Fordulat Németországban: mostanra elbizonytalanodott a nemrég két pártra (SPD, Zöldek) szűkült szövetségi kormány leváltása jövő februárban, mivel úgy tűnik, Olaf Scholz kancellár karácsony előtt megszerezheti a képviselők bizalmi szavazatának többségét a Bundestagban.

Ebben az esetben pedig a jelenlegi parlament sem oszlik fel decemberben, és így okafogyottá válik az előrehozott országos választás 2025 elején, hanem azt az eredeti időpontban, ősz végén tarthatják meg.

Kapcsolódó

A jobboldal mentheti meg a kormányfőt

A szociáldemokrata SPD által irányított balliberális kormánykoalíció vezetőjét a szélsőjobboldalinak kikiáltott AfD párt mentheti meg, úgy, ha a parlamenti képviselőik Olaf Scholzra adják le voksukat a kancellárral szemben megingott bizalom kérdésében.

Mint megírtuk, a rendkívüli bizalmi szavazást akkor kérte maga ellen a kormányfő, amikor szűk két hete felbomlott a jelzőlámpás koalíció, és Christian Lindner pénzügyminiszter kirúgásával az egész FDP párt kilépett a szövetségből.

A tervek szerint a Bundestag december 16-án tartja a bizalmi szavazást, ahol a képviselők egyesével, de nem név szerint, hanem titokban dönthetnek a kancellár sorsáról.

Az eddigi információk szerint úgy néz ki, hogy az SPD és a Zöld frakció Scholzra szavaz majd, míg a Politico egy Telegram üzenetből megtudta: az AfD-t képviselő Jürgen Pohl is az ország jelenlegi vezetőjét támogatja, aki ezzel bukás helyett megerősödhet, elzárva az útját az előrehozott választásoknak.

A konzervatívok előre ittak a medve bőrére?

Szeretném világosan és hivatalosan elmondani, hogy semmilyen körülmények között nem akarom Merz urat felelősségteljes pozícióban látni, Scholz a „kisebbik rossz” – idézik Jürgen Pohl szavait, ami egyfajta iránymutatás pártársainak is. Pohl ezt kedden megerősítette a lapnak.

A kelet-németeknél növekvő támogatást élvező populista politikusok azt is közölték, hogy nem akarják a mostani legnagyobb ellenzéki pártot, a CDU/CSU Uniót kormányon látni, amelynek kancellárjelöltje, Friedrich Merz nemrég kijelentette: biztos, hogy nem lép koalícióra az AfD-vel.

Ez pedig hamarosan visszaüthet a győzelmi esélyeikben már biztos konzervatívoknak.

Olaf Scholz ráadásul annak ellenére maradhatna pozíciójában a decemberi bizalmi szavazás után, hogy az INSA friss közvéleménykutatása szerint jelenleg húsz politikusból a népszerűségi lista legutolsó helyén szerepel a választók körében. 

Háborúba sodródhat Németország

Az AfD azért sem támogatná Friedrich Merz kancellárrá válását, mert színre lépésével veszélyt látnak a békére.

A CDU ugyanis például Ukrajnába küldené a nagy hatótávolságú, pusztító Taurus rakétákat, amelyek bevetésével viszont fennáll a veszélye, hogy közvetve Németország is szembekerül Oroszországgal a fronton.  

Ezt megakadályozandó, a jobboldalról több szászországi, szász-anhalti, türingiai és brandenburgi képviselő szavazhat inkább Scholzra, aki nemrég Vlagyimir Putyint is felhívta a béke érdekében.

Pedig a CDU készül a februári választások utáni időkre: a Bild szerint már összeállítottak egy listát tíz törvényről, amelyeket kormányra kerülésük esetén eltörölnének vagy módosítanának.

Például az adminisztratív nemváltást lehetővé tevő önrendelkezési törvényt, a kannabisz legalizálásáról vagy az atomenergia felszámolásáról szóló jogszabályokat.

Tartanak a választási csalásoktól

Nancy Faeser szövetségi belügyminiszer eközben a Handesblattban arra figyelmeztetett: félő, hogy Oroszország manipulációs kísérletekkel befolyásolhatja az előrehozott februári választások eredményét. A biztonsági hatóságok számára kulcsfontosságú a hibrid támadások, például a számítógépes támadások, az illegitim befolyásolási kísérletek és a félretájékoztatás elleni védelem – közölte a titkosszolgálatokat is felügyelő tárcavezető, megemlítve, hogy a nyári EU-s választások előtt is leleplezték az Európa Hangja nevű portált, amely az orosz propaganda befolyásolási akciójának volt a része.