Idén márciusban közelebb került a világ ahhoz, hogy a laboratóriumi hús idővel komoly tényezővé váljon a világ húspiacán: az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) emberi fogyasztásra alkalmasnak és biztonságosnak minősítette a Good Meat amerikai startup vállalat laboratóriumban létrehozott csirkehúsát.

Ez ugyanakkor még nem elegendő ahhoz, hogy az amerikai fogyasztók asztalára kerüljön a környezeti szempontból előnyösebbnek tartott laboratóriumi csirke. A kétlépcsős eljárásban az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) engedélye is szükséges.

Rövid időn belül ez már a második ilyen szakvélemény az amerikai hatóságoktól, noha 2013 és 2022 között egyszer sem kapott engedélyt laboratóriumi készítmény. Ez arra utal, az alternatív fehérjeforrások közül a tenyésztett hús kerülhet ki győztesen, ám az ide vezető út lassabb és rögösebb, mint ahogy Bill Gates és más vagyonos befektetők korábban elképzelték.

A laboratóriumi hús a „jó hús”?

A Good Meat eddigi legnagyobb sikere ugyanakkor tagadhatatlanul az, hogy

Szingapúr a világon elsőként, és eddig utolsóként 2020 decemberében bejegyezte a vállalat csirkefalatkáját, mint új élelmiszert. A helyi hatóságok vizsgálatai igazolták, hogy a laboratóriumban tenyésztett csirke emberi fogyasztása biztonságos.

Ezzel a világon először elhárult az akadálya annak, hogy a kiskereskedelmi üzletek és a vendéglátóhelyek felvegyék kínálatukba a terméket. Fontos, hogy – hasonlóan az európai és amerikai szabályozáshoz – a szingapúri hatóságok engedélye csak egyetlen vállalat egyetlen termékére terjed ki, vagyis a debütáló laboratóriumi húsipar más cégeinek termékei továbbra sem árusíthatók.

A Good Meat csirkefalatkája a lehetőség ellenére Szingapúrban is csak néhány étterem kínálatában szerepel, mint luxus find dining különlegesség.

Bill Gates megreformálná a tízezer éves gyakorlatot

Elsőként 2013-ban mutatták be a laboratóriumi körülmények között létrehozott húst, amely valóban állati sejtekből áll, ugyanakkor előállításához egyetlen haszonállatot sem kellett levágni. Az álltati termékek tízezer éves előállítási gyakorlatát felrúgó marhahúspogácsa költsége több százezer dollár volt, miközben a hagyományos állati hamburgerhús mindössze pár dollárból előállítható.

A laboratóriumi húsgyártás technológiája már egy évtizede ismert, az emberek túlnyomó többsége azonban hallani sem akar erről innovációról.

Kivételt jelentenek a fiatalabb generációk, akik a klímaváltozás megfékezése és a fenntarthatóság iránti erős elkötelezettségük miatt érdeklődnek az újdonság iránt. Előállításához nem kell megölni egyetlen haszonállatot sem, így az állattartás károsanyag-kibocsátása is megszüntethető.

A fiatalok mellett a világ legnagyobb vagyonával rendelkező befektetők is hamar felfigyeltek a történelmi lehetőségre, elsősorban a húspiac újraelosztásában rejlő befolyás miatt.

A laboratóriumi hús kutatásaira és fejlesztésére az elmúlt évtizedben sorra alakultak világszerte a startup vállalkozások, jelenleg 175 cég foglalkozik a kutatással és a fejlesztéssel. Az elsők között fektetett be az újonnan születő iparágba Bill Gates is. A Microsoft atyja a világ egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb embere, aki komoly befektetőként jelentős összeggel szállt be a 2015-ben az elsők között alapított Upside Foods (2020 előtt Memphits Meat) laboratóriumi húsos cégbe.

Elsőként a Bill Gates érdekeltségébe tartozó Upside Foods kapta meg az FDA hatósági engedélyét 2022 év végén. Az FDA legfrissebb, március végi döntésével tehát nem húzta sokáig az időt. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy rövidesen elhárul az akadálya, hogy a laboratóriumi hús legyen az Egyesült Államok új iparága.

Amerika az élelmiszerek innovációjában is világelső lenne

Az amerikai hatóságok láthatóan felgyorsították a laboratóriumi hús engedélyezését, amelynek fontos előzménye, hogy tavaly a Fehér Ház is a támogatását fejezte ki a húsipar történelmi innovációja mellett:

Joe Biden amerikai elnök az alternatív fehérjeforrásokkal összefüggő kutatások előmozdításának támogatására szólította a teljes élelmiszeripart, közben ráadásul az amerikai szabályozás is elkészült.

