Bár a tavaly első alkalommal lebonyolított lakásbiztosítási kampány sokat javított a helyzeten, a Groupama Biztosító és az OTP Bank megbízásából készült reprezentatív kutatás szerint hiába hallott a kampányról az érintettek 60 százaléka, a lakásbiztosítással rendelkezők 30-40 százaléka több, mint 3 éve, ezen kör harmada pedig legalább 10 éve, vagy még soha nem aktualizálta biztosítási szerződését.  Ez pedig azzal jár, hogy a biztosításban foglalt kártérítési fedezetek vagy nem megfelelő mértékűek (a biztosítók által a jellemzően az inflációhoz kötött díj- és kártéritési limit indexálás ezt csak részben tudják fedezni), azaz a lakások alulbiztosítottak lesznek, ami a kár bekövetkeztekor okoz komoly gondot. Ezen túl az, hogy valaki régen nyúlt a biztosításához azt is okozhatja, hogy a biztosító által vállalt kockázatért elkért díjnál sokkal kedvezőbb díjon lehet szerződni akár ugyanazon biztosítóhoz is, hiszen a verseny lejjebb hozta a biztosítói kockázatok díjtételeit az elmúlt években. 

Váltók száma: sok vagy kevés?

Bár a hivalatos adatok szerint a Magyarországon lévő 4,7 millió ingatlanra jutó 3,3 millió lakásbiztosításból  tavalyi kampányban 640 ezer szerződés mozdult meg, aminek közel felében, 330 ezer esetben történt tényleges biztosítóváltás (a többi esetben az ügyfél a régi biztosítójánál maradt, régi biztosítását újrakötötte), a Groupama felmérése ennél visszafogottabb arányról ad számot:

a kutatásban válaszolóknak mindössze 22 százaléka vizsgálta felül lakásbiztosítását, közülük 8 százalék váltott biztosítót, míg 14 százalék a régi biztosítójánál kapott a korábbinál jobb ajánlatot. 

Szobonya László, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetője szerint  amiben bizonyosan komoly eredményt értek el a biztosítók a kampány alatt, az az alulbiztosítottság csökkentése, a fedezetek aktualizálása volt.

A kampány idején biztosítást váltók 28 százaléka esetében díjemelkedés történt, aminek következtében ugyanakkor az ingatlan és az ingóságok után járó kártérítési összeg (fedezet) magasabb lett.

Effektív díjcsökkenést (hiszen a megemelt limitek miatt emelkedő díjú biztosítás is lehet összességében olcsóbb az eredeti biztosításhoz képest) az ügyfelek 31 százaléka élt meg a tavaly márciusi kampányban a biztosító felmérése szerint. Ez köszön vissza abban is, hogy a kampányban biztosítót váltó ügyfelek 46 százaléka jelölte csak meg azt érvként, hogy olcsóbb biztosítást talált, 27 százalékuk azért váltott, mert az új biztosítás több kockázatra terjed ki, míg 24 százalékuk döntésében az játaszott szerepet, hogy magasabbak a kár bekövetkeztekor fizetendő összegek. 

Az MFO sok mindenre megoldás lehetne, de

A hazai piacon van olyan termék, a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO), egy sor, az ügyfél számára kedvező előírások – például szigorú kártérítési határidők – mellett a kötelező fedezetek megállapítására vonatkozó előírások miatt alkalmas az alulbiztosítottság csökkentésére, ám ennek ellenére a termék egyelőre nem tört át: a tavalyi kötésekben az MFO részaránya a 2023-as 6-ról csak 9 százalékra nőtt. Igaz, ebben ludas volt a szabályozás is, amely az MFO esetében a díjak meghirdetését azok bevezetését megelőző 60 nappal írta elő. Így míg a tavaly márciusi kampányban a hagyományos lakásbiztosítások díjait akár naponta lehetetett változtatni – a versenytársak lépéseihez igazodva azokat csökkenteni –, az MFO esetében a február elején kalkulált díjakkal kellett végigvinni a versenyt. Így ezek a termékek döntő részben kiárazódtak a kampányból. A szabályozók is felismerték a hibát: idén már az MFO esetében is lesz lehetőségük a gyors díjkorrekcióra a biztosítóknak. 

Szobonya Lászó szerint tavaly a piaci termékek esetében sikerült elkerülni azt a veszélyt, hogy a biztosítók a fedezetek kivonásával, vagy sokkal alacsonyabb limitek megadásával tegyék olcsóbbá és így versenyképesebbé lakásbiztosításaikat, ám az idei kampány előtt ismét napirendre került ez a félelem. Az  MFO ebben is támasz lehet, hiszen konkrét fedezetlistát tartalmaz, amitől nem lehet eltérni. A másik oldalon a piac szerint igaz az is, hogy némely – nem klasszikus alapfedezet (pl. besurranás) túl magas szinten került rögzítésre az MFO-ban, emellett pedig például a kártalanításra adott kemény határidők például egy-egy viharszezonban néhány nap alatt több tízezerre felfutó kár esetén bizony komoly gondot jelentenek, emiatt az MFO összességében sok esetben fajlagosan drágább, mint a piaci biztosítások – ám persze itt is a teljes fedezettséget lenne érdemes vizsgálni.

Önrész- és a hűségidő-vita

Ami viszont markánsan megosztja ma is a biztosítókat is, az az önrész kérdésköre. Van biztosító, amely esküszik arra, hogy az ügyfelek a casco mintájára felelősségteljesebben viszonyulnak a lakásuk értékeinek védelméhez ha a káresemény bekövetkeztekor előre meghatározott értékig saját maguk kötelesek fizetni a kárt, ám Szobonya László szerint míg a casco esetében a legtöbb esetben valóban az autót vezető, vagy a tulajdonos az, aki meg tudja előzni a bajt (vezetés közbeni odafigyeléssel, vagy vihar előtt az autó garázsba vitelével), de a lakásbiztosításnál a tevőleges védelem sokkal nehezebb – a vihar előtt bezárhatjuk az ablakot, de ha az a tetőt bontja meg, nem tehetünk semmit, mint ahogy a csőtörés megelőzése szinte lehetetlen. Épp ezért a Groupama nem is alkalmaz önrészt a lakásbiztosításainál. 

A tavalyi kampány újdonsága a hűségkedvezmények mellett megkötő biztosítások felfutása volt. Ezzel a kampányban kedvezményt kínáló biztosítók az ügyfelet 2-3 évre magukhoz láncolták, holott a kampány fő üzenete épp az volt, hogy érdemes időről-időre (esetünkben évről-évre) megversenyeztetni a biztosítókat – s persze áttekinteni a fedezeteket. Ebben a tekintetben a problémát észlelő jogalkotók egyelőre a tiltás helyett a kommunikációra helyezték a hangsúlyt: az elmúlt évvel ellentétben a hűségidős megoldást kínáló biztosítóknak idén sokkal jobban nyomatékosítaniuk kell, hogy a hűségidőn belüli szerződés felmondás esetén milyen összegű (mekkora arányú) kedvezmény-visszatérítést kell kifizetniük az ügyfeleknek. Emellett az MNB egyértelműsítette: maximum 3 éves hűségidőt tolerál. Az MFO nem ismeri a hűségidőt, hiszen ott alapfeltétel, hogy az ügyfél a biztosítást negyedévente felmondhatja. A Groupama az idén már nem kínál hűség idős lakásbiztosítást – jelezte Szobonya László.