Budapest számláján jelenleg az iparűzési adó miatt 39 milliárd forint van. Kiss Ambrus elmondása szerint kivételes, hogy ez az összeg pozitív, majd hozzátette: a kormány nyáron összesen 12 milliárd forintot vont le a számlájukról a szolidaritási hozzájárulás miatt.

A főpolgármester-helyettes elmondta:

Az iparűzési adóból származó bevételek egy darabig rendezik a főváros helyzetét.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, azt is elmondta, hogy a költségvetésben szerepel négy olyan tétel, ami nem rajtuk, hanem a kormányon múlik:

  • a rezsitámogatás a kormánytól,
  • a főváros fejlesztési hitelkérelmének a jóváhagyása,
  • a Lánchídra ígért 6 milliárd forint,
  • a szolidaritási adó fővárosra eső része – amit bíróságon is vitatnak – ne kelljen befizetnie  Budapestnek.

Kiss Ambrus úgy fogalmazott, nem tud Európában máshol olyan szabályozásról, mint ahogy Magyarországon működik a hitelkérelem:

Azt mondja egy önkormányzat, hogy nekem szükségem van fejlesztési hitelre, a bankok pedig erre megnézik a számlákat és a költségvetést, majd azt mondják, hogy ilyen és ilyen feltételekkel tudnak fejlesztési hitelt adni. Ezt el kell fogadnia a közgyűlésnek vagy a képviselőtestületnek, aláírják, majd ezt küldik el a kormánynak, aki egy kormányhatározatot hoz, hogy igen vagy nem, és még csak meg sem kell indokolnia

Kiss Ambrus szerint a főváros által 2019 óta beadott összes ilyen kérelemre nemmel felelt a kormány, miközben 2019 előtt ezekre mind igen érkezett.

A politikus szerint jelenleg egy forintot sem kapnak a kormánytól a működésükre, ellenben havonta 3,9-4 milliárd forintot kell befizetniük, „ehhez képest pedig minden verzió jobb lenne”. A főpolgármester-helyettes elmondása szerint a legközelebbi bevételekre a következő év március 15-én számíthatnak, amikor iparűzési adó érkezik.

A főváros számlája most pozitív, de ennek ára van

Kiss Ambrus szerint azt figyelembe kellene venni, hogy milyen áron. Mint mondta, 1,3 milliárd forint kamatot kellett befizetniük, mert mivel a kormány semmilyen segítséget nyújtott, „át kellett ütemezniük a kifizetéseket, ennek pedig kamatköltsége volt”. Az 1,3 milliárd forintot pedig az energiamegtakarításból tudták kigazdálkodni.

Kiss Ambrus arról is beszélt, hogy a közösségi közlekedés üzemeltetése 2019-ben 79 milliárd forintjába került a fővárosnak, míg 2023-ban ugyanez már 158 milliárd forint volt. Ennek az az oka, hogy megnövekedtek az energiaköltségek, az üzemanyagköltségek, az inflációval is nyilvánvalóan számolni kell, illetve a javításhoz szükségek anyagok ára is növekedett, ezt pedig sajnos valakinek állnia kell.

Elképesztő költségvetési számokat közölt a BKK: 30 százalékkal többet kell fizetnünk a jegyekért

Az elszálló energiaárak miatt 22 milliárddal több volt a BKK energiaköltsége, mint az előző évben, így az utazóknak is hozzá kellett járulniuk a költségvetéshez. Bővebben >>>