Bármerre járunk Budapest utcáin, nem túlzás azt állítani, hogy szinte percenként húz el mellettünk egy bubis. A külsőbb területeken sokszor üresen állnak az állomások, így arra lehet következtetni, hogy az emberek azzal járnak be reggelente a munkahelyükre. A Napi.hu megkereste a BKK-t, mint szolgáltatót, hogy mégis hány ember használja a közlekedés ezen formáját.

A vállalat szerint az elmúlt egy évben (a 2022. augusztus és 2023. július közötti időszakban) átlagosan havi mintegy 30 ezer felhasználó vette igénybe szolgáltatást. A Bubi 1.0-nak (a 2014 és 2020 között működtetett rendszernek) átlagosan havi 3500 felhasználója volt, tehát a növekedés 8 és félszeres. 

Kapcsolódó

Tarolnak a bérletesek

Mivel a havi bérletet meglehetősen kedvező áron adják – az első 30 perc kerekezés minden egyes alkalommal díjmentes –, arra is kíváncsiak voltunk, hogy  milyen arányban bicikliznek azok, akik bérletet vesznek és akik perc alapú díjazással kerekeznek.

„A bérlettel rendelkező felhasználók aránya átlagosan 80 százalék. Ez a magas érték annak is betudható, hogy a felhasználók jelentős része Budapesten vagy környékén él, dolgozik vagy tanul; nekik érdemes választaniuk a havi- vagy éves bérletet. A MOL Bubi a fővárosi közösségi közlekedés része, a cél – amit a kedvező árazása is tükröz –, hogy a helyieknek megfizethető konstrukcióban legyen elérhető a szolgáltatás.” – közölte lapunkkal a BKK.

Azonban hiába tarolnak a bérlet-konstrukciók, a Budapestre látogató turistáknak is köszönhető, hogy a nyári időszakban jelentős a percalapú bevétel, ami a teljes bevétel csaknem 50 százaléka. Amikor viszont a nyári zsongás után a külföldiek elhagyják a várost, a percalapú bevételek aránya az őszi-téli időszakban körülbelül 20-30 százalékra esik vissza.

Egyre több a bicikli, de lesznek új területek?

A 2021. májusi újraindulás óta a flotta nagysága több mint megkétszereződött (1200-ról 2460-ra nőtt), ebből

csak az elmúlt egy évben 900-zal gyarapodott a kerékpárok száma

– mondta a Napi.hu-nak a BKK. Elmondásuk szerint a jelenlegi finanszírozási helyzetben egyelőre nem várható további növekedés, de a vállalat keresi annak a lehetőségét, hogyan tudná mégis tovább fejleszteni és bővíteni a rendszert. 

Erre szükség is van, hiszen számos beszélgetés zajlik arról a hétköznapokban és a közösségi média kommentszekcióiban, hogy bőven elbírna a város több közösségi kerékpárt, illetve ami a legfontosabb téma a közbringások köreiben, az a területi terjeszkedés. Sokan bátorítják arra a BKK-t, hogy tolják kijjebb a határokat. Elvégre környezetvédelmi szempontból sem lenne haszontalan, ha a forgalmas metróvonalak végállomásait összekötnék a közbringa-rendszerrel. A városba igyekvő lakosok Kőbányán, Újpesten vagy Zuglóban felpattanhatnának a biciklire és bejönnének vele a városba. Nem használnának autót, kisebb lenne a károsanyag-kibocsátás. Ám ez nem olyan egyszerű, mint gondoljuk. 

A BKK azt mondja, hogy

a közbringa-szolgáltatás akkor működik jól és hatékonyan, ha az állomások hálózatosan, egymáshoz viszonylag közel (legfeljebb 300-500 méteren belül) helyezkednek el, biztosítva, hogy azok szorosan kapcsolódjanak a már meglévő szolgáltatási területhez.

A jelenlegi szolgáltatási határ Pesten jelenleg nagyjából a Hungária körúton belül, Budán pedig a dombok kezdeténél húzódik. A „nyúlványok” vagy a szigetszerűen kialakított állomások a saját és a nemzetközi tapasztalatok alapján nehezen összeegyeztethetők a jelenlegi szolgáltatási célokkal. Ahhoz, hogy a gyűjtőállomások jól működjenek, nemcsak egy-egy állomást, hanem többet is szükséges kialakítani az új állomás környékén.

