Mielőtt rátérünk a drámai különbségekre, kezdjük a jó hírekkel, mert azok is vannak. Ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint 2024. májusban az előző év azonos időszakához képest,
az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 3,6 százalékkal nőtt.
Ez azt jelenti, hogy
- az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 6,3 százalékkal bővült.
- Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 6,8,
- az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,6 százalékkal növekedett.
- A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 1,8 százalékkal emelkedett.
- Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,1,
- a használtcikk-üzletekben 6,0, a bútor-,
- műszakicikk-üzletekben 1,2 százalékkal nőtt,
- a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben nem változott,
- míg a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 2,3,
- az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 3,0 százalékkal csökkent.
- Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 3,2 százalékkal bővült.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene viszont 0,7 százalékkal mérséklődött.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 5,2 százalékkal nőttek.
A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumenváltozása az előző év azonos időszakához képest 2024-ben:
- Január: 0,6 százalék,
- február: 1,6 százalék,
- március: 4,1 százalék,
- április: 3,2 százalék,
- május: 3,6 százalék.
Azonban jellemző a helyzetre, hogy még mindig elmaradunk a 2021-es havi átlagához képest.
A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumenváltozása 2021 havi átlagához képest 2024-ben:
- Január: -1,3 százalék,
- február: -1,6 százalék,
- március: 0,3 százalék,
- április: -0,6 százalék,
- május: -0,6 százalék.
A legdrámaibb számokat azonban a területi eloszlás vizsgálatakor kapunk.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1609 milliárd forintot ért el, és ennek a több mint 19 százalékát a fővárosban költötték el.
A vármegyék és a régiók gazdasági erejét és lehetőségeit jól mutatja, hogy amíg Budapesten a kiskereskedelmi forgalom májusban meghaladta a 310 milliárd forintot, addig pélfául Fejér vármegyében 64,4 milliárd forintot költöttek a különböző boltokban, míg Nógrádban pedig 21,1 milliárd forintot, amivel a vármegyék ebbéli rangsorának az utolsó helyén szerénykedik (az országos bevétel 1,3 százalékával).
Navracsics Tibor ezt nevezte regionális drámának, ám még szomorúbb az összkép, ha a népszámlálás adataihoz viszonyítjuk ezeket a számokat. Eszerint májusban minden budapesti (tehát a csecsemőktől az aggastyánokig) 184 807 forintot költött el, míg ugyanez az érték Nógrád vármegyében mindössze 110 910 forint.
A kiskereskedelmi forgalom vármegyék szerint 2024 májusában (milliárd forint):
- Budapest: 310,8
- Pest: 220,5
- Győr-Moson-Sopron: 80,5
- Borsod-Abaúj-Zemplén: 77,9
- Hajdú-Bihar: 70,8
- Bács-Kiskun: 70,4
- Szabolcs-Szatmár-Bereg: 64,9
- Fejér: 64,4
- Csongrád-Csanád: 56,6
- Veszprém: 54,4
- Baranya: 48,9
- Jász-Nagykun-Szolnok: 48,7
- Komárom-Esztergom: 44,7
- Somogy: 44,6
- Zala: 42,8
- Heves: 42,6
- Békés: 39,7
- Vas: 39,1
- Tolna: 30
- Nógrád: 21,1
Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott, és öröm az ürömben, hogy minden vármegyében emelkedett a kiskereskedelem értéke.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH jelentésére úgy reagált, hogy májusban csak az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 789 milliárd forintot, azaz közel 50 milliárd forinttal többet költöttek a családok, mint tavaly. Hangsúlyozták, az év első öt hónapját tekintve az ilyen üzletek forgalma elérte az 3.690 milliárd forintot, mely közel 200 milliárd forintos emelkedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.