Bérletidíj-csökkenéssel zárta a múlt évet az albérletpiac, országosan 0,2, Budapesten viszont 0,7 százalékkal csökkentek az albérletárak decemberben a KSH-ingatlan.com lakbérindex adatai alapján.

  • A fővárosi albérletpiacon januárban viszont már drágulás látható, az átlagos bérleti díj 250 ezer forintra emelkedett. Ez részben magyarázható azzal, hogy a reálbérek idén pozitív tartományba kerülnek.
  • A vármegyeszékhelyeken havi szinten stagnáltak a bérleti díjak, éves szinten azonban Debrecenben 43, Győrben 27 százalékkal emelkedtek.
  • Szegeden csak 8 százalékos volt az éves bérletidíj-emelkedés, ám a következő időszakban az elektromos autógyár városba költözése jelentősebb felértékelődést hozhat.

A múlt év utolsó hónapjában havi összevetésben csökkentek az országos és a budapesti átlagos albérletárak, ám a január első két hetében Budapesten drágulás látható a kínálati piacon. 

Tavaly decemberben országosan 13, Budapesten 12 százalékos volt a drágulás az egy évvel korábbihoz képest. A 2015-ös átlagszintekhez képest 95 és 85 százalékos emelkedés következett be. Ugyanakkor a reállakbérek, vagyis az inflációval korrigált bérleti díjak, még mindig elmaradnak a 2020 januárjában látott csúcsértékektől. Ez azt is jelenti, hogy 2019 második fele óta a bérleti díjak lassabb ütemben drágultak, mint ahogy a fogyasztói árak emelkedtek

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Budapesten már negyedmillió az átlagos bérleti díj.

2024 első három hetében az albérletpiacon elmozdulás történt, és nem csak az árakban - tette hozzá Balogh László. A bérlők már országosan több mint 14 ezer hirdetésből válogathatnak, ami 15 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Budapesten pedig több mint 1000 lakással bővült a kínálat, de ezzel párhuzamosan a bérleti díjak is emelkedtek. A fővárosi átlagos havi bérleti díjak 250 ezer forintra emelkedtek az előző hónapokban látott 240 ezer forintról.

Ez részben annak köszönhető, hogy a reálbérek emelkedő pályára kerültek, az idén pedig a fizetések további emelkedésére lehet számítani. A tulajdonosok pedig rendkívül érzékenyek a bérlők fizetőképességére.

Mint fogalmazott, bár az albérletszerződések többségénél nyáron van az évforduló a szeptemberi tanévet megelőzően, de jelentős részüknél januárban és sok esetben az inflációhoz van kötve a bérleti díj emelése. Ez szintén feljebb húzhatta a fővárosi árakat. Ugyanakkor a tavalyi 17,6 százalékos inflációval megegyező mértékű drágulást a legtöbb bérlő nem tudja megfizetni, így a tulajdonosok számottevő része beéri kisebb mértékű emeléssel is.

Szeged is felzárkózhat a két vármegyeszékhelyhez, a kínai BYD autógyár beruházása ugyanis az ottani lakáspiac mellett az albérletpiacot is felélénkítheti.

A vármegyeszékhelyeken az átlagos lakbér 140 ezer forint volt januárban a kínálati piacon. Ez nem jelent változás decemberhez képest. Éves szinten azonban komoly, 17 százalékos emelkedést mutat.

A legkeresettebb vármegyeszékhelyeken még nagyobb volt a drágulás.

  • Debrecenben például 43 százalékkal 200 ezer forintra,
  • Győrben 27 százalékkal 190 ezer forintra nőttek a bérleti díjak tavaly januárhoz képest,
  • Veszprémben például 150 ezer,
  • Székesfehérváron 160 ezer forint volt az átlagos bérleti díj januárban, ami stagnálást és 7 százalékos növekedést jelent 2023 januárjához képest,
  • Miskolcon 5 százalékos bérletidíj-emelkedés történt, így 100 ezer forintnál tartanak az albérletárak a borsodi vármegyeszékhelyen.

Akik nem bérelni szeretnének, hanem lakást vásárolni, azoknak érdemes résen lenni. Alacsony szinten van az adásvételi tranzakciók száma a kiszámíthatatlan gazdasági környezet és az Európa-rekorder infláció miatt. Ráadásul a lakáshitel-felvétel segítségével megvalósult lakásvásárlások aránya is 33 százalékra csökkent a harmadik negyedévben. A bankok mégis élénkülést tapasztalnak a lakáshiteleknél. Erről itt írtunk bővebben >>>