Alaposan átalakultak az élelmiszer-kiskereskedelem szabályai az elmúlt hónapokban: bár az élelmiszerárstopot augusztus 1-jén kivezették, több új intézkedés viszont hatályba lépett a nyáron. Előbb júniusban jött a kötelező bolti akciózás, majd pedig júliustól az online árfigyelő rendszer. Ezek az állami szabályozók fontos szerepet játszanak az árak letörésében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kommunikációja szerint. A GFM és a GVH ilyen értelemben a dicsőségfalára tűzte, hogy az élelmiszer-infláció a felére, 30-ról 15 százalékra csökkent. Igaz, az áruházláncok olvasatában ez a kép árnyaltabb: amikor a beszállítók csökkentik az áraikat, a kereskedők ceruzája sem fog olyan vastagon. A szeptemberi 12,2 százalékos infláció mögött 15,2 százalékos volt az élelmiszerek drágulásának mértéke:

  • leginkább, 61,3 százalékkal a cukor drágult,
  • a csokoládé és a kakaó 26,1,
  • a büféáru 26,
  • az alkoholmentes üdítő 24 százalékkal került többe.

Ugyanakkor a liszt ára csökkent 13,9, a margariné pedig 1,2 százalékkal. Az októberi inflációs adatokat a Központi Statisztikai Hivatal révén november 10-én ismerhetjük meg.

Kapcsolódó

Kibővítették a kedvezmények körét

A kötelező bolti akciózás tehát a bevezetése utáni első két hónapjában az élelmiszerárstoppal átfedésben működött. Mint ismert, kormányrendelet kötelezi a 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó árbevételt elért élelmiszer-kiskereskedelmi üzleteket arra, hogy 2023. december 31-ig 20 termékcsoportban, heti szinten 15 százalékos engedményt nyújtó akciót vezessenek be. Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője erre úgy reagált az Economxnak, hogy már a kezdetektől kibővítették a lehetséges kedvezmények körét és számos árucikk esetében akár 20-40 százalékos árengedményt is kínáltak. A cég emellett akciós stratégiájának részeként, május 31-től 300 termék árát rögzítette. A törvényi kötelezettségen túlmenően, a vásárlók érdekében – különös tekintettel a karácsonyi ünnepi bevásárlásokra – a befagyasztott árak október 1-től egészen december 31-ig biztosan maradnak a 2023. szeptember 30-án érvényes árszinten, miután ismét meghosszabbították a promóciót.

Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója úgy fogalmazott, hogy az árucikkek akciózása a kereskedelem mindennapjaihoz szervesen hozzákapcsolódó gyakorlat. „Sosem volt talán ennyire fontos szerepe mindennek, így mi is rendkívül szerteágazó akciózási gyakorlatot követünk. Egyre több termékkör esetében megfigyelhető, hogy a beszállítók mérséklik az átadói áraikat, mi pedig azonnal reagálunk minderre, mégpedig úgy, hogy az árkedvezményt teljes egészében továbbadjuk a vásárlóknak” – tette hozzá a szakember. Úgy véli, a csökkenő árak megteremthetik annak lehetőségét, hogy a kereskedelmi forgalom a korábbi magas szintekre visszaemelkedhessen.

A Tescónál megerősítették: a kötelező akciókon túl is számos kedvezményt kínálnak a vásárlóknak. Több mint 600 – piros körrel jelölt – árucikkre tavaly óta árgaranciát vállalnak, ami azt jelenti, hogy ezeknek a gyakran keresett, illetve alaptermékeknek az árát alacsonyan tartják. A ma már többségében sajátmárkás termékeket felvonultató árgarancia program keretében egyébként a társaság vállalja, hogy a versenytársaké alatt tartja a vonatkozó árakat. Emellett a hűségkártyával hetente mintegy 20 közkedvelt terméket akcióznak le látványosan, akár 50 százalék feletti mértékben. Az áruházlánc egyébként is épít a „kártyázásra”, a plasztikkal a lapunknak küldött válasz szerint hetente pedig több mint 1000 termék kapható jelentős árkedvezménnyel.

Hosszútávú üzletpolitikát követnek 

Az állami beavatkozás fő kérdése persze az, hogy milyen hatással van egy vállalat árazási politikájára, mozgásterére, hiszen a kereskedelmi gyakorlatot ismerve feltételezhető, egyébként is lennének különböző árengedmények. Az Auchannál erről azt mondták, hogy az üzletpolitikájuk hosszú távú, ezért a vásárlóerő megtartását tartja szem előtt. „Nekünk az a célunk, hogy a lehető legtöbb vásárló számára a legjobb ajánlatokat adjuk minden nap. Ennek érdekében eddig is folyamatos akciók és ajánlatok voltak az áruházainkban. Természetesen a központilag előírt akcióknak is eleget teszünk a megadott paraméterek szerint, jól láthatóan és világosan kommunikálva” – jelezték lapunknak. Emellett hétről hétre átlagosan 3000 terméket kínálnak rendkívül kedvező áron, a kedvezmény mértéke esetenként elérheti a 40 százalékot is.

Nem okozott nagy léptékű változást a Penny vásárlói számára a kötelező akciózás kormányzati bevezetése Kazatsay Eszter, a diszkontlánc magyarországi kommunikációs vezetője szerint. Kifejtette, hogy a vevőik több mint 25 éve megszokhatták, hogy hetente új akciókkal várják őket, amelyekről nem csak vásárlás közben, hanem már annak megtervezésekor tájékozódhatnak az akciós újságból. A promóciók szervezésében a szezonalitást is szem előtt tartják, így a vásárlói igényeknek aktuálisan megfelelő termékcsoportokra is kiterjesztik a hétről hétre változó ajánlatokat. Rávilágítottak, hogy az árazást jellemzően a beszerzési árak és az éppen aktuális piaci trendek határozzák meg.

Eddig is figyelték egymás árazását

Ami pedig az online árfigyelő rendszert illeti, a Penny szerint az nemcsak a vásárlóknak, hanem nekik is hasznos, ugyanis így nem szükséges külön árfelmérést végezniük a versenytársaknál. Kazatsay Eszter elmondta: a többi diszkont üzletlánc árazási tevékenységét eddig is folyamatosan figyelemmel kísérték, azaz ebben nem hozott újdonságot a rendszer. Az elmúlt időszak adatait megvizsgálva ráadásul úgy vélik,

a szektorra kivetett extraadó és állami beavatkozások nélkül az infláció a jelenleginél is gyorsabb ütemben tudna csökkenni. Hiszen – bár az élelmiszerinfláció szoros összefüggésben van a szállítói árváltozásokkal – a bázis inflációs hatás az infláció csökkenése ellenére továbbra is jelentős mértékű a legutóbbi kétéves időszakot vizsgálva.

Az Auchannál úgy látják, hogy az árverseny a piacon mindig is egy természetes folyamat volt, a szabályozás ennek vált felgyorsítójává. Ha a beszállítók lejjebb viszik az árakat, azzal lehetőséget teremtenek a kereskedőknek is az ár csökkentésére, amire az üzletpolitikájuk szerint törekednek is. A Tescónál hangsúlyozták: árpolitikájuk a teljes élelmiszer-kínálatban az alacsony fogyasztói árak köré épül. Ismertették, hogy ugyanazon termékkör árain mért inflációs adatok is azt támasztják alá, hogy a beszerzési árak növekedéséhez képest az értékesítési áraik emelkedése a július-szeptemberi időszakban 2,8-3,8 százalékponttal volt alacsonyabb, a különbséget pedig a Tesco kedvezményes árak formájában a vásárlóknak adta át.