Az elhúzódó háború kihívásokat állított a költségvetés tervezéséhez Varga Mihály szerint. Ugyanakkor megmaradnak a családi adókedvezmények, megőrzik a nyugdíjak értékét, és a marad a 13. havi nyugdíj is – fogalmazott a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy a rezsivédelmi rendszer is marad.

A miniszter beszélt arról is, hogy csökkenhetnek a cégekre kivetett plusz terhek, azaz 2024-ben megkezdődhet ezek kivezetése, bár konkrét számokat, adatokat erről nem közölt.

Varga Mihály elmondta, hogy

  • 2023-ban 1,5 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, 2024-ben pedig már 4 százalék körüli növekedést várnak, 
  • a jövő évi hiánycél 2,9 százalék, 
  • az államadósság 66,7 százalékra csökken,
  • míg éves szinten az infláció 6 százalék körülre várható.

Varga Mihályék azzal számolnak, hogy a háború elhúzódik, és a 2024-es évben is folytatódik. Szerinte Magyarország fizikai védelme mindennél fontosabb, ezért a honvédelmi alapot megerősítették – 1300 milliárd forint fölé nő.

Azt már korábban lehetett tudni, hogy a kormány május 30-án nyújtja be a költségvetést a parlamentnek, amely július 7-én dönthet annak elfogadásáról. A kormány múlt pénteken már átadta a tervezetet a Költségvetési Tanácsnak. „A jelenlegi háborús időkben kiemelt fontosságú a stabilitás és a tervezhetőség megőrzése, ezért a kormány tartja magát ahhoz a gyakorlathoz, hogy a jövő évi költségvetést még a nyári időszakban az Országgyűlés elé terjeszti” – közölte akkor Pénzügyminisztérium. A kormány a tervezetet pénteken átadta a Költségvetési Tanácsnak (KT).

Fókuszban a családok, a nyugdíjak és a rezsicsökkentés

„A kormány fókuszában a családok, a nyugdíjak és a rezsicsökkentés védelme áll most is. A költségvetési hiányt 3 százalék alá tervezzük” – mondta Gulyás Gergely a két héttel ezelőtti kormányinfón, amelyen bejelentették, hogy fél évvel meghosszabbították a kamatstopot.

A KT számos kritikát is megfogalmazott a tervezettel kapcsolatban, azonban összességében a tanács szerint a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat végrehajtható: a „törvényjavaslat tervezetének hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek alapvető ellenvetései” – közölte szerdán a KT az MTI-vel. A belső feltételek kedvező alakulásánál a kormányzati prognózis szerinti gazdasági növekedés megvalósulhat, de azt számos kockázat övezi. A testület elismerte a tavaszi-nyári költségvetés készítésének előnyeit, azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy a jövő évi – a magyar gazdaságot körülvevő – külső folyamatok előrejelezhetőségét nagy bizonytalanságok terhelik. Az ezzel járó kockázatok újratervezést tehetnek szükségessé, ami korlátozza, hogy a költségvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét – írta véleményében a KT.

385 forintos euróárfolyamon tervezték meg a jövő évi büdzsét

Varga Mihály kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jövő évi költségvetést úgy tervezték meg, hogy átlagosan, az egész évre nézve 385 forint lehet az euró árfolyama.