A politikus szerint a Dunaferr hanyatlása még 2004-ben, egy elhibázott privatizáció révén kezdődött el, az ezután eltelt időben nem költöttek beruházásokra és a technológia megújítására sem, így a gyár leamortizálódott, felhalmozta a cég az adósságait, amely 2022-re az 500 milliárd forintot is elérte.
Ekkora már a gyár károsanyag-kibocsátása is az egészséget is veszélyeztette, elmaradt a dolgozói bérek kifizetése, és a jogi szabálytalanságok működésképtelenné tették a Dunaferrt – jegyezte meg Bánki Erik a novekedes.hu-nak adott interjújában.
Minderre az orosz-ukrán háború és az Unió szankciós politikája is rányomta a bélyegét – tette hozzá.
Hozzátette,
a dunaújvárosi városvezetés mindemellett meg sem próbált segítséget nyújtani az üzem megmentése érdekében.
Bánki Erik kitért arra is, hogy a helyzet megnyugtató rendezése érdekében 2023 februárjától hat hónapon át fizette a Dunaferr dolgozóinak bérét, ezt megelőzően pedig már az új tulajdonos fizette a béreket, emellett pedig a csoportos létszámleépítést is elkerülték.
A bizottság elnöke szerint a kormány azért tartotta fontosnak tovább működtetni az üzemet, mert Dunaújváros térségének meghatározó foglalkoztatója, mindemellett pedig kiemelt szereplő a magyar iparnak és a foglalkoztatásnak, ráadásul nemzetgazdaságilag is kiemelt, mivel az ország legnagyobb acélgyártási kapacitásával rendelkezik.
Az interjúban kihangsúlyozta, hogy a következő állomásként a gyárat a hazai „zöld acél” központjává alakítják, melyet az új tulajdonos, a Liberty Steel is stratégiai célnak nevezett meg.
Hozzátette, az ezzel kapcsolatos kivitelezői szerződést még az idei első negyedévben aláírják, a tervek szerint pedig 2026 végére, 2027 elejére megtörténik az átállás.
A reorganizáció során a Dunaferr a szénalapú acélgyártásról részben megújuló energiahasználatra áll át, napenergiát és a paksi villamosenergiát használva. Ezzel pedig mintegy 80 százalékkal csökken a működés közvetlen szén-dioxid-kibocsátása – szögezte le Bánki Erik.