Ha a Fővárosi Közgyűlés nem fogadja el jövő héten a 2025-ös költségvetést, nem valósítható meg az önkormányzati dolgozók béremelése és a rezsitámogatás növelése sem – állítja a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Ennek feltétele, hogy a kormány által behajtani kívánt szolidaritási hozzájárulást Budapestnek ne kelljen befizetnie, mivel csak így biztosítható a főváros működése – közölte Kiss Ambrus egy szerdai háttérbeszélgetésén. Az Alkotmánybíróság októberi döntése szerint nem alaptörvény-ellenes a szolidaritási hozzájárulás kivetése, ám a konkrét összeg megállapítása során meg kellett volna vizsgálni, hogy az nem lehetetleníti-e el az önkormányzatot a feladatai ellátásában – írta meg a 24.hu.

A főigazgató szerint az ő igazukat erősíti, hogy a hozzájárulás elkobzó jellegű, egyben segítség számukra az államkincstárral folytatott közigazgatási perben.

Nincs B terv, meg kell nyerni ezt a pert, amelynek a tárgyalása 2025 elején várható.

A jövő évi fővárosi költségvetésnek három fő prioritása van: az önkormányzati dolgozók béremelésének, a szociális szolgáltatásoknak (például a lakásrezsi programnak és a szolidaritási támogatásnak), valamint a közszolgáltatásoknak a biztosítása.

Kiss Ambrus elmondta, a béremeléssel kapcsolatban sikerült megegyezni a szakszervezetekkel, így jövőre 8 százalékkal nőhet a „Budapest-család” dolgozóinak fizetése, 2026-ban és 2027-ben pedig legalább évi 5 százalékos reálbéremelésben állapodtak meg.

Ennek hiányában félő, hogy megindulna a munkaerő-elvándorlás a magánszektor felé

– tette hozzá.

A lakásrezsi-támogatást is bővítenék: a jogosultak az idén legfeljebb 48 ezer forint éves támogatást igényelhettek, ez jövőre 50 százalékkal emelkedhet. Maradna a fővárosi szociális támogatások fejlesztésére létrehozott szolidaritási alap is, melyre a kerületek és budapesti civil szervezetek pályázhatnak majd.

A jövő évi költségvetési tervezetről minden frakcióval konzultált a városvezetés, némelyikkel többször is, de arról, hogy végül elfogadják-e, nem szeretne találgatni a főigazgató.

Mint elmondta,

van forgatókönyv arra az esetre is, ha nem megy át a javaslat. Ebben az esetben az idei költségvetés egy tizenkettedéből automatikusan finanszírozhatná magát a főváros a jövő év elején, viszont március közepéig mindenképpen el kell fogadni az új büdzsét – vagy annak hiányában egy átmeneti gazdálkodásról szóló jogszabályt. A költségvetés kereteit bevételi oldalról nem lehet tovább feszíteni

– tette hozzá.

A beszélgetésen kiderült, hogy a Moody’s megerősítette Budapest „Baa3” befektetési ajánlású osztályzatát, ezzel egyidejűleg elismerte, hogy javult a főváros működésének hatékonysága. A kilátásokat azonban az eddigi stabilról negatívra változtatta a hitelminősítő a magyar főváros esetében. Ennek egyik oka az állami makrogazdasági és működési környezet romlása, a másik pedig a kormány és a főváros közötti, vitákkal és kihívásokkal teli viszony, amely az elmúlt években jelentősen befolyásolta Budapest pénzügyi helyzetét és működését is.

A helyi adók emelésével kompenzálnának az önkormányzatok

A Navracsics Tibor nevével fémjelzett program jövőre elvonná a helyhatóságoktól az iparűzési adó többletét, erre készülve több megyei jogú város, budapesti kerület is már döntött költségvetése toldozgatásáról. Erről itt olvashatnak részletesebben >>>