Az állomások kialakításakor azt is meg kell vizsgálni, milyen hatással van a már meglévő szolgáltatási területre a lehetséges új helyszín. Ha jelentősen csökkentené a rendelkezésre állást – vagyis túl sok kerékpárt vonna el a többi állomásról, illetve az ügyfelektől –, akkor az indokolatlanul nagy terhet róhat szolgáltató partnerre, és az ügyfél-elégedettség is jelentősen csökkenne. A jelenlegi flottamérettel sajnos nem reális cél, hogy túlságosan nagyra nőjön a szolgáltatási terület, de a következő hónapokban több új terület bevonása is várható. 

Télen is tekernek a közbringások

Mi magunk is láthatjuk munkába jövet-menet, hogy mekkora forgalmat generál a közösségi kerékpározás, így nem meglepő, hogy a BKK szerint a MOL Bubit legnagyobb számban a reggeli és a délutáni, illetve a kora esti időszakban veszik igénybe a felhasználók, de ha valamilyen nagyobb rendezvény – például futóverseny vagy labdarúgó-mérkőzés – van a fővárosban, akkor ez természetesen változhat. Ennek mi is szemtanúi lehettünk, amikor a közösségi médiában tucatszám jelentek meg a képek arról, hogy a fővárosi demonstrációk alkalmával százasával állnak a biciklik a tüntetések helyszínein.

Lassan jön az ősz, így rákérdeztünk arra is, hogy az időjárás romlásával arányosan csökken-e az „előfizetők” száma, de legnagyobb meglepetésünkre a vállalat arról számolt be, hogy a felhasználók több mint fele jellemzően a téli időszakban is megtartja az előfizetését. Ezt igazolják a számok is:

  • 2021 decemberében a MOL Bubi napi használati csúcsa még 3531 volt, egy évvel később, 2022 decemberében már 7117 volt a legmagasabb napi szám. 
  • 2023 elején is komoly emelkedés volt megfigyelhető: tavaly januárban még 3493, idén az első hónap leginkább kihasznált napján már 6009 alkalommal vették igénybe a közbringákat. 

Ez természetesen annak is köszönhető, hogy a fővárosi lakosság a havat szinte már csak az emlékezetéből vagy a tévéből ismeri.

Az sem elhanyagolható, hogy a Bubit nem túrakerékpározásra vagy városnéző eszköznek használják, hiszen a BKK szerint

az utazások hossza jellemzően 11–13 perc között alakul.

Azt mondják, ez megfelel az eredeti célkitűzésének, illetve az ügyfeleknek is rendkívül kedvező, mivel bérlettel az első 30 perc díjmentes minden utazás során. Az átlagos perchasználat pedig nem jelentősen tér el a bérletes, illetve a percalapon fizető ügyfelek esetén sem.

A felhasználók az applikáció fejlesztését is várják

Felvettük a vállalatnak azt a kérdést is, hogy a flottaméret növelésével, és esetleges új területek bevonásával együtt várható-e az applikáció modernizációja, gondolnak-e arra, hogy új funkciókkal bővítik azt. Azt felelték, hogy a társaság a szolgáltatóval közösen folyamatosan keresi azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyeket felhasználói szempontból érdemes meglépni, és üzletileg is indokoltnak tekinthető. Többek között elérhetővé tették az appban azokat a kerékpárokat, amiket a felhasználók állomáson kívül zártak le, de egyéb problémájuk nem volt. Emellett megújult a teljes menürendszer is, illetve push üzeneteket is küldenek, elősegítve a hatékonyabb tájékoztatást.

Felvetettük annak lehetőségét, hogy az applikációban hasznosak lennének, ha a felhasználók nyomon tudnák követni statisztikáikat, útvonalaikat, esetleg képek segítségével összeköthetnék a közösségi médiával. A BKK úgy fogalmazott, megvizsgálják, hogy az általunk említett funkciók bevezetésének milyen lehetőségei vannak.