Az Európai Unió klímaváltozás elleni harca és az ambiciózus zöldátmenet szempontjából egyik kulcsfontosságú uniós szabályról kell dönteniük hamarosan a tagállamoknak: az EU természet-helyreállítási törvényének célja, hogy uniós szinten írja elő azokat a tagállami kötelezettségeket, amelyek segítik a talajok és a biológiai sokféleség, a környezet helyreállítását.
A hosszú távú csomag végrehajtására hatalmas összeg, 100 milliárd euró – 37 ezer milliárd forint – van elkülönítve az uniós kasszában. Ez nagyjából hazánk egy éves költségvetésével azonos összeg.
A gyakorlatban a törvény előírná, hogy a tagállamoknak nemzeti stratégiát kell készíteniük a természetes élőhelyek 90 százalékának és a tengeri élőhelyek 50 százalékának helyreállításáról. A nemzeti stratégiákat Brüsszel hagyná jóvá.
Ez azt jelenti, a jelenleg művelt területek egy meghatározott részén sem lehetne mezőgazdasági és más gazdasági tevékenységet végezni és az erdőgazdálkodás is komoly akadályokba ütközne.
Az Európai Bizottság 2022-ben bemutatott javaslata ugyanakkor komoly módosításra szorul. A javaslatok legnagyobb része arra irányul, hogy az Ursula von der Leyen vezette testület vegye figyelembe a nemzeti sajátosságokat és a gazdák érdekeit, ezzel pedig az egész EU-ra gyakorolt társadalmi következményeket.
Brüsszel ezúttal is túl messzire ment
Az Európai Bizottság javaslatával szemben a legtöbb módosítási javaslat azt a célt szolgálja, hogy életszerűbbé tegye a törvényt. A környezetvédők és a bizottság ugyanakkor nem örül ezeknek az elsősorban tagállami és ágazati szereplőktől származó javaslatoknak. A szigorú természet-helyreállítási csomag támogatói szerint minden módosítás arról szól, hogyan lehetne fellazítani a szabályozást.
Az aggodalmak nagy részét Brüsszel sem utasítja vissza, ugyanakkor a bizottsági álláspont szerint minden engedménnyel távolabb kerül a természet helyreállítása és a klímaváltozás elleni harc sikere.
Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága, majd később a halászati bizottsága gyakorlatilag az egész tervezetet lesöpörte az asztalról, minden pontját elutasítva.
Az Európai Néppárt a javaslat elutasításának élére állt az elmúlt hetekben, mivel a jobboldali és a liberális frakciók szerint nem veszi figyelembe a gazdák megélhetését és az európai élelmiszer-ellátás biztonságos fenntartását. A természetes környezet visszaállítása érdekében ráadásul egy sor olyan intézkedést is megfogalmaz, aminek nincs semmi értelme – állítják a brüsszeli javaslatot elutasító bizottságok.
Az Európai Néppárt végül kivonult a parlamenti vitáról és távol marad a természet-helyreállítási törvény további vitájától.
Elsősorban tehát az Európai Parlament ellenállása miatt csekély rá az esély, hogy június végére megszületik a döntés a kötelező szabályozásról. A képviselők bírálták a Bizottságot, amiért az előterjesztés készítésébe nem vonta be sem a parlamentet, sem a gazdálkodókat.
A képviselők álláspontja szerint figyelembe kell venni, hogy a természeti erőforrások a gazdák termelési eszközei is egyben, nem lehet egymással szembe állítani a természet megóvását és a mezőgazdaságot.
Várhatóan januárban fogadhatnak el a képviselők és a tagállamok egy kevésbé szigorú, ám kompromisszumos megállapodást. Ekkor már a politikai ambíciók is jelentősen befolyásolják a felek álláspontját az EP-választások közeledtével.
A tagállamok nyitottak, ha nem rokkan bele a gazdaság
Az Európai Parlamentnek minden eddiginél gyorsabban kellene megegyeznie a bizottsággal, ahhoz, hogy még e hónapban elfogadható javaslat szülessen, amire nincs túl sok esély.
A tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács ugyanakkor már a június 20-ai luxemburgi ülésén elfogadhatja a természet-helyreállítási törvényt, de csak a javasolt módosításokkal. Az eredeti szöveget a nemzetek többsége kimondottan veszélyesnek tartja.
Írország bírálta a leghangosabban a tervezetet. Leo Vardkar elnök szerint
Brüsszel „túl messzire ment” és nem veszi figyelembe a valóságot, emellett nincs tudatában annak, hogy a gazdák hogyan művelik a földet.
A tagállamok mindenekelőtt nagyobb rugalmasságot szeretnének és azt, hogy a nemzeti cselekvési tervek jóváhagyásakor Brüsszel vegye figyelembe a nemzeti sajátosságokat és a természet eltérő állapotát.
