem igazán érti, hogy „a fővárosi önkormányzat miért hozza a piaci szereplőknél hátrányosabb helyzetbe a saját cégét”.

A BKV-nak jelentős bevétele származik a kikötők hasznosításából.

A városvezetés feltett szándéka, hogy visszaadja a folyópartot a budapestieknek és az üzleti használatot felváltsa a rekreációs cél – válaszolta a lap felvetésre Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki kiemelte: a legjelentősebb változás a kabinos turistahajók (szállodahajók) kikötési lehetőségének megszüntetése, illetve a rendezvényhajók kikötési lehetőségének jelentős korlátozása az V. kerületben.