Erős túlzásnak érzem azt a vélekedést, hogy az AI leváltja a fejlesztőket, még ne menjünk ilyen messzire – mondta Tóth Miklós az ECNMX AI Summit 2023 című konferenciáján. Az MI koalíció szakmai vezetője szerint különböző szinteket lépünk egyelőre. Most éppen egy újabb szintlépést élünk, s ezzel nem feltétlen leváltjuk az embereket, hanem könnyebben és gyorsabban fogunk tudni szoftvert írni. A szakember szerint a gyorsaság ebben a szakmában egy nagyon fontos tényező, és a fejlesztőknek továbbra is gondolkodniuk kell, csak innentől lesz segítségük. Tóth Miklós kiemelte, lesznek olyan dolgok, amelyekre nemet kell majd mondani, az etikát mindenkinek ismernie kell. 

Kép: Tóth Miklós / economx, Szollár Zsófi

A szakember megosztotta a hallgatósággal, hogy volt egy hitelintézet, amely arra kérte, segítsenek abban, hogy adjanak el hitelterméket azoknak, akik voltak náluk hitelesek, de már visszafizették. „Erre nemet mondtam, mert nem etikus mindenáron hitelbe lökni az embereket” − mondta az MI koalíció vezetője.

Kép: Schweitzer Antal / economx, Szollár Zsófi

Ezzel kapcsolatban Schweitzer Antal úgy fogalmazott, etikus kérdés mindig lesz, és ezt be is kell tartani. A 4iG innovációs szakértője azonban hozzáteszi: de maga a fejlesztő tudhatja-e, hogy amit csinál, az etikus vagy nem? Nem biztos hogy tudja, hogy etikátlan dolgot csinál, amikor kérnek tőle valamit. Emiatt magasabb, felső vezetői szinten kell az etikát betartani. Arról is beszélt, hogy

itt lenne az ideje egy szoftver-rendőrséget felállítani, mert most a rendőrség üldözi a kiberbűnözőket, de lépést tartani velük teljességgel lehetetlen.

Tóth egyetért Schweitzerrel, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az utcai késelőre egy civil szemtanú simán ráhívja a rendőrséget, de az AI-ra ki fogja? Hogyan fogjuk kordában tartani ezt az egészet? Ki fog vigyázni a gyerekekre?

Kép: Dr. Szócska Miklós / economx, Szollár Zsófi

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja rámutatott: az, hogy mi a jó vagy mi a rossz, az más Kínában, az USA-ban és Európában is. Szócska Miklós szerint fontos megérteni, hogy az AI is kettős használatú technológia, csakúgy, mint a nukleáris energia. Az egyik végén bomba van a másik végén atomerőmű. Szócska kiemeli, hogy „mindig lesz egy hülye, aki ki akarja irtani a másikat, de az AI meg is tud majd szelídíteni egy vírust”. Azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy az AI-megoldás a diagnosztizálás során az egészségügyben kikerülhet a hippokratészi eskü alól, ezt nem szabad elfelejteni, ha betegség során hozzá megyek és nem az esküt tevő orvoshoz.

Szócska viszont elmondta, hogy 

az AI egy darabig még nem fog az ember helyett diagnosztikát csinálni, és a patológus helyett sem tudja megmondani, hogy hol van egy szövetben a tumor. Az AI csak segíteni fog az elemzésekben, így az egészségügyi szakértő biztonságban van.

Változás jöhet a betegágyak mellett, de tízmilliárd kell hozzá

Amióta van EESZT, azóta sokkal több adattal dolgoznak az orvosok, amit már a betegek gyógyítására is tudnak használni. A rákdiagnosztikában és a gyógyszerkutatásban is a mesterséges intelligenciát használják - hangzott el az ECNMX AI Summit 2023 című konferencián.

A dékán megosztotta a hallgatósággal, hogy az elemzések során kiderült, hogy az onkológiai betegek gyógyulási útja rémesen zaklatott volt, ide-oda rohangáltak, mert az egyik intézményben ez nem volt, a másikban meg az, így össze-vissza küldözgették őket egyik helyről a másikra. Rájöttek, hogy ezt egyszerűsíteni kell, használni kell valamilyen egyszerűsített adatsort az életmentéshez, és meg is oldották ezt. A létező adatokban bányásztak, és megnézték hogy onkológiai diagnózissal mennyi helyre megy el a beteg.  Három adatot használtak: irányítószám, betegségkód, ellátási hely. Ezzel a három adattal próbálták egyszerűsíteni a beteg útját, és úgy tűnik, sikerült is racionalizálni a probléma megoldását. Az AI tehát például az anomáliakutatásban is sokat fog segíteni.

Schwitzer erre úgy reagált:

az adat az új olaj, ha ezt nem használjuk ki az egészségügyben, akkor nagyon nagy hibát követünk el.

Tarcsi Ádám szerint ehhez a társadalomnak is hozzá kell járulnia, ugyanis a dolgozók sokszor megakadályozzák az AI bevezetését, mert féltik a munkájukat, de nem félni kell, hanem átalakulni. Muszáj megbékülni a digitalizáció ilyen formájával. Az ELTE egyetemi oktatója elmondta, hogy az agráriumban is régóta megindult az eszközök digitalizálódása, az elemzésekből a gazda adatokat kap vissza. Jól kell tudni használni az AI-t, és aki tud együtt dolgozni az mesterséges intelligenciával, az valószínűleg nem veszíti el a munkáját.

Kép: Tarcsi Ádám / economx, Szollár Zsófi

A mezőgazdaságban generációs probléma is van, meg a bizalomhiány is – húzta alá Tarcsi. A legtöbb IT cég budapesti, és a vidéki gazdák úgy vannak vele, hogy Pestről ne mondják meg, hogy kell gazdaságot vezetni. Az ELTE oktatója szerint ezt nagyon nehéz áttörni, de a saját bőrükön fogják érezni azok a gazdák, akik nem fektettek be eleget a digitális eszközökbe. Majd rájönnek, hogy a szomszéd gazdának mennyivel szebb terménye van, és mennyivel előrébb jár a saját gazdaságában. A nagy gazdaságok ugyanis  már használják a digitális megoldásokat, a kisebbeket pedig a saját érdekükben kell rávenni erre.