Ahogy az Economx is hírül adta, Nagy István agrárminiszter a múlt héten bejelentette, hogy célt értek a magyar erőfeszítések: hazánk kezdeményezésére az uniós agrárminiszterek egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézesüvegeken kötelező legyen feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát.
Az Economx visszatérően foglalkozik az alapproblémával, a jelenlegi szabályok szerint, ha a vásárlók bemennek például egy szupermarketbe, egy adott üvegen csak annyi információt látnak, hogy a termék például az uniós és az unión kívüli mézek keverékét tartalmazza – ennél több tájékoztatási kötelezettsége nincs a forgalmazónak.
Ám valójában abban az üvegben például hetven százalékban kínai, húsz százalékban ukrán, tíz százalékban pedig uniós eredetű mézet találnánk. Sőt, a kínaiak esetében a méz kifejezés is túlzás, az európai méztermelők évek óta mondják: itt a távol-keleti ország vegyészmérnökei állnak a háttérben.
Mennyire csillant fel a remény?
Az Economx megkeresésére az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Péter elmondta: bár történt talán némi előrelépés, hiszen az uniós agrárminiszterek egyetértésre jutottak.
Ám a híradások arról is tanúskodnak, hogy az Európai Parlament a következő napokban alakítja ki álláspontját, ezt követően kezdődhetnek meg a tárgyalások a tanáccsal annak érdekében, hogy az új szabályozás minél előbb hatályba léphessen.
Ez pedig annyit jelent, hogy megvan annak az esélye, hogy a hatálybalépésre csak évek múlva kerülhet sor. Az új szabályozással kapcsolatban jelenleg ugyanis semmilyen konkrétum nincs.
Például, hogyan lehet hiteles módon feltüntetni a származási helyet, hiszen a tapasztalatok szerint már itt is rengeteg a trükközés.
Átverik a nyugatot a magyar javító mézzel és gabonával
Nem tud versenyezni a magyar és az uniós mezőgazdaság sem az ukrán, vagy más, unión kívüli országokkal, hiszen sokkal kevésbé szigorú a szabályozás az EU-n kívül – mondta a MAGOSZ főtitkára az Economx podcastjában. Bővebben --->Miképp tüntetjük fel a méz százalékos arányát? Lesz majd egy határ, amely felett kötelező és egy olyan is, amely alatt már nem? Kiírjuk az adott ország nevét, vagy csak a nemzetközi rövidítését? A legfontosabb paraméterekről tehát egyelőre semmit sem tudni.
Az ellenőrzés szigorítása
Az alábbi példa jól szemlélteti a különbséget: ha Magyarországot elhagyja egy kamion, pontosan tudni a szállított mézről, hogy mely területekről, mely termelőktől származik. A kínai (és ukrán) mézek esetében ez jelenleg fizikai lehetetlenség, hiszen úgy trükköznek, ahogy akarnak. Az uniós szakembereknek korlátozottak a lehetőségeik egy harmadik országból érkező méz esetében.
Az uniós agrárminiszterek szerint a jövőben a mézesüvegeken kötelező lesz feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát. Ez rendben is van, ám miként fentebb szó volt róla, erős kétségek vannak a hiteles ellenőrzés tekintetében.
Bross Péter szerint elengedhetetlen az élelmiszerkönyvek szigorítása, és minden egyes unión kívülről érkező mézet meg kell vizsgálni. Adott esetben pedig büntetni kell az importőröket és a mézkiszerelő vállalkozásokat is, nevüket pedig nyilvánosságra kell hozni.
Magyarországon nagyjából 30 ezer tonna az éves termelés, amiből 4 ezer fogy el itthoni áruláncokban, 6 ezer pedig közvetlenül jut el a magyar fogyasztókhoz. Míg korábban 15 ezer tonna mézet tudtak külföldre exportálni, mára ez a szám drasztikusan lecsökkent. A 2023-as adatok még nem ismertek, de 2022-ben 40 százalékkal kevesebbet exportáltunk, mint egy évvel korábban, és minden valószínűség szerint idén is folytatódik a tendencia.
Még a dömpingvám is segíthet
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint az Egyesült Államok évekkel ezelőtt elismerte, dömping áron érkeznek az országba a kínai mézek. (A világpiac két nagy felvevője az USA és az Európai Unió.) Ezért az óceánon túl dömpingvámot vezettek be, reagálva arra, hogy Kínából nagy mennyiségben és mesterségesen alacsony áron árasztották el az amerikai mézpiacot.
Az azonban teljesen érthetetlen, hogy az Európai Unió miért nem lépi meg ezt az intézkedést.
A hazai méz termelői ára egy év alatt 20-25 százalékkal csökkent, mivel az itthoni árszabást az exportpiac határozza meg. A KSH adatai szerint 2021 januárjában még 826 forintot fizettek egy kiló mézért, az idei adatok még nem jöttek ki, 2023 telére pedig nagyjából 620 forintra csökkent a felvásárlási ár.