Míg eredetileg 2030-ig kellett volna végrehajtani a természetvédelmi intézkedéseket, a javaslat szerint az évtized végére csak annak felmérését kellene befejezni, pontosan milyen területekre is terjed ki a szabályozás.
A tagállamok az eredeti koncepciót azért sem tartják elfogadhatónak, mert álláspontjuk szerint
- aggályos a magántulajdon védelme szempontjából
- és gyakorlatilag ellehetetleníti az energetikai beruházásokat,
- akadályozza az infrastruktúra fejlesztését,
- de a megújuló energia terjedését is korlátozhatja tervezet, mivel a természeti területeken nem lehetne szélerőművet, vagy naperőművet sem telepíteni.
Megbélyegzett, mellőzött gazdák
A javaslatot óriási politikai és társadalmi figyelem kíséri. A környezetvédő szervezetek és a civil szféra a minél szigorúbb természet-helyreállítást szorgalmazza és arra szólítják Brüsszelt, ne kössön kompromisszumokat a biológiai sokféleség rovására.
Az európai gazdákat és termelőket tömörítő szövetség, a Copa-Cogeca, valamint a halászok európai érdekképviselete, az Europêche üdvözölte, hogy a parlament lesöpörte az asztalról a javaslatot. A mezőgazdaság és a halászat minden meghatározó szereplője egyetértett abban, hogy
Brüsszel természet-helyreállítási törvényjavaslata megbélyegzi az élelmiszer-előállítás szereplőit és az ökológiai intézkedések ellehetetlenítik tevékenységüket, ezzel óriási társadalmi károkat okoz.
Az európai érdekképviseletek már többször is felszólították a bizottságot, hogy vonja be őket a javaslatcsomag előkészítésébe, mivel mindenkinek érdeke a természetes területek állapotának jelentős javítása, ugyanakkor a célokat az érintettekkel közösen is meg lehet valósítani.
Ölre menő vita a politikai nagyágyúk között
Az EP baloldali, szocialista képviselői és a jobbközép néppárti képviselők között kibékíthetetlen ellentéthez vezetett, hogy a néppárt a korábbi álláspontjával ellentétben már nem támogatja a javaslatot.
A hírek szerint emiatt halasztotta el az Európai Bizottság az új genetikai technológiák (NGT-k) mezőgazdasági alkalmazását lehetővé tévő szabályozás tervezetének bemutatását. Eredetileg ezen a héten ismertette volna elképzeléseit Brüsszel, ugyanakkor ezt csak július elején teszi meg.
Brüsszel kiterítette lapjait és a gazdák után megzsarolta a parlamentet is
Egyre kisebb az esély arra, hogy ebben a parlamenti ciklusban érdemi döntés születik az Európai Unió mezőgazdasági- és élelmiszerreformjára tett radikális brüsszeli javaslatokról. Sőt, a növényvédők korlátozásáról, a természet helyreállításáról és az új géntechnológiákról szóló tárgyalások egyre feszültebb légkörben zajlanak a választások közeledtével. A gazdák jövőjéről szóló vita az uniós zöldtervek végét vetítik előre, ami óriási politikai kudarc lenne az uniónak és jó pont a tagállamoknak. Bővebben >>>Vélhetően politikai okokból késlekedik a javaslat: korábban Frans Timmermans zöldügyekért felelős bizottsági alelnök már világossá tette, hogy
a baloldali frakciók és a zöldek által elutasított, viszont a néppárt kiemelt támogatását élvező NGT-szabályozás előfeltétele a természet-helyreállítási törvény elfogadása.
Ezért egy eredménytelen parlamenti vagy tanácsi szavazás esetén Brüsszel további nyomásgyakorló eszközként használhatja fel az NGT-javaslatot.
Az új géntechnológiák lehetővé teszik, hogy a növények ellenállóvá váljanak a klímaváltozással szemben anélkül, hogy idegen DNS hozzáadásával befolyásolják a növény tulajdonságait, mint a hagyományos GMO-knál. A legfőbb különbség, hogy a precíziós génszerkesztéssel azok a folyamatok gyorsíthatók fel jelentősen, amelyek egyébként a természetben is végbe mennének, de ez akár évtizedekig is eltartana. A klasszikus GMO-növények ugyanakkor csak mesterséges körülmények között jöhettek létre, a természetben nem.
Jelenleg az NGT-kre és a GMO-kra azonos szabályozás vonatkozik. A géneljárással nemesített növények termesztéséhez először engedélyt kell adnia az Európai Uniónak, ám tagállami hatáskörben ez megtagadható az olyan általános GMO-tilalmakkal, mint amilyen Magyarországon is érvényes.
Németország mellett Magyarország sem támogatja az NGT-k új, sokkal megengedőbb szabályozását, amennyiben nincsenek megfelelő garanciák arra, hogy nem sérül az élelmiszer-biztonság és hatékonyan ellenőrizhető marad a tudományos tevékenység.