Költségvetési hiányt állapított meg az Európai Bizottság június 19-én Magyarország esetében, valamint újraindította a költségvetési beavatkozási mechanizmust, amely hosszú távon újabb pénzbírságot eredményezhet.

Az EU Gazdasági és Monetáris Uniójához való csatlakozási feltételek – a maastrichti konvergenciakritériumok –  kimondják, hogy a nemzeti költségvetési egyenlegek egyensúlyhiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, és a teljes adósságot 60 százalék alatt kell tartani. 

Azonban hét tagállamnak, Belgiumnak, Franciaországnak, Olaszországnak, Magyarországnak, Máltának, Lengyelországnak és Szlovákiának nem sikerült egyensúlyba hoznia a költségvetést, míg Romániának azzal a súlyosabb váddal kell szembenéznie, hogy nem vette figyelembe a pazarlásra vonatkozó korábbi uniós figyelmeztetéseket. Így ők az egyetlen olyan uniós ország, amely esetében Brüsszel túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányt feltételez. 

2023-BAN HAZÁNKBAN VOLT A MÁSODIK LEGMAGASABB KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY AZ EU-BAN. 

A legmagasabb GDP-arányos hiányt Olaszország (-7,4 százalék), Magyarország (-6,7 százalék) és Románia (-6,6 százalék) érte el az Eurostat 2024-es jelentése szerint. Márciusban hatalmas hiánnyal zárt a magyar államháztartás: a hónap végén a deficit 2321,4 milliárd forint volt, ami a költségvetési törvényben egész évre tervezett és engedélyezett 2514 milliárd forint 92,3 százaléka.

Újabb büntetést helyezhetnek kilátásba

A BIZOTTSÁG ÁLTAL ELINDÍTOTT FOLYAMAT SORÁN PÉNZBÍRSÁGOKAT SZABHAT KI AZ EURÓ PÉNZÜGYI STABILITÁSÁT VESZÉLYEZTETŐ ORSZÁGOKRA. 

A mechanizmust 2020-ban a Covid járvány és az energiaválság okozta megnövekedett költségekre való tekintettel felfüggesztették, azonban a testület ezúttal határozott fellépést eszközölt a költségvetési hiány visszaszorítása érdekében. Válaszul a tagállamok pénzügyminiszterei várhatóan decemberben fogadják el az egyensúlyhiány kiigazítására vonatkozó hivatalos ajánlásokat. 

A figyelmeztetés hatásaival kapcsolatban Ember Zoltánt, az Iránytű Intézet munkatársát és Ifj. Lomnici Zoltánt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatóját kérdeztük.

Ember Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a bizottság által indított eljárás nem újkeletű hazánkban: Magyarország korábban kilenc éven keresztül, 2004-től 2013-ig folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt állt. A kilencvenes években kialakult 

eljárás célja, hogy az Európai Uniót ne feszítse szét, hogy egy-egy tagállam gyökeresen más költségvetési politikát folytat és végül csődközeli helyzetbe kerül,

így legyen egy mechanizmus, ami a tagállamokat monitorozza, és segíti őket a pénzügyi stabilitásban. 

Az, hogy több tagállam a nyár második felében túlzottdeficit-eljárás alá kerülhet – amiről majd a tanács dönt – azt jelenti, hogy ősztől fogva folyamatos kommunikáció kezdődik az inió és az adott tagállam között a költségvetését illetően, azonban

4-7 ÉVBE IS TELHET, MIRE BÁRMILYEN SZANKCIÓRA SOR KERÜLHET.

Ráadásul ennek a szankciónak a mérete jóval kisebb lehet, mint az Európa Unió Bírósága által előírt, kötelezettségszegésért kihirdetett 200 millió eurós bírság (mintegy 80 milliárd forint), amivel hazánkat sújtotta. Tehát a következő években Magyarország valójában kimagaslóan nagy büntetésre nem számíthat az eljárás keretein belül az elemző szerint.

Brutális bírságot kapott Magyarország

A kötelezettségszegési eljárás egy 200 millió eurós pénzbüntetés és napi egy millió eurós késedelmi díj kiszabásához vezetett. Erről itt írunk részletesen >>>

A piacoktól jobban tarthatunk? 

Az elemző szerint az unió helyett inkább a piacok büntethetnek nagyobbat, amelyek az állam gazdaságának hosszú távú pályájához igazodnak. A piacok viszonylag gyorsan képesek a közeljövőre, vagy a középtávú jövőre vonatkozó elképzeléseiket megváltoztatni: akár napok, hetek alatt egy új valóság, új közeljövőkép tud beárazódni. 

