A Liszt Ferenc Repülőtér az e-kereskedelmi áruk szállításának, vámkezelésének az egyik legforgalmasabb európai csomópontjává vált a pandémia óta. A Temuról, a Sheinről, az AliExpressről és más online piacterektől a budapesti repülőtérre érkező áruknak csak egy elenyésző része kerül magyarországi címzettekhez, az árumennyiség több mint 95 százalékát a régió más országaiba továbbítják – írta meg a 24.hu.
A Budapest Airport (BUD) vámkezelés után továbbítja a távol-keleti csomagokat a régió kisebb országaiba, mint Ausztriába, Szlovákiába, illetve a teljes nyugat-balkáni régióba. A nagyobb kelet-európai országok – Lengyelország és Románia – nem számítanak jelentős célországoknak, a Temu például külön elosztóközpontot hozott létre mindkét tagállamban – tudta meg a lap iparági szakértőktől.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint 2021 óta hatalmasat ugrott az EU-n kívülről hazai címzettekhez továbbított csomagok száma, ez a volumen azonban eltörpül az importcsomagok mennyiségéhez képest.
A hazai online kereskedők alig tudtak csomagszám-növekedést felmutatni.
A GKID és a Mastercard Digitális Kereskedelmi Körképéből pedig az derül ki, hogy a távol-keleti rendelésállomány immáron nyomasztó súllyal nehezedik a magyar webáruházas piacra. Miközben 2023-ban a magyar vásárlók által generált teljes e-kereskedelmi csomagmennyiség 32 százalékkal nőtt, a belföldről feladott és oda kézbesített volumen csak 6 százalékkal bővült.
A budapesti repülőtér teljesítményére Kam Jandu, a Budapest Airport korábbi vezérigazgatója hívta fel a figyelmet. Adatai szerint, 2023-ban a ferihegyi cargóban több mint 200 ezer tonnányi légiárut kezeltek, ez csaknem 50 százalékos növekedés 2019-hez képest, miközben tavaly a globális légiáru-mennyiség átlagosan a 2019-es szinten állt.
Az állami reptér-visszavásárlás nyomán az utasforgalom növelése mellett a kabinet hasonlóan stratégiai jelentőségűnek tartja a logisztikát is.
Nagy Dániel, a Reacty Digital ügyvezetője úgy fogalmazott, nagy léptékű logisztikai fejlesztések kezdődhetnek a Liszt Ferenc repülőtérnél és annak vonzáskörzetében. Ha találgatnom kellene, hogy miért vette meg az állam a repteret, azt mondanám: a kormányzat részéről így jobban kontrollálhatók és gördülékenyebben végigvihetők a különféle fejlesztési folyamatok – mondta.
A Budapest Airport jelentős kelet-közép-európai elosztóközponttá válásának folyamata 2020-ban gyorsult fel igazán, de összességében tíz év munkájának eredménye. Az áru mindenképpen bejut a régióba, de nem mindegy milyen minőséggel.
A közép-kelet-európai régiót elsősorban az olyan nyugat-európai légiáru-elosztó központok szolgálták ki a múltban, mint Frankfurt, Amszterdam és Párizs. Budapest azonban földrajzilag közelebb van Ázsiához, ez nagyon erős alap az elosztóközpont szerep kialakulásához. Magyarország viszonylagos közelsége miatt az árut nem kell még két órával tovább szállítani légi úton Ázsiából egy nyugat-európai repülőtérre, majd 16–24 órát szállítani közúton, hanem közvetlenül innen, Budapestről lehet szétosztani – fogalmazott a BUD.
A jelentős fejlesztési munkához azonban több vállalat, piaci szereplő, intézmény és a NAV együttműködésére volt szükség, hogy a szállítási lehetőségek, a szolgáltatások, a digitalizáció és az infrastruktúra kiépüljenek és fejlődjenek.
Probléma, probléma hátán: egészpályás letámadásra készülhet a Temu
A GVH és az Európai Unió nagyon próbálkozik, hogy megregulázza a kínai vállalatot. Erről itt írtunk részletesebben >>>