Sarokpontok:

  • A következő 8-10 évben megpróbálnak visszakapaszkodni az évi 25-30 ezres újlakás-építési sávba.
  • Előnybe hoznák a fiatalokat, 40 év alatti családosokat, a dolgozó, de szociálisan mégis rászoruló embereket, vagy a köztisztviselőket. Pilot projektek indulhatnak ebből a célból, a forrás rendelkezésre áll.
  • Speciális építészeti szabályokra lesz szükség a megfizethető lakásokhoz.
  • Rendszeres lakáscélú megtakarításokat, lakhatási öngondoskodást elősegítő programokban gondolkodik a kormányzat. 
  • A magántőke erőteljesebb szerepvállalása miatt drágább, de jobb lehet kollégiumi élet.
  • Nem jut mindenkinek olcsó lakáshitel.

Cikkünk első részéből kiderült, Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára az Economx érdeklődésére elmondta, a kormányzat szeretne elmozdulni a döntően kereslet oldali ösztönzéstől a lakáskínálat bővítésének irányába, valamint a nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a nem kizárólag demográfiai indíttatású lakáspolitikai programokra, felpörgetve ezzel az építőipar teljesítményét.

Kapcsolódó

A kormány meglátása szerint vidékre eddig a nagy fejlesztők azért óvakodtak elmenni, mert azt gondolták, hogy a keresleti feltételek nem megfelelőek, miközben a fejlesztési-építési költségek nem sokkal alacsonyabbak a fővárosinál.

Egy több minisztérium szakértőiből álló munkacsoport ezért alkotta meg az egyik új szakpolitikai eszközt, a szabályozott, megfizethető lakhatási övezetek koncepcióját.

Eszerint a nagyvárosokban, a nagyvárosok vonzáskörzetében, valamely funkcionális földrajzi egységében kialakított szabályozott lakhatási övezetekben az állam a meghatározott ingatlanfejlesztőknek különböző csatornákon, vegyes tulajdonú tőkealapokon, vagy projektfinanszírozási hitelen, adópolitikán keresztül ösztönzőket nyújtana, hogy aztán az érintett cégek meghatározott kondíciók mellett fejlesztéseket hajtsanak végre.

Kép: Economx.hu

Új törvény, kisebb lakás

Csepeti Ádám fontosnak tartja, hogy a szabályozott lakhatási övezetek esetében változtatni lehessen az építési törvény rendelkezésein, azaz

a kijelölt területeken speciális építészeti szabályokat lehessen alkalmazni annak érdekében, hogy valóban megfizethető lakásprojektek épüljenek fel.

Ilyen módosítás lehet például

  • a lakásokhoz kötelezően építendő gépkocsibeállók számának csökkentése,
  • a mélygarázstól való eltekintés, vagy épp
  • a belmagasság kérdése,

amelyek jelentősen tudnák csökkenteni a lakások árát, illetve a fixköltségeket. Erről a fejlesztőknek és az Építési és Közlekedési Minisztériumnak (ÉKM) intenzív párbeszédet kell folytatnia, tudtuk meg.

Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára
Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára
Kép: MTI, Lakatos Péter

Összességében 80-100 milliárd forintos költségvetési forrásból el lehetne indítani ezeket a vegyes tulajdonú ingatlanalapokat.

Újra takarékoskodhatunk

A kormányzat pozitívan tekint a lakáscélú jelzálogkölcsönök kamatának 6,7-6,8 százalékra történő csökkenésére is. A Bankszövetség prognózisa szerint 7 százalék környékén beindul a piac, de a kormányzat azon dolgozik a bankszektorral, hogy a következő időszakban még tovább csökkenjenek a lakáscélú kölcsönök kamatai. Azonban itt is a célzott intézkedés lesz a legfontosabb szempont, így előfordulhat, hogy nem általánosan mindenkinek lesz alacsonyabb a lakáscélú kölcsön, hanem csak néhány preferált társadalmi célcsoport számára tud az NGM kitárgyalni kedvezőbb kondíciójú lakáshiteleket.

Ezen munka első eredménye, hogy 2025. áprilistól októberig a 35 év alatti – első lakóingatlanukat vásárló – fiatalok kedvezményes, 5 százalékos THM mellett juthatnak jelzálogkölcsönhöz legalább A+ energetikai besorolású, maximum 60 négyzetméter alapterületű, legfeljebb 1,2 millió forint per négyzetméter árú lakás vásárlása esetén.