Amennyiben a piacok hirtelenjében arra a következtetésre jutnak, hogy már nem vonzó számukra államkötvényeket vásárolni, mert túl nagyok az államadósságok és már a kamatszintekkel sincsenek megelégedve, akkor lehet, hogy globálisan elindul a folyamat, amelyben az eddig nyugodtan költekező kormányok egyik pillanatról a másikra abban a helyzetben találják magukat, hogy nincs miből finanszírozni az éppen aktuális költségvetési hiányt. 

Ez viszont globális adósságválsághoz vezethet, aminek nem látjuk jelen pillanatban a következményeit, de elég súlyosak lehetnek. 

– mondja Ember Zoltán. 

Mindebből kifolyólag bizonyos piaci szereplőket valahol meg is nyugtathat, ha egy ország túlzottdeficit-eljárás alá kerül, mert így az adott tagállam nagyobb valószínűséggel tereli majd kiszámítható pályára a saját költségvetési politikáját. Tehát bármilyen furcsa is, középtávon szemlélve

EGY ILYEN ELJÁRÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL AKÁR TEKINTHETŐ MÉG AZ ADOTT TAGÁLLAM NEMZETI ÉRDEKÉNEK IS, HISZEN SEGÍT KIKECMEREGNI A DEFICITES HELYZETBŐL.

Irreálisak vajon a brüsszeli elvárások?

Ifj. Lomnici Zoltán inkább negatívan ítéli meg a beharangozott mechanizmust. A szakértő rámutat, hogy a maastrichti kritériumok alkalmazását a bizottság a COVID-járvány miatt 2022 végéig felfüggesztette, majd a lazítást újabb szigorítás követte. Ilyen gyors változásokat pedig szerinte a nemzeti makrogazdaságok nem tudnak lekövetni, a jogalkotó pedig, amennyiben alkalmazkodik az uniós jogi környezet gyors változásához, bizonytalan helyzetet teremt a lakosság körében. A gazdasági kiszámíthatatlanság és bizonytalanság visszaveti a vállalkozási kedvet, valamint a kormányokba és az EU-ba vetett bizalmat, végül pedig recesszióhoz vezethet.

A brüsszeli elvárások egyre kevésbé vannak összehangban a tagállamok valóságával, ezáltal egyre kevésbé reális, amit számon kérnek a tagállamokon. A GDP-arányos államadósság 60 százalékban meghatározott szintjét az uniós országok zöme átlépi. 

A hazai versenyképességét érő kritikák kapcsán a Századvég szakértője úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaság korántsem sereghajtó, hanem az Európai Unió (EU) középmezőnyében helyezkedik el. A magyar gazdasági teljesítmény javulását szerinte jól bizonyítja, hogy

  • a 2023-as adatok szerint az egy főre jutó GDP-mutató alapján Magyarország megelőzi Bulgáriát, Görögországot, Lettországot, Szlovákiát és Horvátországot;
  • 2024 első negyedévében a GDP 0,8 százalékkal növekedett az előző negyedévhez képest, és éves szinten 1,7 százalékos bővülést regisztráltak;
  • mindemellett kiemelendő, hogy 2023 októbere óta az infláció ismét egyszámjegyű és folyamatos csökkenést mutat.

Ezen felül kiemelte, hogy míg 2023. második negyedévében a GDP-arányos államadósság az euróövezetben 90,3 százalékos volt és az EU egészében a mutató 83,1 százalékon állt, addig Magyarország GDP-arányos államadóssága ugyanezen időszakban 75,2 százalékra volt tehető, így például Franciaországot (111,9 százalék) és Olaszországot (142,4 százalék) is megelőzte.

Még egy sokk Franciaországnak

A megkérdezett szakértők abban egyetértenek, hogy a bizottság költségvetési figyelmeztetése különösen érzékeny időszakban történik Franciaország számára, mivel az unió egyik legnagyobb gazdasága kulcsfontosságú parlamenti választásokra készül. Az ország költségvetési deficitje tavaly a GDP 5,5 százaléka volt, ami idén várhatóan 5,3 százalékra mérséklődik, de ez még mindig jóval meghaladja az uniós hiánykorlátot. Továbbá a párizsi tőzsde cégeinek értéke annyit esett egy hét alatt Macron elnök bejelentése után, hogy a francia piac már nem a legnagyobb értékű Európában. 

Marine Le Pen, a Nemzeti Összefogás vezetője a nyugdíjkorhatár csökkentését és az üzemanyagra kivetett áfa 20-ról 5 százalékra történő mérséklését javasolja programjában. Ezen ígért intézkedések Ifj. Lomnici Zoltán szerint vonzóak lehetnek a választópolgárok számára, ugyanis az energiaárak letörése különösen fontos a jelenlegi gazdasági környezetben, ahol az infláció és a megélhetési költségek emelkedése jelentős terhet ró a lakosságra. Éppen ezért az EU lényegében ezen – a társadalom számára kedvező – intézkedések ellen lép fel, fokozva a gazdasági bizonytalanságot és jelentősen befolyásolva a választásokat.