Sarokpontok:
- A következő 8-10 évben megpróbálnak visszakapaszkodni az évi 25-30 ezres újlakás-építési sávba.
- Előnybe hoznák a fiatalokat, 40 év alatti családosokat, a dolgozó, de szociálisan mégis rászoruló embereket, vagy a köztisztviselőket. Pilot projektek indulhatnak ebből a célból, a forrás rendelkezésre áll.
- Speciális építészeti szabályokra lesz szükség a megfizethető lakásokhoz.
- Rendszeres lakáscélú megtakarításokat, lakhatási öngondoskodást elősegítő programokban gondolkodik a kormányzat.
- A magántőke erőteljesebb szerepvállalása miatt drágább, de jobb lehet kollégiumi élet.
- Nem jut mindenkinek olcsó lakáshitel.
Cikkünk első részéből kiderült, Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára az Economx érdeklődésére elmondta, a kormányzat szeretne elmozdulni a döntően kereslet oldali ösztönzéstől a lakáskínálat bővítésének irányába, valamint a nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a nem kizárólag demográfiai indíttatású lakáspolitikai programokra, felpörgetve ezzel az építőipar teljesítményét.
A kormány meglátása szerint vidékre eddig a nagy fejlesztők azért óvakodtak elmenni, mert azt gondolták, hogy a keresleti feltételek nem megfelelőek, miközben a fejlesztési-építési költségek nem sokkal alacsonyabbak a fővárosinál.
Egy több minisztérium szakértőiből álló munkacsoport ezért alkotta meg az egyik új szakpolitikai eszközt, a szabályozott, megfizethető lakhatási övezetek koncepcióját.
Eszerint a nagyvárosokban, a nagyvárosok vonzáskörzetében, valamely funkcionális földrajzi egységében kialakított szabályozott lakhatási övezetekben az állam a meghatározott ingatlanfejlesztőknek különböző csatornákon, vegyes tulajdonú tőkealapokon, vagy projektfinanszírozási hitelen, adópolitikán keresztül ösztönzőket nyújtana, hogy aztán az érintett cégek meghatározott kondíciók mellett fejlesztéseket hajtsanak végre.
Új törvény, kisebb lakás
Csepeti Ádám fontosnak tartja, hogy a szabályozott lakhatási övezetek esetében változtatni lehessen az építési törvény rendelkezésein, azaz
a kijelölt területeken speciális építészeti szabályokat lehessen alkalmazni annak érdekében, hogy valóban megfizethető lakásprojektek épüljenek fel.
Ilyen módosítás lehet például
- a lakásokhoz kötelezően építendő gépkocsibeállók számának csökkentése,
- a mélygarázstól való eltekintés, vagy épp
- a belmagasság kérdése,
amelyek jelentősen tudnák csökkenteni a lakások árát, illetve a fixköltségeket. Erről a fejlesztőknek és az Építési és Közlekedési Minisztériumnak (ÉKM) intenzív párbeszédet kell folytatnia, tudtuk meg.
Összességében 80-100 milliárd forintos költségvetési forrásból el lehetne indítani ezeket a vegyes tulajdonú ingatlanalapokat.
Újra takarékoskodhatunk
A kormányzat pozitívan tekint a lakáscélú jelzálogkölcsönök kamatának 6,7-6,8 százalékra történő csökkenésére is. A Bankszövetség prognózisa szerint 7 százalék környékén beindul a piac, de a kormányzat azon dolgozik a bankszektorral, hogy a következő időszakban még tovább csökkenjenek a lakáscélú kölcsönök kamatai. Azonban itt is a célzott intézkedés lesz a legfontosabb szempont, így előfordulhat, hogy nem általánosan mindenkinek lesz alacsonyabb a lakáscélú kölcsön, hanem csak néhány preferált társadalmi célcsoport számára tud az NGM kitárgyalni kedvezőbb kondíciójú lakáshiteleket.
