Jó hír, hogy a Magyar Nemzeti Bank most közzétett adatai alapján 2023-ban csökkent a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások kárgyakorisága.

A 6,23 millió kgfb-szerződés mindössze 2,18 százalékánál fordult elő, hogy a sofőr hibázott, és másoknak kárt okozott.

Kapcsolódó

Ilyen alacsony kárgyakoriságot eddig csak egyszer, 2019-ben mértek Magyarországon

– derül ki a Bank360.hu friss adatok alapján készült elemzéséből. 

Nézzük kategóriánként! 

Ami a személygépkocsikat illeti: az utakon futó több mint 4,32 millió személyautónál átlagosan 2,4 százalékos kárgyakoriságot mértek, vagyis valamivel több mint 103,6 ezer esetben hibáztak az autósok.

A legmagasabb kárgyakoriság a 101-180 kW és a 180 kW fölötti teljesítményű autóknál látható, ezek 2,54 százaléka volt részese olyan balesetnek, amiben a sofőrjük hibázott, és ezzel másnak kárt okozott.

A kárgyakoriság 2023-ban 2022-höz képest minden kategóriában csökkent, a nagy teljesítményű autóknál is. Az okozott károk száma viszont összességében nőtt, mivel egyre többen vásárolnak 180 kW-osnál erősebb autót.

Tavaly 2377 balesetet okoztak ezekkel a járművekkel, öt évvel korábban, 2018-ban még alig 1700-at.

Az erősebb autókkal okozott biztosítási károk jellemzően nagyobbak is. Egy átlagos személyautós kgfb-s kár tavaly 839 ezer forint volt, de a 180 kW-osnál nagyobb autóknál 1,08 millió forintot fizettek ki a biztosítók átlagban. Ez azt jelenti, hogy jobban összetörték a vétlen autós kocsiját, illetve gyakoriak lehettek a személyi sérülések is. 

Bár a motorosokat sokan vakmerőnek tartják, ők ritkábban okoznak másnak kárt, mint az autósok. A több mint 227 ezer motorosból csak 875 okozott balesetet.

A kárgyakorisági mutatók toplistáját minden évben a trolibuszok vezetik. Tavaly minden harmadik troli után fizetnie kellett a biztosítónak, mert hibázott a vezetője, és kárt okozott másoknak. 

A közutak legfélelmetesebb szereplője a vontató, minden hetedik kamion okozott valamilyen balesetet. Ezek a statisztika szerint igen súlyosak voltak, az átlagos kárérték ugyanis megközelítette a 2 millió forintot, ami azt jelenti, személyi sérülések is gyakran előfordultak. 

A károkozói toplista harmadik helyén a 80 férőhelyesnél nagyobb buszok állnak, ezek praktikusan a városi forgalomban járó csuklósok. Minden nyolcadiknak volt tavaly kgfb-s káreseménye. Az eggyel kisebb kategóriájú, 43-79 férőhelyes, főleg távolsági buszok valamivel ritkábban okoztak kárt, de ha igen, akkor súlyosakat. 

A Bank360.hu felhívja a figyelmet arra, hogy a trolik, a buszok és a kamionok magas káradataiból nem következik, hogy ezek vezetői ennyivel veszélyesebben vezetnének. Ezeknél a járműveknél figyelembe kell venni, hogy sokszorosan több utat tesznek meg velük egy évben, mint egy átlagos személyautóval, és döntően ez okozza a magasabb számokat.