A hagyományos húsok alternatívái és a sejtalapú mezőgazdaság kutatásai illeszkednek az Egyesült Államok fenntarthatósági törekvéseibe, noha az első és legfontosabb szempont vélhetően annak a nemzetközi versenynek a megnyerése, amelynek szereplői dollármilliárdokat nem sajnálva fáradoznak azért, hogy elsőként legyenek képesek

  • megfizethető áron;
  • rövid idő alatt;
  • nagy mennyiségben sejttenyésztéssel húst gyártani.

Ez nem véletlen: az etikai szempontok mellett a tenyésztett hús ellenzői leggyakrabban azzal érvelnek, hogy

nemcsak a fejlődő, de a fejlett országokban is a gazdák millióinak munkája kell ahhoz, hogy az állati termékek széles körben hozzáférhetőek legyenek. Ráadásul míg az állattenyésztés a vidék népességmegtartó erejének egyik legfontosabb ágazata, addig az új típusú húskészítés mindössze néhány befolyásos befektető és a hozzájuk köthető multinacionális vállalatok kezébe kerülne.

Az alternatív fehérjék globális ernyőszervezete, a Good Food Institute (GFI) adatai is azt mutatják, hogy a járvány gyorsított a globálissá duzzadó versenyen, mivel több nagyhatalom is kutatja a lehetséges fehérjeforrásokat:

  • Az Egyesült Államok;
  • az Európai Unió;
  • Nagy-Britannia;
  • Oroszország;
  • Brazília;
  • Kína;
  • India;
  • és Ausztrália is beszállt a laboratóriumi húspiacért folytatott versenybe.

A petricsészén túl: a befektetőket nem érdeklik a fogyasztók

A 2022-es év alternatív fehérjepiaci adataira még várnunk kell, ám

a felmérések szerint a 2013-as indulás óta az első olyan év lehetett tavaly, amelyben az új iparág bővülése már nem haladta meg az egy évvel korábbit.

A visszaesés az energiaválságra és az inflációra vezethető vissza:

  1. Az egyébként is költséges laboratóriumi húsgyártás nagy energiaigénye miatt nem lett olcsóbb, sőt, drágább lett az előállítás.
  2. Az élelmiszerek árának jelentős emelkedése az alternatív fehérjék iránt egyébként sem lelkesedő fogyasztókat árérzékenyebbé tette, ráadásul a növényi alapú készítmények is csalódást okoztak.

Ennek ellenére a 2021-es rekordév után 2022-ben is 30 újonnan induló vállalkozás fektetett be világszerte a laboratóriumi hús piacába.

A befektetett tőke éves összege 2021-ben átlépte az egymillió dollárt. Ez tavaly sem csökkenhetett jelentősen, mivel a magántőke mellett beszálltak a legfejlettebb országok is a finanszírozásba. A fejlett országok állami szerepvállalása ugyanakkor össze sem mérhető a piacról érkező pénzekkel.

A sejtszaporítást követően is komoly utómunkálatokra van szükség azért, hogy a laboratóriumi hús úgy nézzen ki, mint a hagyományos

A legnagyobb összeget, 120 millió fontot, vagyis nagyjából 50 milliárd forintnak megfelelő összeget Nagy-Britannia fordított az alternatív fehérjepiac kutatásainak támogatására. A britek emellett frissítették élelmiszerstratégiájukat is: prioritást élvez az alternatív fehérjeforrások innovációja. A következő években várhatóan az összes fejlett ország hasonló gesztust tehet.

A tudósokra szegeződött minden tekintet

A laboratóriumi hús kutatására és fejlesztésére befektetett több tízmilliárd dollár, valamint a befektetők, a politikusok és a civil szféra nyomásgyakorlása ellenére az innováció megtorpant. Az optimista várakozások szerint 2030-ra az alternatív húspiac már 25 milliárdos részesedéssel rendelkezne a teljes húsiparból, ugyanakkor az elmúlt évek megfeszített munkája ellenére sem sikerült még érdemi eredményeket felmutatni.

A laboratóriumi hús előtt még hosszú az út, hogy széles körben megjelenjen a világpiacon és a hagyományos állati termékek valós alternatívája legyen.

Most számos tényező miatt biztosan rossz üzlet lenne a laboratóriumi hús piacra dobása.