Ezen munka első eredménye, hogy 2025. áprilistól októberig a 35 év alatti – első lakóingatlanukat vásárló – fiatalok kedvezményes, 5 százalékos THM mellett juthatnak jelzálogkölcsönhöz legalább A+ energetikai besorolású, maximum 60 négyzetméter alapterületű, legfeljebb 1,2 millió forint per négyzetméter árú lakás vásárlása esetén.
A keresleti tényezők szabályozása, az ösztönzők mérséklése azért is kiemelt feladat, mert a kormányzat is arra számít, hogy a lakáspiacon egy jelentős mértékű infláció várható a következő években. Ennek egyik oka, hogy lejárnak az állampapírok, a befektetések jelentős része majd a lakáspiacon keresi a helyét. Ezért alakult munkacsoport az lakásár-infláció mérséklésre, Csepeti Ádám ezen a ponton újra kiemelte, ha
a keresletet úgy élénkítik, hogy nem határoznak meg korlátozott célcsoportokat, „lehatárolt” ingatlantípusokat, preferált paramétereket, akkor azzal könnyen azt érhetik el, hogy a megtakarításokat csak „rádobják” a teljes piacra, és az árak is emelkednek, amit nem szeretnének.
A piackutatások során rendre felmerül az is, hogy újra el kellene gondolkodnunk egy olyan pénzügyi instrumentum kidolgozásán és bevezetésén,
amely a rendszeres lakáscélú megtakarításokat, a lakhatási öngondoskodást elősegíti
– árulta el a Miniszterelnökség helyettes-államtitkára, aki szerint már kalkulálja a kormányzat ennek költségeit.
Drágább, de jobb
Szintén új szemlélettel fejlesztenék a kollégiumokat is, a mintegy 330 ezer egyetemista fiatal a kormányzat egyik fontos célcsoportja. A kabinetben azzal is tisztában vannak, hogy az egyetemi városokban a diáklétszámhoz képest kevés a kollégiumi férőhely, kevés a kollégiumi szobaszám, ráadásul ezeknek az épületeknek a komfortfeltételei sem felelnek meg minden esetben a XXI. századi kritériumoknak. A Miniszterelnökséghez is eljutottak a Hallgatói Önkormányzatok kutatásai, miszerint a fiatalok nem 4-5 fős, a klasszikus „emeletes ágyas” kollégiumi szobában szeretnének élni. Másrészt, ha a kollégiumokat fejleszteni tudnák, akkor azzal enyhülne a nyomás az albérletpiacon is, és az érintett városokban felszabadulnának olyan lakások, amelyeket jelenleg a hallgatók használnak, csökkentve ezzel a keresleti nyomást, így az árat.
A jelenlegi helyzetben a költségvetés az egyetemeket csak ösztönözni képes kollégiumok építésére, modernizálására, így
itt is a magántőke erőteljesebb szerepvállalására kell számítani.
Az egyetemhez földrajzilag közel álló, vagy az egyetemben stratégiai partnert látó ingatlanfejlesztőket és vállalatokat kell meggyőzni arról, hogy az állammal, az egyetemmel, esetleg a helyi önkormányzattal kiegészülve, legyenek nyitottak a modern kollégiumok fejlesztésében, erre a célra dolgoznak ki egy fejlesztési és üzemeltetési modellt. Így előfordulhat, hogy a (magán) kollégiumi lakhatás drágulni fog, de a piaci albérlet árak alatt maradnak, miközben a komfortfokozatuk emelkedni fog. Van egy olyan kormányzati szándék is, mely elsősorban a családos egyetemisták számára elérhetővé tenne családi apartmanokat, családi kollégiumi szobákat, és ezek a kedvezményes tarifák akár még a hallgatói jogviszony lejártát követően egy-két évig érvényben maradnának.
(Cikksorozatunk az eddig megismert, bejelentett programokkal zárul, illetve azt is megnézzük, milyen irányvonalakt jelölt ki a kormányzat. Az első részért KATTINTSON ide!)