Kép: Economx.hu

A keresleti tényezők szabályozása, az ösztönzők mérséklése azért is kiemelt feladat, mert a kormányzat is arra számít, hogy a lakáspiacon egy jelentős mértékű infláció várható a következő években. Ennek egyik oka, hogy lejárnak az állampapírok, a befektetések jelentős része majd a lakáspiacon keresi a helyét. Ezért alakult munkacsoport az lakásár-infláció mérséklésre, Csepeti Ádám ezen a ponton újra kiemelte, ha

a keresletet úgy élénkítik, hogy nem határoznak meg korlátozott célcsoportokat, „lehatárolt” ingatlantípusokat, preferált paramétereket, akkor azzal könnyen azt érhetik el, hogy a megtakarításokat csak „rádobják” a teljes piacra, és az árak is emelkednek, amit nem szeretnének.

A piackutatások során rendre felmerül az is, hogy újra el kellene gondolkodnunk egy olyan pénzügyi instrumentum kidolgozásán és bevezetésén,

amely a rendszeres lakáscélú megtakarításokat, a lakhatási öngondoskodást elősegíti

 – árulta el a Miniszterelnökség helyettes-államtitkára, aki szerint már kalkulálja a kormányzat ennek költségeit.

Drágább, de jobb

Szintén új szemlélettel fejlesztenék a kollégiumokat is, a mintegy 330 ezer egyetemista fiatal a kormányzat egyik fontos célcsoportja. A kabinetben azzal is tisztában vannak, hogy az egyetemi városokban a diáklétszámhoz képest kevés a kollégiumi férőhely, kevés a kollégiumi szobaszám, ráadásul ezeknek az épületeknek a komfortfeltételei sem felelnek meg minden esetben a XXI. századi kritériumoknak. A Miniszterelnökséghez is eljutottak a Hallgatói Önkormányzatok kutatásai, miszerint a fiatalok nem 4-5 fős, a klasszikus „emeletes ágyas” kollégiumi szobában szeretnének élni. Másrészt, ha a kollégiumokat fejleszteni tudnák, akkor azzal enyhülne a nyomás az albérletpiacon is, és az érintett városokban felszabadulnának olyan lakások, amelyeket jelenleg a hallgatók használnak, csökkentve ezzel a keresleti nyomást, így az árat.

A Budaörsi út és a Koszorúslány utca kereszteződésében található volt kollégiumi épület. A helyszínen sajtótájékoztatót tartott Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője a budapesti ingatlan- és albérletárakról 2024. október 16-án
A Budaörsi út és a Koszorúslány utca kereszteződésében található volt kollégiumi épület. A helyszínen sajtótájékoztatót tartott Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője a budapesti ingatlan- és albérletárakról 2024. október 16-án
Kép: MTI, Balogh Zoltán

A jelenlegi helyzetben a költségvetés az egyetemeket csak ösztönözni képes kollégiumok építésére, modernizálására, így

itt is a magántőke erőteljesebb szerepvállalására kell számítani.

Az egyetemhez földrajzilag közel álló, vagy az egyetemben stratégiai partnert látó ingatlanfejlesztőket és vállalatokat kell meggyőzni arról, hogy az állammal, az egyetemmel, esetleg a helyi önkormányzattal kiegészülve, legyenek nyitottak a modern kollégiumok fejlesztésében, erre a célra dolgoznak ki egy fejlesztési és üzemeltetési modellt. Így előfordulhat, hogy a (magán) kollégiumi lakhatás drágulni fog, de a piaci albérlet árak alatt maradnak, miközben a komfortfokozatuk emelkedni fog. Van egy olyan kormányzati szándék is, mely elsősorban a családos egyetemisták számára elérhetővé tenne családi apartmanokat, családi kollégiumi szobákat, és ezek a kedvezményes tarifák akár még a hallgatói jogviszony lejártát követően egy-két évig érvényben maradnának.

(Cikksorozatunk az eddig megismert, bejelentett programokkal zárul, illetve azt is megnézzük, milyen irányvonalakt jelölt ki a kormányzat. Az első részért KATTINTSON ide!)