Május 21-én tartotta legutóbbi kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, akik további 50 bázisponttal 7,25 százalékra csökkentették a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó két szélét pedig szintén ilyen mértékben csökkentették, így a felső szélét 9,25 százalékra, míg az alsó szélét 6,25-re módosították. Ez volt az egyetlen döntési opció, amelyet a tanács tagjai egyhangúlag támogattak.

A piaci helyzet jelentősen javult, a 10 éves állampapírhozam újra 7 százalék alá csökkent, a forint érdemben erősödött, sőt, három hónapos csúcsra jutott az euróval szemben. Az eurózónás és az amerikai kamatcsökkentési várakozások egyaránt felerősödtek, és ha valóban sor is kerül a nagy jegybankok egy vagy több lépésére az év során, akkor az MNB mozgástere is nőhet, hisz ha az adott devizák kamata alacsonyabb, adott felár mellett a forint kamatát is értelemszerűen mérsékelni lehet.

Emellett az inflációt is meg kell haladnia az alapkamatnak, miután egyelőre stabilan érzékelhető reálkamat fenntartása a cél. Ha az egy hónappal ezelőtt vártnál optimálisabban alakulnak a körülmények a következő hónapokban, akkor elvileg év végére nem csak az eddig említett 6 százalékos alapkamat lehet reális, de akár 5,5 százalékos szint is képbe kerülhet.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a mostani döntés „gyakorlatilag borítékolható volt”. Hozzátette: a kamatdöntések izgalmas szakasza a következő hónaptól veszi kezdetét, mivel az inflációs fronton és a fejlett piacok jegybankjainak döntései okán új impulzusok érik majd a döntéshozókat és a befektetőket.

Ezen kapott össze legutóbb a kormány és a jegybank„A jegybank nem képes az együttműködésre, hiába kerestük erre a lehetőséget. Úgy látjuk, ott olyan viselkedés uralkodik, ami alapvetően arról szól, hogy a Magyar Nemzeti Bank a médiában üzenget” – üzente meg a médiában Nagy Márton a jegybank és a kormány közti háború legújabb epizódjában. A nemzetgazdasági miniszter az Indexnek nyilatkozva azt is elmondta, hogy az a hangnem, ami „napjainkban ott uralkodik, méltatlan az intézményhez”, és „ennek a felelőssége pedig a jegybank vezetőségét terheli”.Újabb fejezettel bővült tehát a napokban a kormány évekre visszanyúló belső konfliktusának históriája. Az Economx összefoglalta, min „kapott össze” legutóbb Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és a Magyar Nemzeti Bank (MNB): fókuszban a versenyképesség és a „hangnem”. A témában íródott cikkünket itt olvashatja el.

Elfolyik a pénz a költségvetésből, de sportra marad néhány milliárd

Május 23-án közzétette a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás központi alrendszerének április végi helyzetéről szóló jelentését. A tájékoztató szerint a központi alrendszer 2 597,5 milliárd forintos hiánnyal zárt az eredeti tervvel szemben, amely az egész évre 2 514,8 milliárddal számolt. Ez összességében azt jelenti, hogy már az év negyedik hónapjában 3,2 százalékkal meghaladták a költségvetési hiánycélt. Érdemes megjegyezni, hogy egy hónap alatt 276,1 milliárd forinttal nőtt a deficit.

A PM jelentéséből nem maradt ki az sem, hogy a minisztérium szerint „a költségvetés biztosítja a gazdaság újraindításához szükséges forrásokat, miközben a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges fedezetet is garantálja”.

A május 24-én, pénteken közzétetett Magyar Közlönyből az is kiderült, hogy a kormány 7 milliárd forintot vett ki az idei költségvetés általános tartalékából és utalta át a Miniszterelnöki Kabinetiroda kiemelt nemzetközi sportesemények és egyéb kiemelt állami rendezvények lebonyolítása címre, közel 4 milliárd forint értékben.

Kevesebb beruházás, több foglalkoztatott, 217 ezer munkanélküli

Múlt héten három makrogazdasági adatot közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is, csütörtökön a beruházásokról és a keresetekről, pénteken pedig a foglalkoztatottságról és a munkanélküliségről.

A beruházások volumene 2024 első negyedévében 9,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. Az előző negyedévhez képest a beruházások értéke összehasonlító áron 3,6 százalékkal csökkent. A nemzetgazdasági beruházások teljesítménye a szezonálisan kiigazított adatok szerint 9 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ehhez a csökkenéshez legnagyobb mértékben az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, szállítás, raktározás és a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágak járultak hozzá. Részletek →

2024. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 452 700 forint volt. Idén márciusban a bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Részletek →

Áprilisban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezer fővel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt. A jelentés szerint a 2024. február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 4 millió 739 ezer fő volt, 41 ezerrel több az egy évvel korábbinál. Részletek →

Sűrű lesz a hét második fele

Szerdán közli a KSH a turisztikai szálláshelyek áprilisi forgalmát, csütörtökön a múlt havi népmozgalomról érkeznek adatok. Márciusban a vendégéjszakák száma 25, a vendégeké 30 százalékkal nőtt 2023 márciusához képest a turisztikai szálláshelyeken. Az év harmadik hónapjában a turisztikai szálláshelyeken (kereskedelmi, magán- és egyéb szálláshelyeken) 1,1 millió vendég közel 2,8 millió vendégéjszakát töltött el.

Pénteken az áprilisi ipari termelői árakról tesz közzé statisztikát a KSH, emellett a márciusi külkereskedelmi termékforgalom második becslése is megérkezik, valamint az idei első negyedévre vonatkozó szolgáltatói külkereskedelmi forgalom is közzétételre kerül.

  • Az ipari termelői árak márciusában az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal mérséklődtek, az előző hónaphoz viszonyítva lényegében nem változtak. A belföldi értékesítés árai 5,2, az exportértékesítéséi 1,9 százalékkal estek.
  • Az első becslés szerint márciusban az export euróban számított értéke 15, az importé 20 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 512 millió euróval javult. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 4,0, az importoldalon 3,0 százalékkal csökkent.
  • 2023 utolsó negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 5,8, importja 0,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az aktívum 2,6 milliárd euró volt, 462 millió euróval több a 2022. negyedik negyedévinél. 2023-ban a szolgáltatás-külkereskedelmi aktívum 11 milliárd eurót ért el, 2,1 milliárd euróval többet, mint egy évvel korábban.
  • A szolgáltatáscsoportok közül az üzleti szolgáltatások 594, a szállítási szolgáltatások 580, a turizmus 903 millió euróval járultak hozzá a 2023. negyedik negyedéves aktívumhoz.