A Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium megerősítette: tavaly december végéig a költségvetés 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 4293,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 112,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 412,3 milliárd forintos hiányt mutattak.

A 2023. évi pénzforgalmi hiány tehát alacsonyabb volt a 2022. évinél (4672,1 milliárd forint) – mutattak rá.

Nemcsak a hiány nagy, az adók is magasak

Miközben a számok alapján megállapítható, hogy óriási a hiány, a lakosság és a vállalati szektor adóztatása is minden eddiginél magasabb szintet ért el – ám érezhetően mindez felesleges áldozat volt. 

Megmutatjuk, mennyivel növekedett az adóteher 2023-ban a négy kiemelt adónem esetében:

 

  • +121,6 milliárd forint - az általános forgalmi adóból származó éves bevétel: 6981,9 milliárd forint;
  • +130,3 milliárd forint - a jövedéki adóból származó éves bevétel: 1359,8 milliárd forint;
  • +1 210,3 milliárd forint - a személyi jövedelemadóból származó éves bevétel: 3996,3 milliárd forint;
  • +267,2 milliárd forint - a társasági adóból származó éves bevétel: 1013,8 milliárd forint.

 

Ez már önmagában 1 729,4 milliárdos többlet, de ezzel még nincs vége, hiszen számos más adóteher is nehezíti a lakosság és a cégek helyzetét.

A Pénzügyminisztérium által közreadott államháztartási mérlegből kiderül, hogy a

 

  • gazdálkodó szervezetek 3 632 milliárdot fizettek be összesen, ez 737 milliárd forintos többlet;
  • fogyasztáshoz kapcsolt adókból 9 054 milliárd forint érkezett a költségvetésbe, ez 336 miliárd forintos többlet;
  • a lakosság befizetéseiből pedig 4 333 milliárdot használhatott fel a kormányzat, ez 1 190 milliárd forinttal több, mint 2022-ben.

 

Így 2 263 milliárd forinttal többet szedett be adóként az állam 2023-ban, mint amennyi összejött 2022-ben. 

Hol van az áfa?

Viszont továbbra is aggasztó, hogy az áfabevétel alaposan elmaradt a várttól, miközben 2023 nagy részében két számjegyű volt az infláció. Tavaly összesen 6 981,9 milliárd forint érkezett általános forgalmi adóból, az előirányzat 87,4 százaléka. Összehasonlításképpen 2022-ben 6 860,3 milliárd forint származott áfából, így alig 120 milliárd forinttal növekedett a fogyasztásból származó adó. 

 

Valami borzalmas leselkedik a magyar gazdaságra, a szakértők sem tudják az okát

Magyarország nagyon különös gazdasági helyzetbe került az idén, amit egyelőre nem is lehet teljes mértékben megmagyarázni. Ilyen furcsa alakzatot mutat az áfabevétel mozgása is, amely ebben az évben elmaradt a tervezetnél, ám a fogyasztás volumenének csökkenése nem magyarázza önmagában az alacsony bevételváltozást. Ismerje meg, milyen borzalom leselkedik ránk!

Nyomot hagyott a bélyeg

A lakosságtól és cégektől való tavalyi elvonás mértékét jól szemlélteti az is, hogy az szja-bevételek 43 százalékkal közel 4000 milliárd forintra emelkedtek, a társasági adóbevételek 36 százalékos növekedéssel 1000 milliárd forint fölé kúsztak, a különadókból, extraprofitadókból érkező milliárdok is látványosan nőttek.

Ezen túlmenően a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból is több pénz folyt be 2023-ban, mint 2022-ben: az Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Alap ezen jogcímen 6689 milliárd forinttal gazdagodott tavaly, ami 14 százalékos növekedésnek felel meg 2022-höz képest.

A büdzsé kiadásai ugyanis a 2022-es 34 565 milliárd forintról 19 százalékkal 41 109 milliárd forintra nőttek, ezzel a hiány is sokkal nagyobb lett, mint azt a kormány várta.

A Pénzügyminisztérium hétfőn hozta nyilvánosságra az államháztartás tavaly év végi helyzetéről szóló jelentését. 

A tárca magyarázata szerint az év egészére rányomta a bélyegét a háború, a szankciós energiaválság és a veszélyes világgazdasági környezet, és ezek a külső tényezők jelentős nyomás alá helyezték a magyar költségvetést is.

A kiadási oldalon mély nyomot hagyott a magas - az év egészét tekintve 17,6 százalékos - infláció, alig van olyan kiadási tétel, amely csökkent vagy stagnált volna. Ezért is érdekes a családtámogatások stagnálása - hívta fel a figyelmet a Portfolió, rámutatva, hogy összesen 404,9 milliárd forintot fizettek ki erre a célra, amely alig 3,9 milliárd forintos növekedés 2021-hez képest.

A családtámogatásokon kívül szinte mindenütt a kiadások növekedése bontakozik ki a minisztériumi jelentésből, így például az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra is többet költött a kormány: a 2022-es 1154 milliárd forint után 1750 milliárd forintot, amiben már a Vodafone-ügylet elszámolása is benne van.