  1. Az elmúlt években – 2022 kivételével – ugyan jelentősen csökkent az előállítás költsége, de még mindig legalább tízszerese a hagyományos hús önköltségének. Emiatt ha forgalomba is kerülnének a sejtszaporítással létrehozott és 3D nyomtatással formázott húsok, akkor is csak luxustermékek lehetnének.
  2. A folyamatosan fejlesztő szereplők legmodernebb berendezései sem képesek ugyanolyan körülményeket teremteni a sejtek osztódásához, mint amilyen az élőállat testében jellemző. Ezért a húsnövesztés rendkívül lassú folyamat, 3-4 hét is lehet a teljes gyártás. Amíg ez az idő nem rövidül, addig költséghatékonyan nem lehet tömegtermékként előállítani a laborhúst.
  3. A befektetőkön, a fejlett országok vezető politikusain és a fenntarthatóságért küzdő NGO-kon kívül senki sem kér a laboratóriumi húsból. A felmérések azt mutatják, ha ilyen termékek széles körben és megfizethető áron elérhetővé válnának, a fogyasztók akkor is a hagyományos húst kérnék az üzletekben. A szemléletformálás és az egyre agresszívabb állattartásellenes kampányok eddig nem jártak érdemi keresletcsökkenéssel.
  4. Noha a laboratóriumban bizonyítottan egészséges, jó minőségű állati termék állítható elő, az íze nem azonos a hagyományos húsokéval. Ráadásul a laboratóriumi utómunkának köszönhető, hogy egy csirkehús külsőre is ugyanúgy néz ki, mint az eredeti. Erre a szintén gyerekcipőben járó 3D ételnyomtatás lehet a megoldás.
  5. A legdrágább tétel, a gazdatesten kívüli növekedést lehetővé tévő tápközeg összetevői az aminosavak és fehérjék mellett az élőállat embrióját és vérét tartalmazó szérumok, de alkalmaznak hormonkészítményeket is. A pontos összetevőket egyelőre nem verik nagy dobra a cégek, de az alternatív táptalaj fejlesztése a kutatások egyik kulcsfontosságú célja.

Divathullám, vagy leszámolás az éhezéssel?

Az alternatív húsok támogatói azzal érvelnek, hogy károsanyag-kibocsátás és az állatok megölése nélkül fogyaszthatunk húst a jövőben, a bolygó lakosságának növekedése miatt a hagyományos állattartás pedig már most sem fenntartható.

A tudományos kutatások ugyanakkor az elmúlt időszakban egyre inkább arra a következtetésre jutnak, hogy az emberi szervezet számára létfontosságú állati fehérje nem helyettesíthető növényi fehérjeforrásokkal, ráadásul a régóta műhúst fogyasztók allergiás reakciói és emésztőrendszeri megbetegedései a fogyasztókat is eltántorítják.

A laboratóriumi hús ugyanakkor aligha oldja meg az éhezést. A fejlett országokban élők jóval kevesebben vannak, mint a fejlődő régiókban, ráadásul míg előbbiben a lakosság elöregedése jellemző, addig a szegényebb térségekben népességrobbanás megy végbe.

A szegénységgel sújtott országokban, ahol sokan nehezen férnek hozzá az oktatáshoz és a fenntarthatóság helyett az intenzív termelési módszerek elterjedésén fáradoznak az emberek, ott nehéz elképzelni, hogy a fejlett húsipari laboratóriumok termékei érdemi kereslettel találkoznak. Ráadásul a világ lakosságának túlnyomó többsége vallási és kulturális okokból sem mond le az állattartásról.

Így készül a laboratóriumi csirkefalat

A Szingapúr néhány éttermében fogyasztható Good Meat csirkefalat ára elég borsos: 100 gramm 5 ezer forintnak megfelelő szingapúri dollár. A hús egyelőre az Egyesült Államokban készül.
  1. A folyamat kezdetén a legjobb tulajdonságokkal rendelkező baromfikból korábban vett és lefagyasztott sejteket először nagy, több ezer literes üstökbe teszik. 
  2. A sejtek osztódásához, szaporodásához létrehozzák a gazdaállat szervezetében jellemző körülményeket. Kulcsfontosságú a táptalaj összetétele, amely egyrészt vitaminokat, aminosavakat és szintetikus vegyületeket tartalmaz, másrészt hormonokat és embriókból kinyert szerves anyagokat is hozzáadnak. Ha a közeg megfelelő, akkor a megfelelő, petricsészét kitöltő „alaphús” 3-4 hét alatt elkészül.
  3. Ezt követően a készítményt több héten keresztül érlelik, majd szintén a laboratóriumi eljárásokkal – zsírszövetek és más anyagok felhasználásával – kialakítják a textúráját, vagyis jelentős utómunkálatokkal elérik, hogy a laboratóriumi csirkemell valóban úgy nézzen ki, mint az eredeti.
A Good Meat jelenleg a tápközeg továbbfejlesztésén dolgozik, mivel ez a folyamat legdrágább és a legtöbb ellenérzést kiváltó összetevője. Céljuk, hogy természetes közegben nőhessen nagyra a húspogácsa, minél gyorsabban.