A kormányzat titokban eltörli a különleges gazdasági övezeteket, igaz, ezt még nem jelentették be, de a 104 oldalas Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról fantázianevű salátatörvényben már előre bocsájtották azt. 

A költségvetés tervezésének örve alatt két nappal ezelőtt nyújtották be az irományt, ami egyébiránt számos törvényt módosít ilyen-olyan formában. Az ötvenkilencedik pont szól A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény módosításáról. 

Kapcsolódó

Ezt egészen egyszerűen ennyivel lezárnak: 

„Hatályát veszti a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény

1. 1. §-a, 2. § (2) és (3) bekezdése, 4. § (2)–(5) bekezdése, 6. §-a, a 7. §-a, 8. §-a és 10. §-a,

2. 2. § (1) bekezdése, és

3. 3. §-a, és 4. § (1) bekezdése.”

Az indokolás is szűkszavú:

A javaslat a különleges gazdasági övezet jogintézményét kivezeti a törvényi szintű szabályozásból, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb módosításokat, hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.

A különleges gazdasági övezetek kijelölése komoly politikai viharokat kavart, így volt ez Gödön, Dunaújvárosban és Pakson, a rendszer kritikusai szerint a kormányzat az ellenzéki vezetésű városokat büntette azzal, hogy elcsatornázta tőlük egy-egy közeli nagy beruházás iparűzési adóját. Emlékezetes, Pakson az idei önkormányzati választások után derült ki, hogy az atomerőmű területét gazdasági övezetté nyilvánítják, és a hatmilliárdos adóbevetélt vármegyei szinten osztják szét. Ez egyébként azért is furcsa döntés, mert gyakorlatilag az egész bejelentés így most csak egy felesleges politikai vircsafttá vált, hiszen mire egyáltalán a valóságban is létrejött volna az övezet, a kormányzat megszünteti az egészet. 

Kormányzati háttérbeszélgetésekből már lehetett tudni, hogy nemsokára kivezetik a különleges gazdasági övezeteket, részben ezek helyett vezetik be a Navracsics Tibor nevével fémjelzett Versenyképes járások programot. A területfejlesztési miniszter közlése szerint a program lényege, hogy az iparűzési adó 2025. évi többlete kerülne be a területfejlesztési alapba és válna „visszapályázhatóvá” a járások által. Ez a forrás a Pénzügyminisztérium kalkulációja szerint 65 milliárd forint lesz.

A járások ugyanarra az összegre pályázhatnak, mint ami az iparűzési adó többleteként megjelent, ugyanakkor ha ez a többlet az évi 250 millió forintot nem éri el, akkor a költségvetés kiegészíti ezt - mondta el a program bejelentésekor. „Azaz legalább 250 millió forintos keretre pályázhat minden járás, a vármegyeszékhely-központú járások esetében ez az összeg 500 millió forintot jelent” – jelezte. Navracsics Tibor hozzátette:

a 174 járásból 135 olyan járás van, ami 250 millió forintos pályázati összeggel rendelkezik, hat vármegye pedig 500 millió forintos keretet kap.

A vármegyeszékhely-központú járások esetében is igaz az, hogy ha az iparűzésiadó-többlet nem éri el az 500 millió forintot, a költségvetés kipótolja 500 millió forintig. A tervek szerint összességében 141 járás jut nagyobb fejlesztési forráshoz, mint ami az iparűzési adó többlete lenne, és 33 olyan járás van, ami 250 millió forint feletti többlettel rendelkezik majd 2025-ben.

Járási szinten létrejönnek fejlesztési fórumok, amelyeknek tagjai lesznek az adott vármegyei közgyűlési elnökök, és a járáshoz tartozó polgármesterek, akik közül tanácskozási joga lesz azon települések polgármestereinek, akiknek nincs önkormányzati hivataluk. Ők fogadnak el projektjavaslatokat, terjesztik föl a minisztériumba, és így alakul ki az a projektlista, ami alapján elindulhatnak majd a beruházások – magyarázta Navracsics Tibor néhány nappal ezelőtt.

Kérdéseinkkel megkerestük a Pénzügyminisztériumot, amint válaszolnak, közöljük a tárca álláspontját.